Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-10 / 100. szám

Békéscsaba, 192 L május 137 . Szombat II. év folya m 104. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Békéscsabán, Szent istván-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona ásziáavatás Kedves, felemelő ünnep zajlott le vasárnap a Széchenyi-ligetben. A BIME, a Békéscsabai Iparosifjak Művelődési Egyesülete zászlót ava­tott. Itt tervezte egy tehetséges iparművész, iparos lányok itt ké­szítették el áhítatos lélekkel, igaz lelkesedéssel. Arany szálak közé a magyar színeket rajzolták, varrták, magyar lélekkel, honleányi hűséggel. Magyar levegő izzott a kibontott zászló körül, magyar ének, magyar imádság zengett a BIME énekkara ajkán, nemzeti érzés lüktetett a szi­vekben, hazafias reménység villogott a 'jövő iparossága szemében, ugy esküdtek, ugy fogadtak hűséget, munkát, tanulást gyönyörű szimbó­lumuk felavatásakor. Meg kell állanunk a lobogónál, a büszke zászlót magáénak valló iparos ifjúságnál, hogy örömünknek, lelkesedésünknek, bizodalmunknak kifejezést adjunk. Uj életnek, uj reménységnek, uj, minden réginél szebb és egészsége­sebb fejlődésnek záloga a BIME zászlója s az az előretörő nemes gárda, mely ezt a zászlót vasárnap délelőtt meglobogtatta a májusi, napsugaras, kacagó levegőben. Nem is olyan régen, idegen fajú, átkos, gonosz izgatás, kitartó lelki megmételyezés folytán szinte hitval­lása lett az ipar értelmes munká­sainak, hogy az ő szinük csak a vörös lehet, ideáljuk csak a nem­zetköziség, céljuk a nemzeti hagyo­mányokkal való szakítás s a nem­zetközi tömörülés. És a munkásság vele született, lelkében izzó nemzeti érzése elle­nére mindjobban szakított a ma­gyar múlttal, mindjobban eltávolo­dott a magyar földtől, a három ma­gyar szinből lassanként csak a vö­röset vallotta magáénak. A vörös szín alatt aztán bódult deiiriumá­ban, tisztánlátását elveszítve, leg­ősibb érzelmeit meghazudtolva har­colt, szenvedett, fanatikusan küzdött, nem egyszer nagyon sokat — még vért is — áldozott, egy idegen faj érdekeiért. Mert azt csak az agitáto­rok hitették el velük, hogy a saját érdekeik kívánták a nemzetközisé­get. Ma már minden öntudatosan gondolkodó munkásnak be kell lát­nia, hogy a vörös lobogó .a nemzet­köziség jelszava csak egy fajnak hozott érvényesülést, de magát a munkásságot belehajtotta egy olyan tébolyba, amely őt is lesújtotta, a magyar nemzetet pedig majdnem kiterítette. A tegnapi zászlóavatás azt iga­zolja, hogy az iparosifjuság a kor szellemét mindig hamarabb felfogó fiatalok már belátták a nemzetközi­ség veszedelmét. A csabai iparos­ifjuság már a nemzeti színek alatt, magyar nemzeti gondolatban tömö­rült. Ez a zászló annak bizonysága, hogy tudatára jött a jövö iparos­sága annak: erőket egyesíteni, jo­gokat kivívni, nagyszerű eredmé­nyeket elérni lehet nemzeti hűség­ben is, sőt csak igy lehet igazán ! Minek ahoz vörös lobogó, minek ahoz idegen érdekek szolgálata, hogy a magunk ügyét előbbre vigyük?! A nemzeti szinek alatt is lehet, sőt kell munkásprogrammot szolgálni. A különbség csak az, hogy a nemzetköziség jelszavával a munkásság saját érdekei mellett hathatósan segit egy idegen, töle is idegen fajt abban, hogy az minden­kinek, igy a munkásságnak is nyakára üljön ; ellenben a nemzeti gondolatban összeforrott és egységes táborban egyesült munkásság saját boldogu­lásának biztosítása mellett hatalma­san segíti annak a nagy, szent közösségnek ügyét is, amelynek ő is drága, értékes tagja, épiti a lesúj­tott magyar Hazát. A Bime zászlója ennek megérté­sét hirdeti. Ezért köszöntjük testvéri szeretettel ezt a lobogót. Az iparos­ifjakkal együtt kívánjuk: lobogjon büszkén, dicsőségesen az a zászló! Képviselje az ipari munkásság ösz­szetartását, nemes cél felé való egységes törtetését, tanuini, haladni akarását, munkaszeretetét, a magyar Hazához való hűségét. Ebben a jelben, ebben a törekvésben és vágyban csak győzhet a munkásság, amelyet a vörös lobogó csak eltérí­tett e szent földtől, ahol pedig él­nünk s halnunk kell! Táviratok (Budapest, május 9.) A Kisbirto­kosok Országos Szövetkezete egybe­olvad az Országos Földmives Szö­vetséggel. (Budapest, május 9.) Máju« 22-én az országos kisgazda-gyűlésen