Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-07 / 73. szám

Békéscsaba, 1921. április 7. Csütörtök 11. évfolyam 73. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Amerika rég idők óta abban a hirben áll, hogy ott könnyű meggazdagodni, vagyont szerezni. Ez csábította évti­zedek óta kivándorlásra hazánk fiait is és oda szakadt véreink pénzkül­deményei igazolni is látszottak ezek­nek a híreknek valóságát. De néz­zük csak egy kissé alaposabban, hogy valóban Amerika-e a jobb ke­resetnek, a szerzésnek forrása, avagy valami más. Akik megjárták az ujvilágrészt, legyenek bármely társadalmi osz­tálynak tagjai, egyértelmüleg azt vall­ják, hogy ott nem válogattak a mun­kában. Az úgynevezett uri foglalko­zású kivándorlók gyakran cipőtisztí­táson, utcaseprésen, vagy evőeszkö­zök mosogatásán kezdték életfenn­tartásukat, mig földmiveseink leg­többje a bányák egészségtelen ak­náiban végezte a legnehezebb testi munkát és igy nyílott keresetforrás maguk és itthonhagyott családjuk számára. E mellett igényeiket a leg­kisebbre kellett leszállitaniok, ha ke­resetükből megakartak takarítani és csak egyrészről a legerősebb munka, másrészről a legszigorúbb takaré­kosság tette lehetővé számukra azt, hogy itthon hagyott családjukról gon­doskodhattak és néhány ezer korona tőkére szert tehettek. Mindez arra az időre vonatkozik, amidőn a dollár és a korona árfolyamának aránya természetes volt és nem emelkedett a dollár értéke a korona több száz­szorosára, mert a mai állapotok már átmeneti jellegükrtél fogva sem szol­gálhatnak a kereseti viszonyok mér­legelésére. Szóval a boldogulás alapja Ame­rikában sem csak Amerika, hanem elsősorban és főként a kitartó munka és a legnagyobb fokú takarékosság ugy az élelmezés, mint a ruházko­dás. és szórakozások terén.. Ámde ki meri azt állítani, hogy az ó-világban és Magyarországon nem lehetett a múltban és nem le­het a jelenben ugyanilyen életmód folytatása mellett többet" keresni, tő­két gyűjteni és vagyont megtakarí­tani ? Nézzünk csak kissé körül szűkre szorított hazánk határain belül és meglátjuk, hogy a szorgalmas, ki­tartó, sok munka és a józan, taka­rékos élet itt is megtermette min­denkor a maga bőséges gyümölcsét. Az ipar terén ott látjuk Thék bú­torgyárát, a Láng L. gépgyár rész­vénytársaságot, a Lipták vasgyárát, a Bohn-féle téglagyárak nagy szá­mát, melyek mind megalapítóik egyéni szorgalmának, fáradhatatlan munkájának és józan, takarékos éle­tének tulajdonithatják a legnagyobb részt egyéni vállalkozás keretéből kinőtt vállalatok felvirágzását. A földmüvelés terén itt látjuk szü­kebbkörü hazánkban, Békéscsabán számos gazdacsalád boldogulását, amelyeknek néhány holdnyi birtoka egy-két emberöltőn át kinőtt a kis­birtokok közül, hogy középbirtokokká növekedjék. Vagy nézzük a csak közelmúltban elhunyt Ugvári László országos hirü kertészetét, melynek alapitója, az egyszerű kertészlegény, a munkás osztályból emelkedett fel közismert gyümölcskertésszé és lett vagyonos emberré. És igy sorolhatnánk fei a nevek hosszú sorát, Békéscsabának úgy­szólván minden vagyonos polgárát, kik majdnem kivétel nélkül egyéni szorgalmuknak, munkájuknak és ta­karékos, józan életüknek köszönhe­tik tőkéjüket, melyeknek alapját maguk, vagy közvetlen elődjük ve­tették meg egyedüli munkával és nem királyi adományokból szár­mazó vagyonnal. A tőkegyűjtés, a vagyonszerzés célja tehát nyitva áll itthon is min­denki számára, csak ne resteljen ugy dolgozni, ugy élni, mint ahogy arra Amerikában szó nélkül hajlandó és ne befolyásoltassa magát elavult társadalmi felfogásokkal, a munkás­ság lelkületébe becsempészett, bom­lasztó és félrevezető nemzetközi szociáldemokrata tévtanokkal. Ha boldogulni, gyarapodni, tőkére szert tenni kiván, ne akarja munkáját 8 órára korlátozni. Kevesebb munka utáni keresettel beérni s azt ytolsó fillérig felélni, hanem minden mun­kaalkalom, minden idő és minden munkaereje kihasználásával, meg­feszítve dolgozni s emellett igényeit kereseténél kisebbre korlátozni és akkor nyitva áll előtte a boldogu­lásnak, a jóiétnek utja, a tőkegyűj­tés, a vagyonszerzés egyedül biz­| tos és becsületes módja. 9 csehek megszámláltok o „magyar" emigránsokat Ungvár, április. 6. A cseh kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében megszám­lálták a jelenlegi Magyarországról odatelepedett úgynevezett „emigránsokat 1 1. A rendeletet már végre is hajtották és a számlálás során kitűnt, hogy a cseh—töt területeken jelenleg hatvanezer „magyar" emigráns tartózkodik. A cseh lapok egybehangzóan állapítják meg, hogy a cseh-szlovák köztár­saságnak semmi szempontból sem kívánatosak ezek az emigránsok. 