Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-28 / 114. szám

Kérésvidék bckcscsaba, 1921. május 28. GONDOLATOK Sf * * A jogrend olyan sokszor, olyan kitartóan követelt jelszó, hogy szinte hajlandó az ember elhinni a liberá­lis lapok panaszát, mely szerint nincs jogrend Csonkamagyarországon. A miniszterelnök a napokban egyet­len mondatban megadta a liberálisok kiabálásának igaz lényegét: Gyáva kormányt szeretnének. Valóban az a liberálisok legnagyobb fájdalma, hogy olyan kormányunk van, amely eré­lyesen fellép minden destrukció el­len s a törvény szigorát kertelés nélkül alkalmazza a bűnösökre. Nagyon jól tudják a liberálisok is, hogy itt van jogrend, minden a tör­vényes keretek között mozog, tudják azt is, hogy a forradalom és kom­munizmus alatt nem volt jogrend, hanem az önkény uralkodott. Mégis most jajgatnak, akkor pedig hall­gattak. Érthető ez. Akkor nem volt nekik fájdalmas a felfordulás, mert ha az országot emésztette is, de őket egyenkint erősítette. Most az ország a tényleges jogrendben lé­pésről-lépésre halad előre, de viszont az ő egyéni boldogulásuk nem olyan feltétlenül biztos. Most nem űzhetik zavartalanul kisded játékaikat az ország ellen. Ez a baj. Ezért „nincs \ jogrend". — Szerencse, hogy csak ; liberálisék kiabálják igy, a magya- : rok máskép tudják. * : Hazaárulás. Mindenki tudja, hogy ha­zánk összeomlásának előidézésében alig volt valakinek nagyobb része, mint Károlyi Mihálynak, ennek a végtelenségig hiú, de­generált grófnak, aki körülvéve egy csomó zsidó újságírótól és u. n. politikustól, biz­tos léptekkel vezette Magyarországot a pusztulás felé. A vádak eddig nagy általánosságban mo­zogtak. Most azonban Windischgraetz La­jos konkrét formában emelt vádat. Azt ál­lítja, hogy Károlyiék még 1917-ben óriási összegeket hoztak Franciaországból Ma­gyarországra s ezeket az összegeket a Ká­rolyi-párt pacifista és defetista célokra használta fel. A herceg azt állítja, hogy ez összegről többen, — ma is működő politikusok — tudtak. Ma már mosakodnak is a politikusok. Természetesen Balla Aladár is köztük. Mert hiszen a csabai követ mindenütt ott van ahol politikai pikantériáról van szó. Ma még visszautasítanak erélyesen minden vádat s dühösen fordulnak Windischgraetz ellen. A visszautás magától érthető s teljesen igazuk van Balláéknak, amikor azt köve­telik, hogy határozott formában álljon elő a herceg azzal, amit tud s nevezze meg a hazaárulásban részeseket. A nemzet sem követelhet egyebet. Ha van valaki, aki tud azokról a francia és orosz pénzekrő^ amelyekről annyit beszéltek már, álljon elő konkrét vádjaival. Hadd tudja meg ez a szerencsétlen ország, kik azok a gaz­emberek, akik a külföldre menekült haza­árulókkal versenyt ásogatták sirunhat már 1917-ben. * A vaggonlakók száma napról­napra szaporodik. Különösen az olá­hok kegyetlenkednek a magyarok­kal, mindenáron szabadulni akarnak elsősorban a magyar értelmiségtől. Még azokat is kitoloncolják, akik letették az esküt. Teljes részvétünkkel kisérjük ki­üldözött testvéreink sorsát, A ma­gyarság s elsősorban Erdély ma­gyar érdeke azt kivánná ugyan, hogy minden magyar ember ott ma<­radjon minden áron s ott várja be a fel­szabadulás nagy pillanatát, de azért nem tudunk elitélni senkit, aki ki jön, mertátérezzük a gyötrelmet, amelyet ott minden öntudatos magyarnak át kel! szenvednie. Csak azt fájlaljuk na­gyon, hogy itt a legtöbb kiutasi­tottra nyomorúság vár. Hiába! Ki­csi országunk nem bírja befogadni s ellátni idemenekülő gyermekeit. Milyen megrendítően tragikus ez! fl szomorú fénynél csak az a szo­morúbb, hogy az illetékes körök nem törekszenek teljes energiájuk­kal a bajok enyhítésére. Kétségkívül legnagyobb baj a vag­gonlakás. Ezen kellene sürgősen se­gíteni, ha mindjárt csak barakkla­kásokkal is. Még messze van