Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-13 / 103. szám

Békéscsaba, 1921. májas 13. Csütörtök II. évfolyam 102. szám. a Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Függetlea keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 kjrona Hombalos se alkotás Irta: Csorba Béla Megdöbbenéssel állunk a legutóbbi hetek eseményei előtt. Nem tudjuk, a valóságos élet göröngyei között botorkálunk-e, vagy álomországban járunk s csak lidércnyomás az, mely megfekszi lelkünket, mely megzsibbasztja agyunkat s összeszorítja szivünket. Az utolsó esztendők irtózata lebeg szemünk előtt. A szabadságakarás, a nemzeti függetlenség vagyának csillogó mezével leplezve szennyes áradat borított el mindent, ami a magyarság szemében eddig szent volt: hazát, hitet, családot, tisztességet a köz- és magánéletben, mindent, amiről azt hittük, hogy fölötte áll a bűnös emberek hatalmának s örökre szent és sérthetetlen. Ezeresztendős hazánk szétdarabolva fekszik ; Szent-István koronáját lomtárba lökték azok a gazok, akiknek sötétséghez szokott szemeit bántotta annak ragyogása; Isten országát megcsúfolták s a kereszténység reszketve, titokban sóhajthatott csak a mindenség Urához segedelemért; orgiákat ült a borzalom, a bün, az erkölcstelenség s legjobbjaink alattomos gyilkosok kezétől szenvedtek vértanú halált. De elmúlt a döbbenetes Nagypéntek s jött a Feltámadás ! A magyarok Istene nem hagyta el népét s a húsvéti ragyogásban feltűnik az ősi magyar cimer s megmutatta az utat, amelyre térnünk s amelyen haladnunk kell, ha élni akarunk. De ebben a ragyogásban megláttuk azt is, hogy mi okozta rettenetes összeomlásunkat, megláttuk, hogy mitől kell óvakodnunk, ha talpra akarjuk állítani hazánkat, ha újra magyarok akarunk leuni. Apostolok támadtak, ujak s a nemzet maradék legjobb fiai ragadták kezükbe a zászlót, hogy elvezessenek bennünket az ígéret földjére: a keresztény Magyarországhoz. A magyarság mint egy ember állott talpra s követte a zászlót és azt hittük, soha, semmi erő nem lesz képes arra, hogy bem ünket erről az igaz útról leterítsen, vagy a cél felé haladtunnban akadályozzon. És most mit látunk ? A bűnösök, akiknek reszketve kellene várniok a leszámolást, a bűnhődést, jogrendért kiáltoztak, konszolidációt sürgettek, a közszabadságok jelszava alatt követelik a szabadosság lehetőségét. Politikai és társada mi halottak vezetésével ismét kiállt a fórumra az a veszedelmes csapat, amely a defaitizmus eredményes hirdetésével, az októbervégi patkánylázadással elősegítette, előkészítette az ezeresztendős haza szétszakgatását, hogy a meggyengült magyarságot kifosztva, védtelenül dobhassa oda a keleti vörös rém karjaiba. Gyalázatosságaikra elképesztő bátorsággal próbálnak mentséget találni és igazolást keresnek. A nemzetgyűlés előtt, tehát a nemzet és a világ előtt hangzanak el olyan kijelentések, melyek mentik, sőt dicsőitik a lázadásokat s ha sokáig igy haladunk, Kun-Kohnék, PogánySchwarczék nemzeti hősök lesznek, akik a felvidék visszaszerzéséért harcoltak, Károlyi Mihálynak pedig szobrot követel zágrábi követe. A destrukció sziriai arcátlansággal ugrott talpra az első pillanatban, amint a magyarság meddő pártvitákban fecsérelve erejét, félrenézett s ma már — mi vagyunk a destruktivok. Óh igen : mi romboltunk; leromboltuk a Magyarország helyére tervezett Zion bástyáit, leromboltuk á nemzetköziség várait, leromboltuk azokat az akadályokat, amelyeket a keresztény Magyarország feltámadásának útjába emeltek. Ok, a túlsó oldalon a konstruktivok,,az épitök, akik mindezt felépítették s akik az gzeréves magyar kultura romjain bámulatos gyorsasággal emelték bűnre, erkölcstelenségre, gyilkos erőszakra alapozott várát a terror uralmának. Ezen az alapon vállaljuk az orcapiritó szemérmetlenséggel reánk áthárítani megkísérelt destrukció — rombolás — vádját s most már mi kiáltjuk mindenkinek a fülébe, hogy az egész világ meghallja: Nincs jogrend, nincs konszolidáció s nem is lesz, nem lehet mindaddig, amig a forradalmi szellemmel végleg le nem számoltunk, amig az eltemetett mult feltámadhat, szavát hallathatja, amig nemzetgyilkos gazoknak módjuk van arra, hogy megkísérelhessék újra megmérgezni a magyar közélet levegőjét! Azt nem türhetjük, hogy az alattomos gyilkos, a sötétben hátulról támadó bandita: magát a diadalmas csaták babérkoszorus hőseivel s a tolvaj összehasonlíthassa bűnösen szerzett kincseit .egyenértékűnek tüntethesse fel a becsületes munka szerzeményével. Félre minden pártviszállyal magyar és magyar között. Az alig öntudatra ébredt keresztény Magyarország veszélyben van és - soha jóvá nem tehető bűnt