Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-12 / 102. szám

Békéscsaba, 1921. májas 12. Csütörtök II. évfolyam 102. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent Sstván-tér 18. szara A szerkesztőség telefon száma: 60 Fügifstlem keresztény polítikaS Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Szobod forgalmai! iu Már Hegedűs pénzügyminiszter azzal foglalta el székét, hogy minden vonalon megteremti a szabad forgalmat. Az uj kormány is magáévá tette ezt az irányt, anélkül, hogy annak megvalósítását a pénzügyminiszter erélyével igyekezne végrehajtani. Isméteken olvasunk szakértekezletekről, melyek nem hogy előbbre vinnék e közóhajnak megfelelő lépést, hanem ellenkezőleg, kivétel nélkül, mindig a szabad forgalom ellenségeit juttatják szóhoz. Pedig akárhogyan forgatjuk is a kérdést, az mindig egyedül csak pénzkérdés marad s a megoldási módok csak abban különböznek egymástól, hogy ki hozza meg az ellátásra-szorulóknak az áldozatot. Az eddigi rend szerint kizárólag a gazdákra hárították ezt az áldozatot, mert hisz őket kényszeritették arra, hogy meghatározott áron szolgáltassanak be gabonát. Az őrlési vám fenntartása sem jelent mást, mint hogy a jövőben a fogyasztók fizessék meg az ellátásra szorulók olcsóbb lisztjét, ha a malmoknak minden megőrölt gabonái után be fog kelleni szolgáltatniok a vámot. Enynyivel ugyanis minden eladásra kerülő liszt megdrágul, tehát a lisztet vásárló közönség annyival drágábban kell, hogy vegye a lisztet, mint a mennyivel |nagyobb annak a gabonának az értéke, amit a malmok vám fejében beszolgáltatnak. Az uj lerv tehát, melyet a forgalmi adóval szándékoznak kiegészíteni, föltétlenül igazságosabb az eddigi rendszernél, mert az ellátásra szorulók gabonáját a gazdákon kivül minden ellátásra nem szoruló is fizetni fogja, fogyasztása arányában. Az egyik igazságtalanság magva azonban éppen abban rejlik, hogy a hozzájárulás a kenyérfogyasztás arányában történik. Nem szorul bizonyításra, hogy mindig a szegényebb ember fogyaszt több kenyeret és hogy a kenyérszükséglet, de általában minden szükséglet a családtagok számával arányosan nő. Az őrlési vám és a forgalmi adó tehát egyaránt a nagycsaláduakat fogja legsúlyosabban terhelni, holott éppen Hegedűs pénzügyminiszternek egyik legnépszerűbb terve a sokgyermekes családok mentesítése a nyomasztó adóterhek alól. Igazságosabbnak mutatkozik ezért az ellátásra szorulók gabonáját pótadóval fedezni, ami legalább egyformán sújtja az adófizetőket és nem ró nagyobb terhet a nagycsaláduakra, mint a családtalanokra. De az őrlési vám fenníartása sem áll a szabad forgálom szolgálatában, mert a malmoknak nem kevésbbé érzékeny sérelmük, mint volt a gazdáknak a gabonabeszolgáltatás. Hisz a mai vámőrlési rendelet betűszerinti végrehajtása is olyan lehetetlenségekre vezet, hogy aszerint azokban a gazdaságokban, melyekben daráló van, minden gabonára őrlési tanúsítványt kellene váltani, mert a malom udvarán sem szabad tanúsítvány nélkül gabonát tartani. Hogy azután miként számolná el az ilyen gazda eladott gabonáját, amelyről őrlési tanúsítványt kellett váltania, azt még senki sem tudta megmondani. Vájjon szükség van-e hát az őrlési vám rendszerének feuntartására, ha az ellátásra szorulók élelmezése úgyis csak pénzkérdés ? Egész bizonyos, hogy nincs szükség a szabad forgalomnak erre a korlátozására sem. Ha az állam szabai forgalomban szerzi meg a szükséges gabonát vagy lisztet, semmivel sem kell nagyobb terhet róni a közönségre, mint az őrlési vám mellett, meri igy is, ugy is meg fogja fizetni a közönség azt az árkülönbözetet, amelv a gabona kialakuló szabadforgaimi ára és az ellátásra szorulók által fizetendő ár között fog mutatkozni. A különbség mindössze az lehet, hogy az egyik esetben készpénzben, a másikban ellenben gabonában teljesitik ezt a fizetést. Vegyenek elő az illetékes tényezők irónt és papirost, számítsák ki az őrlési vám révén beszedendő gabona értékét és az ára, valamint a beszolgáltaíási ár között mutatkozó különbözetet és meg kell győződniük arról a megdönthetetlen igazságról, hogy csak meglevőből lehet elvenni valamit és azt a valamit semmiből és senkitől el nem vehetik, hanem azt mindig valamiből és valakitől kell majd megszerezni. Ha emellett figyelemmel lesznek arra, hogy több adóbehajtásához sem ujabb szervezetek, sem bonyodalmas ellenőrzés és igy külön költség sem szükséges, akkor be kell látniok, hogy az ^.ellátásra szorulókról való gondoskodásnak mégis csak legegyszerűbb