Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-11 / 101. szám

Kőrösviáék Békéscsaba, 1921. május 11. GONDOLATOK * * Csak—Előre mérkőzés volt. Na­gyon sokan voltak. Talán ennyien még sohasem néztek végig Csabán labdarugó játékot. Izgatott volt min­denki. Tán' verekedéstől is féltek, mert sok rendőr és még katonai őr­járat is cirkált a sporttelepen. A játék pedig a legszebb, a leg­nyugodtabb volt. S a közönség, látva, hogy a játékosok nem ellenségek, csak nagyon komoly ellenfelek, — szintén példásan viselkedett. Eszembe jutott, hogy miért nincs e két egyformán kitűnő sportegye­sület egymáshoz való minden vonat­kozásában ilyen béke, ilyen rend, ilyen imponáló komolyság? Milyen hatalmas sportéletet tudna teremteni ez a két egyesület Csabán, ha töké­letesen elsimulnának az egymás el­len való agyarkodások. Igy is na­gyot produkálnak. Hát még egyesült erővel! A vasárnapi mérkőzés azzal biz­tatott, hogy ettől a békétől nem va­gyunk olyan messze, mint sokan mondják. * Üzlet. Mostanában sokszor éri a Körös­vidéket támadás nyiltan is meg burkoltan is. Ha valami mozgalom van, ami izrael berkeiben nem vált ki nagy örömet, akkor mindjárt a Körösvidéket szidják, ha egy országos mozgalom hullámai ide is lecsa­pódnak, rögtön a Körösvidéket szeretnék elseperni. Őszintén szólva, mi büszkék va­gyunk rá, hogy minden keresztény meg­mozdulást nekünk tulajdonítanak, hiszen mi tényleg a keresztény nemzeti irány meg­tántorithatatlan harcosai vagyunk. Nem is az ejt gondolkodóba, hanem a támadás módja. Minden .,csak ceruzával" irt, vagy „szélre jegyzett" ellenünk irányuló nekibuzdulásnak az a csattanója, hogy „üz­leti érdek" vezeti a Körösvidéket. Ha ma­gyarok vagyunk, az is üzleti érdek, ha ke­resztények vagyunk, az is üzlet ha szidják a destruktív sajtót, az is nekünk üzlet, ha kikeltünk a zsidók kelleténél nagyobb mérvű élelmessége ellen, az is üzlet, ha véleményt kockáztatunk meg, hát ez is üzleti fogás a faji bácsik ellen. Milyen szörnyen jellemző e támadásuk szelleme írójukra! Odaát el nem tudják képzelni, hogy az ember cselekedeteinek más rugója is lehet, nem csak az üzlet. Nekik érthetetlen, hogy lelkesedésből, ön­zetlenségből, hazaszeretetből, magyar faj szeretetből is fakadhat munka. Ők nem is tudják elhinni, hogy vannak emberek, akik előtt nemes ideálok lebegnek nem pedig a rideg üzlet. Semmi sem mutatja az ö faji gondolko­dásukat annyira, mint ezek a bennünket támadó apró irások. Hiába, aki mindent üzlet szempontjából néz, nem is láthat egyebet az eseményekben, csak jó üzletet, meg rossz üzletet!... Boga Bktayián nyilatkozata az erdélyi magyar sajtóról Megszűnt a cukorjegy Nem szabad magyar szellemű újságot irni £:délyaen Bukarest, május 10. Az erdélyi magyarságban azok a bátorhangu újságok tartják, élesztik a reménységet, amelyek a szigorú, élesszemü oláhcenzura ellenére is magyar lelket lopnak írásaik minden sorába. A bukaresti kormány nagyon jól tudja, hogy az oláhositás sikerét milyen súlyosan veszélyezteti az erdélyi magyar sajtó és ezért leg­jobban szeretné, szuronnyal, kegyet­len erőszakkal elnémítani. Kolozs­várott, Brassóban, Aradon és Erdély több más nagy magyar városában nem egyszer tiltotta már be a meg­szállás óta a magyar újságokat, amelyek fel-fel hördültek az oláh hatóságok gazságainak és égbekiáltó kegyetlenségeinek láttán. Az erdélyi magyar sajtó helyzete folyton rosszabbodik. Goga Oktávián, oláh kultuszminiszter saját bevallása szerint ha már ki nem végezheti, legalább meg akarja szelídíteni. Egyik nyilatkozatában, amelyet legutóbb erdélyi magyar újságírók előtt tett, annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy az erdélyi magyar újságírók lépjenek az