Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-15 / 105. szám

Siörösviidék Erdélyiek népünnepélye M munkásbiztositó államosítása ilz Erdélyi Magyar Székely Szövetség hölgytagjainali gyűlése Az Erdélyi Magyar Székely Szövetség békéscsabai csoportjának hölgytagjai a napokban elnöküknek, Dr. Zahordn Mátyásnénak a lakásán nagygyűlést tartottak, amelyen több belső ügy letárgyalása után elhatározták, hogy junius hó folyamán az E. M. Sz. Sz. javára nagy népünnepélyt és egy fagylalt- vagy sörösdélutánt rendeznek. A nagyszabású ünnepély és a kellemesnek igerkező délután rendezésére és előkészitésére egy nagy hölgyválasztmányt alakítottak. A választmány kijelölt tagjainak névsorát itt közöljük: Áchim Lászlóné, Áchim Ilonka (Teleki-utca), Ádám Piroska, Bányai Andrásné, Dr. Berényi Antalné, Berndt Vilma, Bertly Jánosné, Bóka Ivánné, Bónis Pálné, Bohnert Józsefné, Bakos Mátyásné, Böszörményi Róza, Csorba Béláné, Dénes Bálintné, Dubszky Jánosné, Dr. Dzurik Józsefné, Fábry Magda, Fábry Margit, Fekete Gézáné, Gajda Béláné, Gajdács Jánosné, Gálik Jánosné, ifj. Dr. Gally Gézáné, Gattenmáyer Károlyné, Gécs Jánosné, Dr. Hankovszky Dezsőné, Havran Lajosné, Horváth Jenőné, Jantyik Lajosné, Jeney Gizella, Kaczkó Mátyásné, Karácsonyi Józsefné, Kárpáthy Tiborné, Kiiment Ilonka, Koczíha Mátyásné, ifj. Kocziszky Mátyásné, ifj. Kocziszky Mihályné, Koppányi Gyuláné, Kován Endréné, Kovács Jánosné (postafőnök neje), Kökényessy Gyula Zoltánné, Könyves Kálmánné, Kővári Jenőné, Kristóffy Ferencné, Kristóffy Olga, Kuthy Erzsébet, Laubner Józsefné, Laurovics Ferencné, Dr. Láng Frigyesné, Lázár Pálné, Lédig Károlyné, Dr. Linder Károlyné, Lipták Jánosné (épitész neje), Nagy Imréné, Dr. Orosz Istvánné, Oswáth Béláné, Dr. Padrah Kálmánné, Patay Andrásné (Jókay-utca), Pfeiferr Mariska, özv. Propper Gézáné, Dr. Remenár Elekné, Dr. Rell Lajosné, Reichard Margit, Réihy Béláné, ifj. Réthy Béláné, Ritter Károlyné, Rohay Jánosné, Román Pálné, Sailer Gyuláné, Szalay Gyuláné, Szaladin föhadnagyné, Dr. Szeberényi Lajosné, Szellneí Antalné, Susánszky Jánosné, Szűcs Lajosné, Takács Elemérné, Tamássy Ilona, Timár Endréné, Dr. Uhrin Lászlóné, Uhrin Károlyné, Ulrich Margit, özv. Dr. Wagner Dánielné, Wágner Ferencné, Wallner Gottliebné, Vigh Maca, Zahorán Mihályné, Zahorán Pálné. A bizottság kitűnő összetétele arra a reményre jogosít, hogy az Erdélyi Magyar Székely Szövetség népünnepélye és ligeti délutánja megyeszerte emlékezetes esemény marad. Hindenburg gyásza (Berlin, május 14.) Hindenburgnak, a nagy német tábornoknak neje két heti szenvedés után ma meghalt. A németek leszereltek egy francia osztagot (Páris, május 14.) A német nemzetőrség egyik különítménye az antant csapatok által megszállott sziléziai területen leszerelt egy francia osztagot, amely nagyobb élelmiszerszállitmányt kisért. A franciák leszerelését rövid fegyverharc előzte meg, amelynek francia részen egy halottja és öt súlyos sebesültje volt. Homlokterében van a politikának, amióta a nemzetgyűlés összeült, a Munkásbiztositó Pénztár ügye. Ez a hatalmas szociális alkotás, amelynek autonómiáját a munkásság vezetőivé feltolakodott munkátlan izgatók kisajátították, sajnálatos szerepet játszott a nemzeti összeomlásban. A proletárdiktatúra aljas vezetői innen kerültek ki és a jól dotált állások takaróul szolgáltak a vörös uralmat előkészítő agitátoroknak. Bárha