a tél. Van még idő. Törje fejét minden hatóság ennek a kérdésnek megol­dásán. Akármilyen nyomorúságosak is vagyunk, ne engedjük, hogy még egy telet vaggonban töltsenek el kiüldözött véreink. Hz angoIoH a megszállott területek kiürítését követelik Budapest, május 27. Az angol nagykövet megje­lent a külügyminisztériumban és közölte az angol kormány­nak azt a kívánságát, hogy a franciák ürítsék ki I>üssel­dorfot, Duisb irgot és Ruhrort. A franciák rossznéven veszik ezt a lépést, mert a német igények tá­mogatását látják benne. i a a • a a • i)BBaaUMBIiSIH>llt A menekült egyetemek elhelyezése (Budapest, május 27.) A nemzet­gyűlés mai ülése után a közoktatási és pénzügyi bizottság együttes ülésén tárgyalta a pozsonyi és kolozsvári egyetemek elhelyezése tárgyában be­nyújtott javaslatot. Eszerint a ko­lozsvári egyetem Szegeden, a po­zsonyi pedig Pécsett nyer elhelye­zést. Szádeczky Lajos előadó ismer­tette a javaslatokat, melyek a jövő hét folyamán már a Ház elé ke­rülnek. Rendkívüli ülés a francia kamarában (Páris, május 27.) A MTI jelenti: A francia kereskedelmi kamarában elnöki értekezlet volt, melyen elha­tározták, hogy rendkívüli ülést hív­nak egybe, melynek tárgya a tengeri ügyek, a trianoni békeszerződés és ezzel kapcsolatban a nemzeti kisebb­ségek védelmére alkotott szerződé­sek tárgyalása és érvényre juttatása lesz. Kegyetlenkednek a görögök (Konstantinápoly, május 27.) A görög kegyetlenkedések megvizsgá­lására kiküldött bizottság elkészült jelentésével. Kiderült, hogy a pana­szok túlzottak. Azt azonban megál­lapították, hogy a mohamedán lako­sok sokat szenvedtek, mert a görög csapatok raboltak és gyilkoltak. A Károlyi—Szilágyi párbaj (Budapest, május 27.) Megírta a Körösvidék, hogy Károlyi Imre gróf provokáltatta Szilágyi Lajos nem­zetgyűlési képviselőt. A lovagias ügyet ma délelőtt fegyverrel intéz­ték el. Az első összecsapásnál Ká­rolyi kapott bal vállára egy lapos vágást, a másodiknál Szilágyi a bal arcán ugyancsak lapos vágást, a harmadik összecsapás sebesülés nél­kül végződött, a negyediknél Szi­lágyi a bal arcán, a szeme mellett szenvedett sérülés, amely miatt harc­képtelen lett. A felek nem békül­tek ki. Károly király augusztusban hagyja el Svájcot (Genf, május 27.) A Jourual de Genéve írja, hogy IV. Károly király csak augusztus elején szándékozik Svájcból elutazni. A király magyar­országi utazásával kapcsolatban meg­indított nyomozás megállapította, hogy hamis útlevelet nem használt és svájci állampolgárok semmi mu­lasztást el nem követtek. Négy halálos ítélet a nyitrabányai ügyben (Pozsony, május 27.) A nyitra­bányai felkelők ügyében a pozsonyi törvényszék most hirdette ki ítéletét. A vádlottak közül négget halálra Ítéltek, kettőt 2 évi, illetve két és fél évi súlyos börtönnel sújtottak, a többi vádlottat felmentették. Hol ülésezik a legfelsőbb tanács (Bécs, május 27.) A Petit Journal irjn: Bologne Surnieer-ből érkező jelentések szerint a legfelsőbb tanács legközelebbi ülését ott fogja tartani, a várostól mintegy három kilomé­terre. Minden intézkedést megtettek, hogy a tanácskozásokat kíváncsiak ne zavarhassák. A német ellenjegyzék a háborún bűnösökről (Bécs, május 27.) A Neues Wiener > Tagebjatt jelenti Berlinből: Elkészült j a német ellenjegyzék a háború bü- j nőseiről. A több mint nyolcszáz ; francia nevet tartalmazó jegyzéket a j napokban adják át a győztes hatal­mak Lipcsében levő képviselőinek. Viziút Lengyelország és Magyarország között A legközelebbi időben a nemzet­közi Duna-bizottság foglalkozni fog j a Visztula és Tisza közötti csatorna j megépítésének kérdésével, melynek j megvalósulása esetén Lengyelország- j ból közvetlen viziut vezetne Magyar­országba. Újra harcolnak az irek | (Dublin május 27.) Erős sinnfein csapatok felgyújtották a vámház épületét. Angol