eddiginél szo­rosabb összeköttetésbe a bukaresti Újságíró Szindikátussal. Majd az erdélyi magyar sajtóról a következőket mondta: — A magyar ;sajtónak ma, ami­kor a magyar nép nem politizál és megnyilatkozásának a sajtó az egye­düli fóruma, nagy és felelősségteljes kötetességei vannak. A magyar né­pet mindaddig, amig részt nem vesz a parlamenti életben, a sajtója kell, hogy vezesse. Az együttélő népek­nek békében kell élniök. A magyar sajtónak ezért tárgyilagos kritikával keil kisérnie ajpoiitikai eseményeket. Ezt meggyőződésem szerint az eddi­ginél ksvésbé agresszív hangon és modorban is teheti. A politikai allegóriát is meg lehet bocsátani, ha a tehetség kétségtelen jeleit láthatjuk benne. De ehhez Tompa Mihály kellene, akinek a tehetsége, ugy látszik, ma hiányzik. Az írás vagy politika, vagy irodalom le­gyen. De az olyan allegórizálás, amely még cáak nem is irodalom, egyáltalában nem szolgálja a kö­zeledés ügyét. Erre pedig ma szük­ség van. Mi van ma ? 1821. május 11., szerda Róm. kath.: Mamertus pk. Prot.: Ma­mertus. A nap kel reggel 4 óra 29 perckor, nyugszik délután 7 óra 25 perckor, A hold kél reggel 7 óra 25 perckor, nyugszik este. 11 órakor. D. u. 4 órakor gyermekvédelmi elő­adás a városháza nagytermében. Este 8 órakor: Ker. dalkör próbája Este 8 órakor: Színházi előadás. Betiltották a Kassai Naplót (Kassa, május 10.) A kassai rend­őrigazgatóság a mult hó 16-án tót és magyar nyelvű átiratban értesí­tette a „Kassai Napló" szerkesztő­ségét, hogy a lap megjelenését tiz napi időtartamra betiltja. Molnárok piái A Békésmegyei Molnárszövetség folyó hó 9-én tartotta Áchim László elnöklete alatt rendkívüli közgyűlé­sét, melyen az őrlési adóról szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Ugy a malomipar, mim a gazdaközön­séggel szemben sérelmesnek találták a tervezetet egész terjedelmében, mivel a tervezet a malomtulajdono­sokat kötelezi arra, hogy a termelők­től beszedjék a kívánt adógabonát (15% az őrlés és hántolás és 12°»-a darálás és egyéb feldolgozás végett beadott gabonanemüek után), ezzel szemben a malomtulajdonosok a beszolgáltatni kötelezett gabona­mennyiség fejében megállapítandó őrlési dijat fognak kapni. Eszerint a költséges ellenőrzés továbbra is fennmaradna, az őrlési tanúsítvány nem szűnne meg és a malomipar teljesen megszűnne szabadipar lenni. A Békésmegyei Molnárszövetség egyhangúlag elhatározta, hogy a javaslattal szemben aggályait és sé­relmeit memorandumban fejti ki s Sz uj cukorárak megállapítása kedők értekezlete Heres­Foiyik az ezresek becserélése Ötuen millió koronát sáltott be az Oeztrák-lHagyar Bani két nap alatt Békéscsaba, május 10. A bankjegyek forgalmának ideiglenes szabályozásáról alkotott tör­vény már életbe lépett. A végrehajtására vonatkozó pénzügyminiszteri ren­deletek értelmében már az egész ország területén folyik a bankjegyek be­cserélése. Egyelőre ínég csak az 1000 koronásokat és a 10 ezer koronás bankókat váltják be. Sokan hosszú hónapok óta félve gondoltak a becserélésre és az utolsó pillanatig nem hitték, hogy nem lesz ujabb kényszerkölcsön. Félel­mük alaptalannak bizonyult, mert — hála Hegedűsnek! — a sok ócska ezresért „ingyen" adnak ui ropogós bankjegyeket. Békéscsabán az Osztrák-Magyar Bank fiókja végzi a becserélést. Szinte szokatlan, hogy teljesen simán, minden fennakadás nélkül folyik a hatalmas munka és bár a beváltásra jelentkezők száma igen nagy, ácsorgásra nem igen kerül a sor. A bank tisztviselői elismerésre méltó gyorsasággale'.