Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-22 / 110. szám

Békéscsaba, 192L május 22. mmmmBmmmmBmmamaantugst* Vasárnap II. évjolyam 110. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent Jstván-tér 18. szarn A szerkesztőség telefon száma: 80 keresztény paiUtskm napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona 8z erkölcstelenek Csatasorba küldték a demokrata bajnokot és az egész ország minden fajdemokratája fogvacogva várta a nagy napot, mikor Vilmos, a Terézváros gyöngye összefogja zúzni szellemi felsőbbségével az átkos keresztény kurzust. Már ismét látták magukat a hatalom birtokában vagy legalább társképpen, ahogy annak idején kezdték, az „ellenzék" pedig visszafojtott lélekzettel leste, mint fog kiverekedni részükre ez a szánalmasan letűnt öt águ csillag hatalmi állásokat. De nem ugy történt. A hires bajvivó vértezetét kiette a moly, kelevéze papirmasénak bizonyult, kardja pedig csak egy berozsdáit, kicsorbult sakterkés lévén, szereplése gyászosan szomorú, erőtlen kísérletezés volt, — szomorú csattanóval. Mikor ugyanis a nagy Vilmos befejezte szomorú dadogását, felemelkedett helyéről Ráday Gedeon gróf belügyminiszter s minden póz nélkül, szimplán, szürkén, hivatalosan bejelentette, hogy a fajtársak meg akartak vesztegetni egy nemzetgyűlési képviselőt. Az iilető képviselő is jelentkezett s elmondta röviden a sikertelen vesztegetési kísérlet történetét. Megdöbbenünk, mikor az erkölcstelenségnek ekkora merészségét látjuk. Hihetetlennek tűnik fel előttünk, hogy akadjanak emberek, akik embertársuk tisztességét, lelkiismeretét akarják megvásárolni magán üzleti céljaikra. Minden vádiratnál, száz gyűlés száz határozatánál súlyosabb bizonyítéka ez az eset annak, hogy zsidókérdés, élő, eleven zsidókérdés van, amelyet sürgősen meg kell oldani, amig az erjedő, bomlasztó fekély újra meg nem fertőzi a nemzet organizmusát. A jogrendért kiabáló tábor, amely a „törvények uralmáért" küzd, felszisszent, kétségbeesett, amikor egy törvényes rendeletet, törvényes formák között végrehajtottak, sa vesztegetés náluk nem szokatlan s az ő erkölcsi felfogásukkal összeférő eszközéhez nyúlt, hogy a törvényt megsérthesse. A demokrata felfogás ugy látszik az, hogy törvénysértés, jogrend hiánya az, ha egy törvényt a hitsorsos ellen vagy vele szemben alkalmaznak, viszont fehér terror az, ha a törvényt az ő érdekükben meg nem sértik. Ez a vesztegetési eset bombaként csapott a nemzetgyűlésbe, hol a fajvédelem azonnal működni kezdve, „ beugratás "-ról beszélt. Természetes, hogy a vesztegetőket fehérie kell mosni; el lehetünk rá készülve, hogy a faji sajtó mint egy jól öszszetanult zenekar, egy nótát fújva fog felvonulni a vesztegetők mellett, hiszen az, amit elkövettek, nem bün, csak — üzlet. Az üzlet pedig szent az ő szemükben, és minden előtt való. Hisszük, hinni akarjuk, hogy ennek a csúnya ügynek jótékony hatása lesz s a nemzetgyűlésen belül is felnyitja a még kételkedők szemeit, hogy nincs sürgősebb tennivalója a magyarságnak, ha élni és boldogulni akar, minthogy távolítsa el a bomlasztó elemet s izolálja oly módon, hogy elő se fordulhasson még a kísérlete se a mindent megölő erkölcstelen korrupciónak. M M ffl M I Francia katonák tüntetése az ujabb megszállások ellen Páris, május 20. A francia hadvezetőség rendeletére a 12-ik vadászhadósztályt indították el a Rajna jobb partján fekvő területek megszállására. A francia vadászok Párisból való elindalásuk előtt megtagadták az engedelmességet és az internacionálé éneklése közben kivonultak a pályaudvarról, ahol a vonatok indulásra készen vártak rájuk. Helyükbe más, vidéki gyalogcsapatokat mozgósítottak, amelyeket sürgősen el is indítottak a Rajna felé. A katonák a német határ átlépésekor tüntetést rendeztek. A tisztek csak tapintatos fellépéssel tudták lecsillapítani a tüntetőket. apponyi Blbert gróf Békéscsaba város díszpolgára Egyhangú lelkesedéssel történt a megválasztása — Dr. Horniss Géza beszéde Békéscsaba, május 20. Abból a nagy ünneplésből, amelyben az egész ország részesiti Apponyi Albert grófot születésének 75-ik és közéleti működésének félszázadik évfordulója alkalmából, Békéscsaba városa is méltó módon veszi ki részét. Szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott a város képviselőtestülete, amelyen Apponyit Békéscsaba díszpolgárává választotta és határozatot hozott arról, hogy az országos ünnepségen milyen módon képviseltesse magát a város közönsége. A rendkívüli közgyűlést Berthóty István dr. polgármester délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Bejelentette, hogy a közgyűlés tárgyát az országos Apponyi-ünneppel kapcsolatos kérdések képezik. Köztudomásu, hogy gróf Apponyi Albertnek megfelelő ünnepség keretében adózik hálával a nemzet születésének 75-ik és közéleti működésének 50-ik évfordulója alkalmából. Mi, csabaiak Apponyiban nemcsak az államférfit látjuk. Bennünket mindég a lelki összetartozás érzete fűzött hozzá, minthogy városunkkal közvetlen kapcsolatban állott. Mint városunk nagybirtokosa erkölcsi kötelezettségeinek mindég a legnagyobb lelkiismerettel tett eleget. Évtizedeken át volt lelkes támogatója városunk életének és sok fontos közintézményünk neki köszönheti létrejöttét. Városunk egy izben országgyűlési képviselőjévé is megválasztotta, az akkori politikai viszonyok azonban arra kényszeritették, hogy más kerület élére álljon. Az 1888. évi árvízkor vigasztaló és tanácsadó szavával jött a város közönségének segítségére. Szociális érzékéről tett tanúságot békéscsabai birtokainak eladásakor. „Azt akarom, — mondta — hogy ez a föld azoknak jusson, akik saját maguk fogják megművelni.'' ' Ezek a kiválóságai és hatalmas egyéniségének a tisztelete indította a tanácsot arra, hogy a képviselőtestületet összehívja és javaslatot tegyen előtte Apponyinak a város díszpolgárává való megválasztása iránt. A polgármester szavait hosszasan éljenezték, majd dr. Korniss Géza városi tanácsos emelkedett hangú ünnepi beszéd keretében terjesztette elő a tanács és szakosztály javaslatát. Beszéde elején ismertette Apponyinak a politikai téren való szereplését. A szentendrei kerület már 1872ben országgyűlési képviselőjévé választotta. Szónoki tehetségével általános feltűnést keltett mandátumának átvételekor. A nyolcvanas években ő vetette fel a középeurópai vámszövetség eszméjét. Mindig élénk figyelemmel kisérte az agrármozgalmakat. A védelmi javaslat 14-ik paragrafusának tárgyalásakor (1889-ben) mondott beszéde országos hírűvé vált. Következetesen a liberális gondolkodásnak a politikai életbe való bevitelén fáradozott. Elveihez egész szereplése alatt hü maradt. A polgári házasság intézménye is az ő nevéhez fűződik. A képviselőháznak elnöke volt. Négy éves minisztersége idején pedig közoktatásügyi törvényeivel tette maradandóvá nevét. Az ő erdeme az ingyenes oktatás törvénybe iktatása és ő vitt hazafias, nemzeti szellemet az iskolákba. Az interparlamentáris konferenciákon sokoldalú műveltségével, nagy nyelvismeretével és kitűnő szónoki képességével sok barátot szerzett nemzetünknek. A trianoni béketárgyaláson bámulatos felkészültsége valósággal meglepte az antantállamok képviselőit. Demokrácia terén a természetes fejlődés hive. Fontosnak tartja a nyugati demokráciába való bekapcsolódásunkat éppen ugy, mint azt, hogy nemzeti hagyományainkhoz hűek maradjunk. Helyénvalónak tart minden olyan törekvést, amely a munkások gazdasági helyzetén való javitást célozza, de csakis az állami és társadalmi rend keretein beiül. A szocializmust mindenkor csak eszköznek tekintette, sohasem kormányzati célnak. A nemzetet mindenekelőtt egységessé, azután a nyugati eszmei és anyagi kuitura részesévé igyekezett tenni. Ezek előrebocsájtása után az alábbi véghatározatot olvasta fel Korniss tanácsnok : Véghatározat. Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete, amely a mai napon azért gyűlt össze, hogy Apponyi Albert grófot 75-ik születésnapja és közéleti munkálkodásának félszázados évfordulója alkalmából ünnepelje, — örömmel és lelkesedéssel teszi magáévá a v. tanács, illetve a szakosztály javaslatát s hogy a magyar közélet múltjának kimagasló, jelenének legnagyobb s patriarchális korában is ifjú reménységet nyújtó egyénisége s ugy is mint Békéscsaba város egykor-i országgyűlési képviselője és mindenkori jóakarója iránti hódolatának és szeretetteljes megemlékezésének tőle telhetőleg méltó kifejezést adjon, azért egyhangúlag és lelkesedéssel elhatározza, hogy 1. Apponyi Albert grófot Békéscsaba r. t. város díszpolgárává megválasztja. 2. A díszpolgári oklevél diszes és ízléses formában való kiállittatásával és átadásával a város polgármesterét megbízza. 3. Az országos ünnepségen való részvétellel és azon a város üd-' vözletének tolmácsolásával a város közönségének képviseletében dr. Berthóty István polgármester vezetése alatt dr. Korniss Géza v. ta-