a közvélemény egyetért abban, hogy a Pénztárat meg kell tisztítani a munkátlan agitátoroktól s visszaadva eredeti hivatásának, a jövőben lehetetlenné kell tenni, hogy a nemzetellenes felforgató törekvések melegágya lehessen, a munkásság hatalmi kérdést lát az autonómiában és heves küzdelmet foiytat az államosítás ellen. Mindenki érzi, hogy valamely középutat kell találni, mely a kérdés legjobb megoldásához vezet s bárha a legegyenesebb ut az államosítás volna, az illetékes fórumok sűrűn tárgyalnak, hogy nyugvópontra juttassák ezt a régóta vajúdó kérdést. Legutóbb az áldozó sütörtökön Budapesten tartott országos iparos nagygyűlés foglalkozott a betegsegélyzés és balesetbiztosítás kapcsán a pénztár ügyével, hol a vita során felszólalt Dorn József is, az egyik békéscsabai kiküldött, akinek ötletes megoldási módját, mit Pálffy Dániel nemzetgyűlési képviselő, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke írásban is bekért tőle, az alábbiakban van módunkban ismertetni : A munkásbiztositó pénztár, mely kimondottan komrnunistafészek, mai szervezetében tönkre fogja tenni a kisipart, mert a mostani dijakat s „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." a tervbevetteket az ki nem birja. Lehetetlen az a helyzet, hogy a kismestereket a dologtól irtózó és igy a Pénztárba menekült munkások nyúzhassák. Felesleges az adminisztrációs munkát s igy a kiadásokat szaporító sok osztály. Teljesen elég két osztály felállítása: a nős és a nőtlen munkások részére. Az állam külön óriási adminisztráló személyzet nélkül, tehát ezek kiadásait megtakarítva, elvégezheti a betegpénztári illetékek beszedését az adóval együtt. Erre a meglevő állami és közigazgatási szervezet teljesen elegendő s azok részére különösebb megterhelést nem jelent. Az ellenőrzés a tagsági könnyvvel megoldható olyképen, ha az az anyakönyvi lapon kivül tártaimazza az alapszabálykivonatot, valamint 10 olyan lapot, mely egyenkint az év 52 hetére van felosztva, minden hét kockájában a napok számának feltüntetésével ; fizetésnél a fizetett hetet le kell betűzni, mig betegségnél a betüzést más színnel kell végezni, annal jeléül, hogy a táppénz, illetve járulék kifizettetett. A munkás kénytelen lesz vigyázni a rendes befizetésekre, mert hiányos könyvre segélyt nem kaphat. A munkátlanul töltött időt az ipartestület igazolhatja, illetve állami munkaközvetítő. Ilyen egyszerűsítés mellett általánosítani lehetne a munkásbiztositást és betegsegélyezést és ebből ki lehetne fejleszteni a munkásság rokkant és aggkori általános biztosítását is. Megszívlelendő ez az indítvány is amelyben sok helyes és célszerű gondolat van s egész eszmemenete igazolja azt az álláspontot, hogy ezt a fontos szociális .intézményt államosítani kell s meg kell szüntetni, hogy aziluma legyen a munkakerülőknek. 99S9RQL3UNK KERESZTÉNY KERESKEDŐNÉL! OLVASSUNK KERESZTÉNY UJSiÍGOHATJ Békéscsaba, 1921. május 8. Mi van ma ? - 192Í. május 15., vasárnap Róm. kath. és prot.: Pünkösd vasárnap. A nap kel reggel 4 óra 24 perckor. nyugszik délután 7 óra 29 perckor. A hold kél délután 12 óra 1 perckor, nyugszik éjjel 12 óra 58 perckor. Délután 4 órakor Előre MTE—Budapesti S. E. footballmérkőzés. Este 8 órakor: Színházi előadás. 1921. május 16., hétfő Róm. kath. és prot.: Pünkösd hétfő. A nap kél reggel 4 óra 22 perckor, nyugszik este 7 óra 31 perckor. A hold kél délután 1 óra 39 perckor, nyugszik éjjel 1 óra 39 perckor. Délután 1 órakor a Rokkant Egylet népünnepélye a Ligetben. Délután 4 órakor CsAK—BudapestíS. E. footballmérkőzés. Este 7 óra Máv. ifjak bálja a Vigadóban. Este 8 óra az utolsó színházi előadás. A társulat búcsúja. HÍREK A hétről. Piros pünkösd hajnalára Kinyílott a rózsa. Eső is volt, nap is sütött, Mért ne nyilott volna? Hej, nyilik is fü, fa, virág, Nyílik — ajtó, ablak, Kinyilik a torka mind a Dalos madaraknak. Nyilik a városi mozgó S benne (ahogy hirlik) Pénzért a szórakozásra Alkalom is nyilik. Este nyilik a sok lánysziv, (Amely most mind boldog), Reggel pedig mind kinyiinak A — fűszeres boltok. Sőt! (lám, szinte elfelejtem) Nagyszájak is nyilnak, Egy szóval hát nyilik minden, Ami csak kinyiihat. Erdőn-mezőn, árkon-bokron Nyilik mondom minden, Nyílása csak a városi Zöldségboltnak nincsen. . . . Persze, mert ami zöldsége A városnak termett, Annak elég, ha kinyitják A — közgyülésUrmet. M. Lapunk legközelebbi száma a kettős ünnepre való tekintettel, szerdán reggel jelenik meg. — Az ünnepi istenitiszteletek sorrendje. A róm. kath. templomban. Vasárnap reggel fél 7, 8 és 9 órakor mise. Szentbeszédet mond Bartoss Ferencz koadjutor, amely után ünnepélyes zenésmise következik a teljes kórus közremüködé! sével. Az énekkart Ágots Arzén vezeti. Orgonál Lukács Béla. Szólóénekes Freiler Irma. Az énekkar és a zenekar a karácsonyi összetételben szerepel. Hétfőn, pünkösd másodnapján az istentiszteletek sorrendje a vasárnapi. Tót nyelvű prédikációt mond Mecséry György. Az ág. ev. templomokban. I. ünnepen : A nagytemplomban d. e. 9 órakor és d. u. fél 3 órakor tótul prédikál Korén Pál. A kistemplomban d. e. 10 órakor magyar istentiszteletet tart Szeberényi Lajos Zs. dr. II. ünnepen: A nagytemplomban d. e. 9 órakor beszédet mond tótul Szeberényi Gusztáv. A kistemplomban d. e. 7 órakor tót urvacsoraosztás. D. e. 9 órakor magyar konfirmációt tart Korén Pál. Erzsébethelyen a rendes ünnepi istentiszteleteken Linder László tart beszédeket. A református templomban mindkét ünnepnapon d. e. 10 órakor prédikál, első napon urvacsorát oszt Koppányi Gyula lelkész. Feltámad a nagy német birodalom Két német tudós jóslata Berlin, május 14. Két elsőrangú német tudós, Stromes-Reichenbach és Max Kainmerich, akik már 1911-ben tudományos alapon megjövendölték az osztrák-magyar monarchia felbomlását,. Lengyelország feltámadását, az orosz forradalmat, a német szociáldemokrata párt kettészakadását, most újra jövendölnek és pedig a következőket: A német forradalom 1923. táján terrorista korszakba lép. Körülbelül ekkor Oroszországban újra cár uralkodik, valószínűleg Romanov. A németországi polgárháború 1924-ben a monarchia helyreállításával végződik. Itt Hohenzollern jogar alatt, de két év múlva ezt az uralkodót legyőzik, mire menekül, de elfogják és kivégzik. Erre uj rettenetes terror kezdődik és közel hat évig fog tartani. A mostani 1921. év és 1931. év között Némétország és szomszédai közt egy vagy két háború lesz, ezenkivül pedig még egy vagy két világháború is. Az 1938. év táján egy Cromvell, egy északi német, egy katonai diktátor kerekedik, aki miatt a nép sokat szenved. De öt év múlva üj monarchia alakul, mely valamennyi németet egyesíti, a reneszánsz olyan korszaka kezdődik, melynek sem Németországon, sem egyebütt nem volt még párja.