és legigazságosabb módja, ha a részükre szükséges gabonát megveszik és az árkülönr bözetet mint pótadót a többi adóval együtt hajtják be. Még a legsúlyosabb adók is elviselhetőbbek a forgalom korlátozásoknál és az azzal járó zaklatásoknál, melyek amellett, hogy bénitólag hatnak, még tetemes költségeket is rónak az anélkül is túlterhelt államháztartásra és végeredményében ezeket a költségeket is az adózó polgároknak kell megfizetniük. Ne féljen a kormány a szabadforgalomtól, nem halt meg attól éhen azelőtt sem senki és ezután is csak könnyebben fogja megkeresni tudni mindenki mindennapi kenyerét, ha nyitva állanak számára a kereset összes szabad forrásai. . u k: u x b m a i kormány ÉresölÉ propmmja tntBPpeliáciDh napja — S nemzetgyűlés mai ülése A nemzetgyűlés mai, nem nagyon látogatott ülésén Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter fontos kijelentéseket tett a kereskedelmi kormány programmját illetőteg. — Ezenkívül és egy kis parázs szóváltáson kivül négy szürke interpelláció szerepelt a tárgysorozaton. Részletes tudósításunk a következő: Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg az ülést. Felolvassák az inditványkönyvet, meiybe Rassay Károly jegyzett be indítványt, valamint az interpellációs könyvet. Ezután Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter beszélt. Ernst Sándor nemzetgyűlési képviselő kifogásolta, hogy a kereskedelmi kormány nem ad programmot. Ezt ő is helyesli s éppen azért megragadja az alkalmat, hogy most tájékoztassa a nemzetgyűlést azokról az irányelvekről, amelyek a kereskedelmi kormány munkáját vezetik. Elsősorban reflektál Szterényi József báró beszédére. A kiviteli engedélyek kiadásánál csak a megbízhatóságot veszik alapul. A lakásügyek rendezését igen megnehezíti az, hogy rnig hivatalbalépésekor 600 waggon menekült volt, ma a menekültek 2700 waggont foglalnak el. A távirati és telefoncenzurát csak addig tartja fönn, amig feltétlenül szükséges. Hogy ezt katonaság végzi, az természetes, mert ez nemzetvédelmi intézkedés. A kereskedelemben a kormány a szabadforgalom mellett áll. Legközelebb a tisztességtelen versenyről terjeszt be törvényjavaslatot. Rövidesen elkövetkezik az az idő, amikor a szomszéd államokkal a kereskedelmi forgalmat felvesszük. A kereskedelmi hírszolgálat a külkereskedelmi érdekeket hathatósan fogja előmozdítani. Azokat az iparágakat fogja támogatni, amelyek belföldi nyersterményeket dolgoznak fel és a mezőgazdasági szükségleteket elégítik ki. A vasúti forgalomnál a széiibiztositás az első feladat. Békében 15 millió tonna volt a szükségletünk, amelynek egyharmadát hoztuk be. Ma hat és háromnegyed miliió a szükséglet, melyből öt és fél milliót magunk termelünk. Tavaly 8000 waggon porosz szenet kaptunk, a folyó évben pedig az első ö^ hónapban 10.000 waggont. A Vasutak fokozatos villamosítása előmunkálatai folynak. 1400 kilométerről lehet szó. Első szakasz a kelenföld— adony—szabolcsi vonal lesz. Ezután elnök jelenti, hogy ötven képviselő kéri a költségvetés tárgyalására a sürgősség kimondását. Erről holnap egyszerű szavazással döntenek. Elhatározta a Ház, hogy a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartják. Szilágyi Lajos kéri a határozatképesség megállapítását, amely körül óriási zaj támad. Elnök Balla Aladárt rendreutasítja. Ezután áttérnek az interpellációkra. Rassay Károly Kerekes Mihály miskolci pere és a főkegyúri jogok gyakoriasa kérdésében ; Kerekes Mihály a MÁV. műhelyekben történt visszaélések ügyében ; Csizmadia Sándor pedig a munkásegyletekről interpellál. Az ülés vége negyed háromkor. 9 Tisza-per tárgyalása (Budapest, május 11.) A tárgyalás kezdetén Gertner bejelenti, hogy uj védője dr. Földvári Béla. Szilassy ügyész felolvassa a Nemzeti Tanacs proklamációját a Világ 1918. okt. 30-iki számából, amelyben bejelentik a rendőrség csatlakozását. Ezután folytatják Szentkirályi volt főkapitányhelyettes kihallgatását, kit Gal Jenó, Kéri védője kérdez. Ennek során viharos jelenet támadt az elnök és védők között és az elnök Gál Jenőt erélyesen rendreutasítja, Ezután Salusinszky Gyula Fényes védője, majd Lévai Tibor kérdezik a tanút. Gál László rendőrfótanácsos és Sas László, lényegtelen vallomása után Szamosi Arm^nd hírlapírót hallgatják ki, aki jelen volt a rendőrségén, mikor Sándor János volt belügyminiszter Tisza meggyilkolását bejelentette. Gróf Batthyányi Tivadart hallgatják ki ezután, ki részletesen el mondja az akkori eseményeket. A tárgyalást holnap folytatják.