követ el az, aki nem siet a csatasorba. Nem a kereszténység harca ez a zsidóság ellen, hanem a magyarság élet-halál küzdelme a megfojtására szövetkezett nemzetköziség, a liberalizmus újra előkerült álarca mögé bujt rombolás ellen, a kereszt harca az Istentelenség ellen, a tisztesség harca a becstelenség ellen. Ne engedjük magunkat megtéveszteni, megfélemlíteni; ne riasszon bennünkef vissza semmi, mert a mi harcunk az önvédelem harca s mellettünk van az igazság s előttünk a cél: a szabad, boldog keresztény nagy Magyarország! I SzoujetoFoszország nem Életképes i/orowsfti nyilatkozata a kommunizmusról Lyon, május 11. A „Journal" levelezője meginterjúvolta Vorowskit, az orosz szovjetköztársaság római megbízottját, aki bevallotta, hogy a kommunizmus egyáltalán nem felel meg a gazdasági- fejlődés követelményeinek. Ez az oka, hogy maga Lenin is vissza akarja állítani a régebbi helyzetet. Végül bevallja, hogy a szovjetkormány képtelen felvirágoztatn Oroszországot az idegen államok segítsége nélkül. Huszadikáig szünetel a nemzetgyűlés Budapest, május', 12. A nemzetgyűlés mai ülésén a költségvetési vitára vonatkozóan kimondta a sürgősséget. Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg az ülést. A napirend első szónoka Zákány Gyula, aki kifogásolja a rendeletekkel való kormányzást. A törvénytisztelet a legszigorúbban megköveteli, hogy a törvényhozás a saját törvényes keretei között mozogjon. Rendeletekkel csak akkor szabad kormányozni, ha nincs ar?" mód, hogy törvényhozás utján renr dezzünk bizonyos kérdéseket. Az internálások kérdésére rátérve, kijelenti, hogy a zalaegerszegi internálások nincsenek ellentétben a humanizmussal, de törvényhozásilag kell ezt rendezni. Dr. Csontos Imre Andrássy Gyula gróf miskolci beszédével foglalkozik. Kijelenti, hogy a kisgazdapárt nem folytat osztálypolitikát. Ők védték ugy a felső-, mint a középosztályt. A háborús terhek legnagyobb részét is a kisgazdák vállalták. A királykérdés lelkiismereti kérdés. Ezután a zsidókérdésről szól, majd panaszolja, hogy a földbirtokreforinot a főispánok nem hajtják végre. A szabadkereskedelem hive az egész vonalon. Elnök jelenti, hogy ötvennél több képviselő írásban kérte, hogy a Ház a költségvetés vitája alatt 8 órás üléseket tartson. Erről a legközelebbi ülésen döntenek. Gróf Széchenyi Viktor az összeférhet mségi állandó bizottság elnöke jelenti, hogy a bizottság a tagok távolmaradása miatt nem tudja üléseit megtartani. A legközelebbi ülésen uj tagokat választanak a bizottságba. Windischgraetz Lajos herceg szól a napirendhez. Pénzügyi politikát addig nem követhetünk, amig a háborús adósság terhe rendezve nincs. Ezután is csak terményeinknek a világpiacon való érvényesítése segíthet. Elismeri, hogy Hegedűs politikája emelte hitelünket. Helyesli a kormány épitő politikáját, de ebbe belekivánja állítani'a tömegek erejét is. Az építésnél külföldi támogatásra van szükségünk. Kívánatosnak tartja, hogy a kormány a j destruktív irányzatú sajtóval szemben kérlelhetetlen szigort alkalmazzon. A külföld nem ismeri el a kereszténypártot, sem a kisgazdapártot, csak a magyar nemzetet. Ugyanúgy csak magyar sajtót ismer. Két óriási világkérdés van: a bolsevizmus és a gazdasági rekonstrukció kérdése. A királykérdés ma megoldhatatlan. Elnök javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését május 20-án tartsa, melynek napirendjére a 8 órás ülésekről szóló indítvány feletti szavazást és a költségvetés feletti vitát tűzzék ki. Ugrón Gábor, Rassay Károly és Szilágyi Lajos ellenezték az elnök indítványát, Bethlen Isván gróf miniszterelnök azonban kéri a Házat, hogy ahoz járuljon hozzá. A Ház igy határoz. Eszerint a legközelebbi ülés 20-án délelőtt 10 órakor lesz. Az ülés vége fél 3 órakor. r • Leszerelik a német hadsereget? (Páris, május 12.) R politikai körök nagy érdeklődéssel várják a parlament május 19-iki megnyitását. Azt találgatják, hogy milyen álláspontot foglal el a többség az ujabb rendelkezésekkel szemben. Remélik, hogy a londoni megállapodásokhoz hozzájárulnak. R szenátusnál már nem bizonyos a helyzet. Legközelebb átadják a párisi német megbízottaknak a hadsereg leszerelésére vonatkozó határozatokat is. A miniszterelnök az internáltakról (Budapest, máj. 12.) Gróf Bethlen István miniszterelnök kijelentette, hogy az internáltak tekintélyes része olyanokból kerül ki, akik a háború tartama alatt áruelrejtés, áruhalmozás és árdrágítás miatt többször büntetve voltak. Igen sok van olyan is, aki ma is nyíltan kommunistának vallja magát. Kötelességünk, hogy ezeket őrizet alatt tartsuk, mert a bolsevista-propaganda ma sem szűnt meg.