9 kisantant hadiizenésseljenyegette meg a kormányt Bratz Külügyminiszter beszámolója a külpolitikai helyzetről Budapest, ápr. 6. A nemzetgyűlés mai ülését Ra­kovszky István egynegyed két óra­kor nyitotta meg. Teleki bejelentette, hogy IV. Ká­roly vonata tegnap délután 4 órakor hagyta el a magyar határt. Véleménye szerint külföldi ta­nácsadók bírhatták rá IV. Károlyt magyarországi útjára. A rosszindu­lat kitűnt az úttal kapcsolatban kül­földön elterjesztett álhirekből is, amelyek egyike szerint Szombat­helyen 15 ezer fegyveres katona várta a királyt, hogy vele Buda­pest ellen vonuljon. Feltétlenül el kell oszlatni az el­ferdített helyzetképeket. Megállapít­ható, hogy az utazás egyéni elha­tározása volt IV. Károlynak. Tanács­adói pedig, akik nem téritették el szándékától, az országnak is, a ki­rálynak is rosszakarói voltak. IV. Károly saját jószántából (bár külső nyomás alatt) hagyta el az orszá-got. A külső nyomást jogosulatlannak kell tartanunk. Jogtalan beavatko­zás belügyeinkbe. Az osztrák kor­jmány ígéretet tett a visszatérésnek zavar nélkül való lehetővé tételére, ígéretét azonban nem tartotta be. Hir szerint Bruck an der Murnál késett a vonat egy incidens követ­keztében. Ez is bizonyítja, hogy Magyar­ország konszolidáció tekintetében jóval fölötte áll Ausztriának. A visszatérés lehetővétételéért Spanyolországnak is köszönettel tar­tozunk. Gratz Gusztáv külügyminiszter szólalt fel a miniszterelnök után. Azokat a változásokat ismertette, a melyeket IV. Károly látogatása kül­politikai viszonyainkban előidézett. A Kisantant tagjai, (a prágai, a belgrádi, a bukaresti és a római kormány) nem régen létesítettek fon­tos megállapodást arra az eshető­ségre, ha a Habsburgház visszatérne trónjára. Benes ennek a megállapo­dásnak az alapján kijelentette, hogy a cseh kormány Casus bellinek te­kintené IV. Károly visszatérését. Mikor Őfelsége váratlanul megje­lent az országban, a kisantant tag­jai a megállapodásnak megfelelő magatartást tanúsítottak. Március 28-án a román követ 'kijelentette, hogy Románia IV. Ká­roly visszatérését érdekeivel ellen­kezőnek tartja s megteszi ellene a szükséges lépéseket. Ugyancsak márc. 28-án az olasz kormány közölte a magyar kor­mánnyal, hogy az olasz külpolitika egyik sarkalatos pontja a Habsburg­ház restaurálásának megakadályo­zása. Jugoszlávia márc. 29 én közölte ugyanezt a magyar kormánnyal. Március 30-án a cseh megbízott hivatalosan kijelentette, hogy ha IV. Károly azonnal el nem hagyja az országot, a prágai kormány szövetségeseivel együtt kényszerin­tézkedéseket alkalmaz. Gratz: A magyar kormány első pillanattól fogva azon a véleményen volt, hogy a királynak az adott kö­rülmények között — fájdalom — egyelőre el kell hagynia az országot. Balla: Hát ez a kormány nem Karlista?! Nagy zaj. Gratz: A király a körülmények megismerése után hajlandó volt az azonnali eltávozásra, amit sürgetett a nagykövetek tanácsának április elsején kelt határozata is, amely szerint Magyarországra végzetes kö­vetkezményekkel járhatna a Habs­burgok egy tagjának a restaurálása is. A cseh és a jugoszláv kormány lépéseket tett az iránt, hogy Svájc­ban ne fogadják be többé IV. Ká­rolyt. Tehát egy részről követeltek tőlünk valamit, mig teljes-erejükkel azon fáradoztak, hogy. követelésü­ket teljesíthetetlenné tegyék. Határozottan tiltakoznunk kell ez ellen az önkényes erőszakosság ellen, amelylyel belügyeinkbe be­avatkoztak. A külügyminiszter beszéde után Rassay állandó heves közbekiáltá­sok között elmondott beszéd kísé­retében az alábbi határozati javas­latot terjesztette elő: 1. Szavazzon a nemzetgyűlés bi­zalmatlanságot a kormánynak a lá­togatás ügyében tanusitott magatar­tása miatt. 2. Küldjenek ki 9 tagu bizottsá­got a látogatás homályos körülmé­nyeinek felderítésére. A javaslat ügyében holnap foly­tatják a vitát. Táviratok Bukarest, ápr. 6. Take Jonescu az oláh kamarában bejelentette, hogy a bukaresti kormány minden lehetőt elkövet, hogy diplomáciai eszközökkel akadályozza meg a Habsburg-ház visszatérését a magyar trónra. Fegyveres beavatkozásra^csak végső esetben gondolnak a szövet­ségesek. Megcáfolta hivatalosan az állítólagos francia—magyar egyez­ményről elterjedt híreket. Megálla­pította, hogy még Lengyelország is tiltakozott a Habsburgok visszatérése ellen. Innsbruck, április 6. Ma déli 12 óra 30 perckor érkezett Innskruckba IV. Károly különvonata. Az állomást csendőrség szállta meg. Az össze­verődött lakosság nyugodtan \^sel­kedett. A vonat utasai megebédel­tek és 12 óra 50-kor tovább indul­tak. Este 6-kor érkeztek Buxba, a svájci határra. Prága, április 6. A szocialisták több városban népgyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak a Habsburgok visszatérése és a monarkia ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents