Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-31 / 116. szám

Békéscsaba, 1921. májas 31. Kedd 11. évjolvam 116. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Jupiga Nándor Az északmagyarországi pánszláv mozgalmaknak egyik leghirdedtebb vezére Juriga volt. Ö hirdette éve­ken keresztül, hogy Magyarországon elnyomják, tönkreteszik, nyelvében és hagyományaiban meggyalázzák a tót népet. Ö volt az, aki telekürtölte a világot a magyar sovinizmusról szóló rémes mesékkel, ugy hogy a külföldiek azt gondolták: itt nyúz­zák, kinozzák, agyongyötrik a nem­zetiségeket. Fordult egyet a világ. Szegény Magyarország átszenvedett egy uj mohácsi vészt. Széttéptek bennün­ket. Leszakították a magyar Haza testéről azokat a legszebb, legra­gyogóbb gyémántokat, melyek ezer éve büszke díszeink voltak. A fel­darabolással elvesztettük (egyelőre) nemzetiségeinket. A tótok a cseh, az oláhok a nagyromániai oláh, a szerbek a szerb „testvérek" ölelő karjaiba zuhantak. Első pillanatban nagy volt az öröm, nagy a mámor. Csak mi magyarok sirattuk meg igazán testvéreinket. Mert ami: ők tagadtak, azt mi éreztük. Tudtuk, hogy a magyarországi nemzetiségek igenis testvéreink, akiket egy ezred­évnek közös öröme és bánata ko­vácsolt össze. Mialatt ők mámorosan borultak a kikiáltott testvérek keblére, azalatt mi, az igazi testvérek, őszinte fájda­lommal és részvéttel gondoltunk jö­vendőjükre. Mert azt jól tudtuk, hogy hamarosan visszasírják a magyar világot. Nem sokáig kellett várnunk. Er­délyben Maniu Gyula minden ener­giájával követeli az erdélyi oláhság antonomiáját, Romániától való füg­getlenitését s minden jóérzésű oláh vágyik vissza Magyarországhoz. Egy­előre még csak personál unióról beszélnek, de jól tudjuk, mit kell ezalatt érteni. Pozsonyban meg, az ősi koronázó városban feláll Juriga Nándor, a volt pánszláv vezér, a magyarfaló agitátor és — izgat a csehek ellen. Most már látja, hogy a cseh sohasem volt testvére a tótnak, látja, hogy a „cseh testvérek" kiszipolyozzák azt a jó tótnépet s amihez a magyarok soha hozzá nem nyúltak — a csehek nyelvüket is el akarják venni tőlük. Nekünk ez a legfényesebb elég­tétel. Ez amikor gyűlölőink mea cul­pázva nagyon is hamar beismerik, hogy nem volt igazibb testvérük a magyarnál. Mi jól tudjuk, hogy a jó tótok nagyon keserűen érzik ezt s alig várják az időt, amikor igaz szeretettel újra kezet szoríthatnak velünk. Lehet, hogy a megtért Juriga is készitgeti ezt az utat, lehet, hogy ő akarja először békejobbját nyúj­tani nekünk — de az ő sok, nagy bűnei erre Jurigát nem jogosíthatja fel. Ö csak vezekeljen, szenvedjen, gyötrődjön bűnei miaft, a kibékülést a testvéri összeölelkezést pedig hagyja reánk, az egymást mindig megértett magyar- és tótnépre. Horvátok s szerbek ellen ietn ismerik el a centralisztikus alkotmányt Bécs, május 30. Zágrábból jelentik, hogy a Jugoszláv parlament vezető pártjai kiált­ványt bocsátottak ki a néphez, amely kimondja, hogy Horvátország, a Murasziget, Bosznia, Her­cegovina, Szlovénföld, Báv-ska és Bánát lakossága szemében a centralisztikus alkot­mány nem érvényes a horvát népre. A kiáltványt, mely Belgrádban érthető feltűnést és nagy izgalmat keltett, 63 képviselő irta alá. Windiscligratz vádja a nemzetgyűlés előtt Balla Aladár felszólalása. — ö nemzetgyűlés mai ülése Budapest, május 30. A nemzetgyűlés mai ülésén Balla Aladár napirend előtti felszólalás keretében a Ház eié vitte az isme­retes és hírlapi nyilatkozatokban már agyontárgyait Windischgrátz ügyet. A mai ülésről részletes tu­dósításunk a kővetkező: Rakovszky István elnök három­negyed 10 órakor nyitotta meg az ülést. Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter beterjeszti az ellátatlanok ellá­tásának biztosítására a forgalmi adó­ról szóló törvényjavaslatot. Szádeczky Lajos előadó beterjeszti a bizottságok jelentését a pozsonyi és kolozsvári egyetemek elhelyezése tárgyában. Tomory Jenő mentelmi jogának megsértését jelenti be. Ezután Balla Aladár napirend előtti fel­szólalás keretében foglalkozik a po­litikai vádaskodásokkal. Ismerteti Windischgrátz Lajos hercegnek a Pester Lloydban megjelent vádjait, hogy a volt Károlyi-párt az oka az összeomlásnak és francia pénzt kap­tak a propagandára. Ezt a vádat Andrássy Gyula gróf szájába adja, aki később ugy nyilatkozott, hogy erről nem 1917-ben, hanem* csak 1919-ben értesült. Hosszasan fog­lalkozik ezután ezzel a kérdéssel. Az indemnitási javaslatot ezután harmadszori olvasásban elfogadták. Bozsik Pál előadó a keresztény­szociális házfelügyelők kérvényét jogviszonyaik rendezése tárgyában pártolólag terjeszti be. Az igazság­ügyminiszternek adják ki a kér­vényt. Szabó József kéri a kereskedelmi minisztert, hogy az ipartörvény re­víziójára vonatkozó javaslatot ter­jessze a nemzetgyűlés elé. Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy a javaslat előrehaladott stádiumban van és a legközelebbi minisztertanács elé, majd elfogadás esetén a Ház elé kerül. Huszár Károly a következő fel­szólaló. A világnak és Európának szégyene, hogy 7 éve vannak em­berek rabságban. Nekünk mintegy 60.000 testvérünk van még mindég Szibériában. Javasolja, hogy fordul­jon a nemzetgyűlés szózattal a vi­lág népeihez, hogy megszüntessék a hadifoglyok szenvedéseit. Meg keli nyugtatni a hadifoglyok hozzá­tartozóit és a hadifoglyoknak is tu­domására kell adni, hogy mindent megteszünk hazahozataluk érde­kében. Huszár indítványát a Ház egy­j hangulag elfogadta. Elnök 5 perc szünetet ad. Szünet után Nikovényi Jenő a mentelmi bi­zottság előadója teszi meg jelenté­sét. Kardos Noé kiadatását — mi­után politikai zaklatást lát fennfo­rogni, — nem javasolja; K. Pethes Lászlót, akit tettleges becsületsér­tésért kérnek kiadni, a Ház kiadja. Javasolja, hogy Beniczky Ödön men­telmi jogát függessze fel a Ház a Sréter-Domötör — Meskó csoport ellen intézett támadásából kifo­lyólag. Beniczky Ödön is kéri, hogy men­telmi jogát függesszék fel. A Ház ugy határozott. Elnök napirendinditváuyát, hogy a legközelebbi ülés holnap legyen s ezen folytassák a költségvetés vi­táját, elfogadták. Ezzel az ülés vé­get éit. Károly király San Sebastianban fog lakni (Genf, május 30.) Károly király Spanyolországban San Sebastianban fog letelepedni. Kristina k.rálynő kastélyát ajánlották fel neki és már folyik az átalakítás és berendezés. Anglia törvényt hoz a sztrájk ellen (London, május 30.) Lloyd George miniszterelnök kijelentette a mun­kások megbizottainak, hogy — amennyiben megegyezésre nem jut­nak — törvényjavaslatot terjeszt a kamara elé, amely a döntőbíróság felállításával lehetetlenné teszi a sztrájkokat. A bajorok nem szerelik le a védöörséget (Bécs, május 30.) Münchenből jelentik : fl bajor kormány a leg­határozottabban megtagadta a védő­őrségek lefegyverzésére vonatkozó rendelet teljesítését és kijelentette, hogy a védöörséget nem hajlandó végleg feloszlatni. Statisztika az orosz ellenforradalmakról (Lemberg, május 30.) A szovjet­kormány most statisztikát tett közzé a multévi ellenforradalmi mozgal­makról. A kimutatás szerint 1920. évben 11H9 ellenforradalmi mozgalmat fojtottak el. Ezekből kifolyólag 4300 embert végeztek ki, mig a letartóztatott el­lenforradalmárok száma281 049 volt. A legtöbb ellenforradalom Ukrajna területére esett. Leszállítják az angol bányamunkások bérét (Berlin, május 30.) Londonból je­lentik, hogy Lloyd George a bánya­munkások és bányatulajdonosok közös értekezletén bejelentette, hogy a munkásoknak a bérleszállitásba bele kell törödniök. Juriga a csehek ellen (Pozsony, május 30.) A cseh hi­vatalos körökben megdöbbenést kel­tett, hogy legutóbb egy népgyűlésen Juriga Nándor a szó szoros értel­mében izgatott a cseh uralom ellen. A felvidéki tótságnak azelőtt pán­szláv része is teljesen kiábráduit a csehekből és a cseh állameszmének a felvidéki tótság körében talaja nincs. A tavaszi tárlat meg­nyitása (Budapest, május 30.) A műcsar­nok tavaszi tárlatát vasárnap dél­után 5 órakor nyitotta meg Horthy Miklós kormányzó, kit Hauszmann Alajos üdvözölt. Ugyanakkor leplez­ték le gróf [Andrássy Dénesnek a Műcsarnok előtt emelt márványszob­rát, mely Róna józsef alkotása.

Next

/
Thumbnails
Contents