mint­egy 100 ezer vidéki kisgazda fog Pesten tartózkodni négy napon ke­resztül. (Berlin, május 9.) A német kor­mányválság megoldáshoz közeledik. A pártok gyűlésén elhatározták, hogy elfogadják az ultimátumban foglaltakat, ha az antant biztosíté­kot szolgáltat arra, hogy nem fog kényszerítő eszközöket használni ab­ban az esetben, ha a németek a magukra vállalt kötelezettségek tel­jesítésében technikai akadályok miatt késlekednének. (Budapest, május 9.) A Tisza-per mai tárgyalásán azoknak a csend­őröknek a kihallgatását ejtették meg, akik a gyilkosság napján a villában szolgálatot teljesítettek. A gyilkosság szereplőit egyikük sem ismerte fel. (Budapest, május 9.) Rassay Ká­roly javaslatot nyújt be a párbaj szigorú eltiltására. A javaslat szerint Andrassy beszéde Diósgyőrött Budapest, május 9. Gr. Andrássy Gyula vasárnap tartotta meg Miskolcon beszámolóját. Ezt megelőzőleg délelőtt Diósgyőrött a keresztény szocialista munkásoknak beszá ­det tartott. Hangsúlyozta, hogy a politikai pártok ne ismerjenek osztáiykü­lönbséget, csak egységes munkát, az ország újraépítése érdekében. Kereske­delmi téren kell kiszorítanunk a zsidóságot. Komoly közgazdasági munka önként oldja meg a zsidókérdést. A szabadforgalmat szükségesne < tartja, de kívánja az ellátatlanok szükségleteinek biztosítását. Külpolitikai célunk az legyeq, hogy egész Európát biztosítsuk arról, hogy minden erőnkkel a világ békéjét akarjuk. Kívánjuk azonban elszakított testvéreink jogai­nak biztosítását. Nagy hatású szavait a diósgyőri munkásság nagy tetszéssel fo­gadta. • ••••BIKBaBIIIIKBIKiDKCBCIRPIlftlIIRIBlllHBIflBinEMBKQWSl! 3 hQltseguetBsi javaslat vitája (Budapest, május 9.) A nemzetgyűlés mai ülését Rakovszki elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Drozdy Győző a költségvetés vitája során kifejtette, hogy az egyes tételek igen általánosak. A javaslatot nem fogadja el. Hegedűs pénzügy­miniszter rögtön válaszolt a felszólalásra, amelynek érveit megcáfolta. Ezután még több felszólalás következett, amelyek mindenike a javas­lat elfogadása érdekében hangzott el. Az ülés délután 2 órakor ért véget. 3 évi fogházzal büntetendő, aki va­lakit párbajra kihív, aki pedig ki­hívást elfogad, 3 évi börtönnel súj­tandó. A párbajsegédek bűnsegé­deknek tekintendők. (Budapest, május 9.) Gróf Teleki Pál a napokban Párisba utazik. (Budapest, május 9.) A kisgazdák azt kívánják, hogy a belügyminisz­ter a főispáni székeket csakis az ő pártjuk megkérdezése után töltse be. (Varsó, május 9.) Felsősziléziában a lengyel felkelők ujabban ismét több várost foglaltak el. Szeged város közönsége a destruktív sajtó ellen Szeged, május 9. Szegeden az „Egyesült Keresztény Nemzeti Liga" vasárnap délelőtt nagy népgyűlést tartott dr. Kószó István nemzetgyűlési képviselő elnöklete alatt. A Klauzál-teret a város minden rendű és rangú keresztény polgárai sűrű tömegben lepték el és egy­hangú lelkesedéssel fejezték ki til­takozásukat a destruktív sajtó garáz­dálkodása ellen. Dr. Kószó István elnök megnyitó beszéde után Wolf Károly, az Egyesült Keresz­tény Nemzeti Liga elnöke mondott hatalmas szónoklatot, amelyben a romboló sajtó végzetes szerepét ismertette romlásunk és nyomoru­ságunk előidézésében. Korom Mihály a szegedi kisgaz­dák nevében követelte a zsidólapok bojkottálását. Hasonló szellemben szólott Szeged város iparosságának a szónoka is. A gyűlés szónokainak sorát Krii­ger Aladár (az Uj Nemzedék szer­kesztője) után Gyarmathy János tábori lelkész zárta be, aki tetemre hívta az országunk romlását és né­pünk nyomorúságát okozó zsidó­sajtót. Végül határozati javaslatot fogadott el a népgyűlés, amely szerint felir a nemzetgyűlésnek és a kormánynak a sajtótörvény azonnali revíziója érdekében. Követeli a forradalmi sajtó felelősségrevonását és a des­truktív zsidó újságok (Az Est, Pesti Napló, Az Újság, Magyarország, Népszava, Világ, stb.) bojkottálását. Mi van ma ? 1921. május lO., kedd R. kath.: Antonin pk. Prot.: Ármin. A nap kel reggel 4 óra 30 perckor. nyugszik öélután 7 óra 23 perckor, A hold kél éjjel 4 óra 30 perckor, nyugszik délután 10 óra 07 perckor. Este 8 órakor: Ker. dalkör próbája Este 8 órakor: Színházi előadás. *

Next

/
Thumbnails
Contents