égitik ki a feleket. A hamis bélyegzésü ezresek becserélésénél az erre vonatkozó pénz­ügyminiszteri rendeletnek megfelelően járnak el, vagyis csak azokat a bankjegyeket utasítják vissza, amelyeknek a bélyegzése szemmel láthatólag hamisak. Átlag naponta ezer ember fordul meg a bank pénztárában. Eddig két nap alatt (hétfőn és kedden) mintegy 50 millió koronát cseréltek be ezresbankókban. a memorandumot az Országos Mol­nárszövetség utján a közélelmezési miniszterhez is felterjeszti. Elhatározták, hogy a memoran­dumban az őrlésnél is a szabad­forgalmat kívánják, ennek megtaga­dása esetén azonban hajlandók az előző évek őrlési eredményei alap­ján kiszámítandó kontingenst beszol­gáltatni az államnak az ellátatlanok részére oly áron, amilyen ár a ter-. melők részére fog megállapittatni. Szükség esetén hajlandók az el­látatlanok részére vásárolandó ga­bona beszerzési árának, illetve az erre szükséges összegnek reánk eső részét készpénzben megfizetni. Mindenesetre azonban ugy a ter­melők,. mint a saját érdekükben a malomipar felszabadítását a sérel­mes ellenőrzés és az őrlési tanusit­ványrendszer megszüntetését kérik. A memorandum elkészítésével a szövetség ügyészét, dr. Dzurik Jó­zsef ügyvédet bízták meg. Ezután a tisztújítást ejtették meg. A lemondott tisztviselőket újból meg­választották. Rendelet jelent meg, amely a cu­kornak jegyek ellenében való árusí­tását megszünteti. A magyar királyi cukorbizottság közvetlenül fogja intézni a cukor el­osztását, a hatóságok közvetítő sze­repének mellőzésévei. Tehát az ed­digi, úgynevezett hatósági cukor­ellátás megszűnik az uj rendelet kö­vetkeztében. Azok a vidéki kereskedők, akik iparigazolványuknál fogva cukor áru­sítására jogosultak, közvetlenül a magy. kir. cukorbizottságtói kérhetik a vevőközönségük szükségletének megfelelő cukormennyiség kiutalását. A bizottság a kért készletet vala­melyik cukorgyárnál utalja ki. A kereskedők az ilyen módon beszerzett cukrot jegy nélkül áru­síthatják, de csakis annak a tör­vényhatóságnak a területén, amely­ben laknak és csakis közvetlenül fogyasztóknak (cukrászoknak, cukor­kakészitőknek, stb. nem). A cukorárak uj megállapítása a a rendelet értelmében törvényható­ságonként történik. Békésvármegye kereskedői az al­ispán elnöklete alatt kedden dél­előtt Békéscsabán értekezletet tar­tottak, amelyen az alábbi cukorára­kat állapították meg: Nagykereskedelemben kristály 86 K kilogrammonként kocka 93 „ „ fehér por 93 „ ,; Kicsinyben fogyasztóknak: Kristály 90 korona. Kocka 5 kilós csomagonként vagy 100 kilós ládá­ban 98 korona, kimérve kilónként 100 korona. Porcukor ugyanannyi. Ezeknek az áraknak akár az eladó, akár a vevő által való túllépése ár­drágítás, amelyet szigorúan büntet­nek a hatóságok. A cukor elosztása az uj rendelet­ben megszabott formában szombat­tól, folyó hó 15-től kezdve történik. Igyekezzék tehát minden fogyasztó ellátási jegyének négyes'számú szel­vényét még szombat előtt beváltani, mert az attól kezdve érvénytelenné válik. Csonka Magyarország — nsui ország, Egész Magyarország — mennyország HÍREK — Uj gyorsvonat Nagyvárad és Bukarest között. Május else­jétől kezdve a Bukarest—nagyvá­radi távolsági forgalomban egy na­ponként közlekedő gyorsvonatot he­lyeztek forgalomba. — Megnyílnak az összes isko­lák, Az erzsébethetyi, továbbá az összes külterületi elemi népiskolák­ban a tanítás f. hó 12-én csütörtö­kön megkezdődik. — Mérnökök kicserélése A ko­lozsvári erdöigazgatóság javaslatot tett, hogy 15 magyar erdőmérnököt vegyenek fel a szolgálatba az oláh régi királyságban s ezzel szemben 15 régi királyságbeli oláh erdömér­nököt az erdőpénztár jelöljön ki ezek helyére. — Közalkalmazottakhoz ! A közalkalmazottak beszerző csoportja vezetősége felhivja tagjait, hogy f, hó 11-én d. u. 6 órakor lartandó rendkívüli közgyűlésen jelenjenek meg a városháza nagytermében.

Next

/
Thumbnails
Contents