Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-24 / 111. szám

Békéscsaba, 1921. május 24, Kedd ZSSSS^SSfWBSVtiSS^eB^SSA II. év

folyam 111. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 — i i Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K, — Egyes szám ára 2 korona 0 II. Aki sokat igér, az keveset ad. Ezt tartja a magyar közmondás és ezt a közmondást követi a legtöbb népképviselő. Ilyenféleképpen járt Békéscsaba népe is közismert képviselőjével. Hamarosan kitapasztalta Balla „kegyelmes ur", hogy a csabai népnek az volna ínyére, ha képviselője sokat tartózkodna választói körében, hogy sokat érintkezhessen vele, könynyen hozzáférhessen szószólójához. Nos hát meg kell igérni a hiszékeny népnek, hogy ő többet lesz Csabán, mintsem gondolják, sőt nem is második, hanem első otthonának fogja tekinteni kerületét. Elkezdett hát szivhezszólóan fuvolázni az érző szivekhez a kopogtató vőlegényről a szende menyasszonyról és a józan, előrelátó, tapasztalt szülőkről. De ime alighogy elrebegte a szép szavaktól megszédült menyasszony a boldogító igent, alighogy átadták a bizalmat keltő beszédű vőlegénynek az ellágyult szülők az értékes hozományt, a megbízó levelet, ugy elpárolgott a boldog vőlegény, hogy színét sem láttuk, hírét sem hallottuk hosszú hónapokig, nyilván addig, míg tartott a hozományból. Pedig aligha vártak forróbb epedéssel vőlegényt, mint aminővel a nádfedeles gunyhók legszegényebb családjai várták, hogy megsegítse őket a családjukba befogadott fiu férfias erővel, fitogtatott befolyásával a nehéz nélkülözések, a kopogtató éhség, a mindinkább fokozódó drágaság közepette, amikor fogytán volt a tavalyi buza és még teljes bizonytalanságban a holnapi kenyér. Hogy bíztak benne a nyomorgó szegények, hogy a „hatalmas ur" latba veti minden hangoztatott befolyását és megsegíti elhagyatottságában az ő „imádott népét", gondoskodik sürgősen a betevő falatról, hatósági liszt helyett olcsó gabonáról. És ugyan mit tett, hányszor szólalt fel Békéscsaba képviselője, a kisgazdapártnak akkor még egyik vezérembere a nemzetgyűlésen, vagy más illetékes helyeken az ő „felséges népe" kenyerének érdekében a legszükösebb idő alatt ? Mikor emelte fel messze elható szavát, mikor és hol tiltakozott az élvezhetetlen és elégtelen hatósági liszt ellen ? Talán bizony ő követelt állhatatosan hatósági liszt helyett búzát a szegény ellátatlanok részére, talán ő indította a kenyérmozgalmat párthívei, a kisgazdák sorában az éhező ellátatlanok érdekében ? Mi csabaiak, a szegény nép, a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, sőt a kisgazdák is ugy tudjuk, hogy nem. Nem Balla Aladár, a „kegyelmes ur", a nép barátja mozdult meg kötelességéhez képest az ő népéért, az ő hangját nem hallotta akkor még megválasztása óta sem „imádott népe", sem a nemzetgyűlés. A „Körösvidék" a „reakciós" újság volt az, amely állandóan és következetesen követelte a fejadag felemelését, az élvezhetetlen hatósági liszt helyett az olcsó búzát. A „Körösvidék" „az átkos rendszer hive" indította meg önzetlenül, de annál lelkesebben a kenyérmozgalmat a jó szívű, megértő kisgazda társadalom körében a szűkölködő ellátatlanok érdekében. A „Körösvidék" „az osztrák császárpárti klikk" lapja az, amely nem hízeleg mézes-mázos szavakkal senkinek, nem ígérget eget-földet az agyonzaklatott kisgazdának, a szegény rokkantnak, a derék munkásnak, a nélkülöző tisztviselőnek, nem könyörög bizalmat, nem vár se elismerést, se jutalmat, de törődik a nép minden rétegének érdekével, átérzi annak bajait és nemcsak szóval, nemcsak üres ígéretekkel, de tettekkel is siet a rászorulók segítségére ott, ahol csak teheti, mert vezéreszméje a keresztény nemzeti gondolat, mert a keresztény hit ugy kívánja, hogy szeressük felebarátainkat osztálykülönbség nélkül, önzetlenül és a nemzeti érzés azt parancsolja, hogy segítsük, védjük nemzetünk minden j fiát, tehát a népet minden veszedelemtől, minden bajában és minden szorongattatásában. Budapest, május 23. A nemzetgyűlés mai üiését Rakovszky István elnök nyitotta meg. A költségvetési vita