katonaság megtá­madta őket s a kifejlődött harcban az irek két halottat, több sebesültet és 111 foglyot ejtettek. A párisi sajtó Nyűg a tmagyarországról (Páris, május 27) (Szikratávirat.) A párisi sajtó egyrésze élénken foglalkozik a nyugatmagyarországi kérdéssel. Megjegyzik hangsúlyo­zottan, hogy Nyugatmagyarország népét még nem kérdezték meg hi­vatalosan, pedig nagyon valószínű, hogy nem akar elszakadni Magyar­országtól. Igen téves és naiv az a feltevés, iiogy Nyugatmagyarország erőszakos elszakítása arra bírja Ausztriát, Hogy ne csatlakozzon Németországhoz. Ausztria kihasz­nálja az ántánt naivságát s ha meg­kapja Nyugatmagyarorszagot, nem lenet megakadályozni aty, hogy Németországhoz csatlakozzék. Hamis Az Est-et árulnak (Budapest, május 27.) Tegnap dél­ben a főváros különböző helyein hamis Az Est-et áruitak, melynek külseje, beosztása, teljesen azonos volt a valódival. A hamis lap több közleményében súlyos támadások voltak Az Est ellen. A nyomtatványt a rendőrség elkobozta, terjesztőit pedig előállították. Mi van ma ? 192!. május 28., szombat Róm. kath.: Emil vt. Prot.: Emil. A nap kel reggel 4 óra 10 perckor. nyugszik délután 7 óra 45 perckor. A hold kél este 11 óra 57 perckor, nyugszik reggel 10 óra 13 perckor. Este 8 óra: MOVE műkedvelő előadása és mozi előadás a Városi Színházban A sziléziai harcok (Boroszló, május 27.) Mindinkább az a veszedelem fenyeget, hogy az összes ipari városok a lengyel fel­kelők kezére kerülnek. Kattovic fel­adása még ugyan nem következett be, de esetleg órák kérdése. A vé­delmi csapatok heves harcokat vivnak. « • » « ifliiiiiiBBiBaiBaBagflia 9 székely egyetemi hallgatók Békéscsabán Junius első felében Békéscsabára jön a székely ifjúság, a „Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének ifjúsága. Bennük Er­dély hazátlan fiatal magyarsága jön hozzánk, elhozván fajtájának minden erős, egészséges, termőképes, eredeti egyéni megnyilatkozását egy napra. Arra az egy napra, mely szükség­képen elegendő kell, legyen arra az egymást megismerésre, melyre eddig évszázadok nem voltak elegendők. Arra az egy napra, melynél többet a mindig munkában élő uj földet teremtő, régit visszaszerző ifjúság ezúttal nem szentelhet s melynél több ideig a Budapesten fennálló Sz. E. F. H. E. tagjait nem nélkü­lözheti. Mert amint e sorok írójának sze­mélyesen is volt alkalma meggyő­ződni róla: a budapesti Deák-tér 1. számú öregház második emeleti he­lyiségeiben, a Szefhében, ebben a székely hangyabolyban, mint a 2000 hangyának munkában izzadó élete folyik. De mennél kevesebb idő egy nap, annál több és melegebb kell, legyen az a testvériség, melynek fogadásukban és vendégüllátásukban kell megnyilvánulnia. Nem az ide­genek, nem a nyomorgók jönnek bennük, hanem a testvérek, a nem csüggedők, a romokon épitők, akik­nek hat véres esztendő sem tudta kezéből kitépni a fegyvert, ajkáról letörülni a kacagást, fiatalságot. Nem az idegenek jönnek bennük, mégis olyanok, akiket megismerni nem volt módunkban még. A sok-sok mulasz­tását a múltnak ki kell pótolni, ha máskép nem lehet, egy szük kis } napban. És nem a szenvedők jön­nek bennük, nem a tehetetlenül tűrők, de a programm keresztül­hajtói minden jövőben: Erdélyt pedig nem hagyjuk! Egy napra jönnek. Hozzák szel­lemi és társadalmi mivoltuknak leg­javát cserében azért, amit nekik mi nyujthatunk. És jönnek, mert nekik nem elég Budapest, mert az a nagy eszme havasi rögben rejlő erejével, hegyeket átölelő akarásáva, újra és újra szivekbe markoló lennivágyásá­val nem fér meg már a szürke deák­téri házban. Ma ők a legszüzibb, legmagasabbra lobogó, legégőbb láng ebben a nehezen virradó csonka­magyarországi éjszakában. Hozzánk is eljut ez a láng: Csaba népéhez, Csaba vérének soha ki nem alvó szive lángja.

Next

/
Thumbnails
Contents