első szónoka vasadi Balogh György volt. Kérte azokat a szakminisztereket, akik még nem mondták el programmbeszédüket, hogy ismertessék meg mielőbb a nemzetgyűléssel programmjukat. A népnevelés nívójának az emelését, az adókivetéseknél előforduló aránytalanságok kiküszöbölését, a a gazdasági szakoktatás intenzivitásának fokozását és a földbirtokreform végrehajtását sürgette. Bozsik Pál volt a következő felszólaló. Vdzsonyi Vilmos múltját és régebbi politikai szereplését ismertette. Megállapította, hogy Vázsonyinak nagy része volt a kommün előidézésében Az ő szereplése tette elsősorban, hogy Budapest a központjává vált a bomlásnak és valósággal melegágya volt a romboló, fertőző elemeknek. A következő kérdéseket intézi hozzá: 1. Igaz-e, hogy igazságügyminisztersége idején bizalmas rendelettel szabadlábra helyeztette mindazokat a hadseregszállitókat és láncosokat, akik ellen eljárás volt folyamatban ? 2. Igaz-e, hogy a bíróságoknál nagyszámmal helyezett el zsidókat? Bozsik kérdései nagy feltűnést keltettek, Vázsonyi válasza egyelőre késik. Karaffidth Jenő a gyermekvédelem fejlesztésének fontos voltát hangsúlyozta. Orbók Attila személyes kérdésben szóllalt fel. — Végül Ugrón Gábor szóllott a költségvetési javaslat vitájához. Zsilinszky Endre párbaja Budapest, május 23. Dr. Zsilinszky Endre és Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő egy közöttük hetekkel ezelőtt felmerült Zavargások Pétervárott és Moszkvában i) szocialisták köuetelik a kommunisták uralmának a megszüntetését Páris, május 23. Pétervári szikratáviratok szerint a szovjetkormány garázdálkodásai miatt széltében nagy az elkeseredés. Az elégedetlenség először a hadseregben, a katonák között jutott kifejezésre, amikor a különféle ellenforradalmi mozgalmak leverésére kivezényelt osztagok az ellenforradalmárok táborába szegődtek, vagy fegyverzetüket elhagyva, bucsut mondtak a katonai szolgálatnak. A szovjetek bukásának előjelei ugyanekkor már a városi munkásság tömegeiben is mutatkoztak. Moszkvában és Pétervárott egymást érik a véres kimenetelű zavargások, amelyek rendszerint az éhező munkások tüntetésével kezdődnek. A gyárak legnagyobb részében hónapok óta nincs üzem. A hadifelszerelési tárgyak előállításával foglalkozó gyárakban foglyokkal és kényszermunkásokkal dolgoztatnak. A szocialista munkásság azt követeli, hogy a kommunista kormányzat szűnjék meg és ne csak a vörös hadsereget szereljék le, hanem vessenek véget a külföldi kommunista propagandának is, amely Oroszország gazdasági helyzetére nézve végzetes következményeket vont már eddig is maga után. Bozsik Pál támadása ifázsonyi ellen Uázsonyi a hadiszállítók oitalmazója — 3 nemzetgyűlés mai ülése , lovagias ügyből kifolyólag vasárnap délelőtt 10 órakor súlyos feltételű kardpárbajt vivtak. Zsilinszky Endre segédei Görgey György huszárörnagy, a m. kir. testőrségek parancsnoka és Solymosy János huszárkapitány, Szilágyi segédei pedig Tallián Béta tábornok és Móricz István bankigazgató voltak. A párbaja Fodor-féle vívóteremben folyt le s az első összecsapásnál mindkét fél megsebesült. Szilágyi a homlokán 7 centiméteres mély sebet, Zsilinszky a bal arcán 12 centiméteres vágást kapott. A felek a párbaj után kibékültek. Szilágyi sebénél délután erös vérzés lépett fel, úgyhogy a Klinikára kellett bemennie, ahol uj kötéssel látták el. Itt említjük meg, hogy a Bethlen István gróf és Szilágyi közötti lovagias ügyet békésen intézték el, ellenben gróf Károlyi Imre a mai nap folyamán provokáltatta Szilágyit s ebben az ügyben a felek segédei ma este 7 órakor tanácskoznak a Nemzeti Kaszinóban. Érettségi biztosok kinevezése (Budapest, május 23.) A vallásés közoktatásügyi miniszter az alábbi iskolákhoz a következő érettségi biztosokat nevezte ki: A békéscsabai ág. h. ev. Rudolffő gimnáziumhoz Törteli Lajos ceglédi ág. h. ev. lelkészt, budapesti ág. h. ev. theol. akad. magántanárt. A békési ref. főgimráziumhoz dr. Székely György budapesti polgári iskolai tanárképzőintézeti egyetemi magántanárt. A szarvasi főgimnáziumhoz dr. Sztehló Zoltán ág. h. ev. jogakadémiai tanárt.