Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-05 / 97. szám

Békéscsaba, 1921. május 5. Csütörtök II. évfolyam 97. szám. Szerkesztóseg es kiadóhivatal : Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztöségtelefon száma: 60 Előfizetési árak: egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 ksrona ü hadikölcsön tervezett kamatleszállítását a pénzügyminiszter nem valósítja meg, amint azt egy rövid hír közli, hanem ehelyett a hadikölcsönkötvényeket kényszerkonverzió utján szándékozik egységes államadóssági kötvényekre átcserélni. íme Hegedűs Lóránd is magáévá teszi azt a gondolatot, aminek a „Körösvidék" már 1920 junius 2-ikán megjelent 51-ik számában „Pénzünk értéke" cimü cikkében kifejezést adott a következőkben: „Mit csinál az adós, ha udósságainak terhét nem birja ? Igyekszik adósságait olcsóbb kölcsönökre átváltoztatni, konvertálni. Ezt kell tehát Magyarországnak is tennie, amit unnál inkább könnyebben megtehet, mert hisz módjában van saját polgárait kényszeríteni, hogy a szükséges kölcsönt megadják, ha egyszerűen kényszerkölcsönt vesz igénybe A pénzügyminiszter uj eszméjét csak örömmel üdvözölhetjük, bár az a szűkszavú közleményből kivehetőleg nem fedi teljesen felfogásunkat. A tervezett kényszerkonverzió ugyanis látszólag ugyanabban az erkölcsi hiányban szenved, mint a kamatleszállítás és lényegileg csak külső alakjában különbözik tőle. Az államadósságok konvertálásának egyedül kifogástalan módja az, ha a kölcsönátváltoztatásban nemcsak a hadikölcsöntulajdonosok, hanem az állam minden polgára résztvesz vagyonának arányában, vagyis kényszerkölcsönnel szerzi meg az állam az olcsóbb pénzt. Természetesen ez a kényszerkölcsön hadikölcsönnel volna fizethető s igy a kölcsön átváltoztatása alig igényelne készpénzt. Csak azoknak volna készpénzre szükségük, akiknek nincs elegendő hadikölcsönük ahoz, hogy a vagyonuk arányában szolgáltatni köteles kényszerkölcsönt hadikölcsönnel fizessék. A kényszerkölcsön megvalósítására legalkalmasabb idő a vagyon váltság behajtásának ideje, mert azzal kapcsolatban úgyszólván minden külön eljárás és költség nélkül lebonyolítható volna a hadikölcsönök konvertálása. A vagyonváltság kulcsához egyszerűen hozzá kell számítani a megfelelő százalékot, mint kényszerkölcsönt, azzal a rendelkezéssel, hogy ez a kényszerkölcsön hadikölcsönnel is fizethető, mégpedig a hadikölcsön teljes névértékével. Egy ilyen kölcsönátváltoztatás eredménye az lenne, hogy az állam erkölcsi alapja nem szenved csorbát, minden hadikölcsöntulajdonos megkapja teljes összegében a pénzét, amit azonban vagyona arányában ismét kölcsön ad az államnak kényszerkölcsön alakjában uj feltételek mellett. A hadikölcsöntjegyzők megérdemelt előnyhöz jutnak, mert erejükön felül jegyzett hadikölcsöneiket teljes névértékben értékesíthetik, az annakidején tartózkodók pedig most kényszeríttetnek segítséget nyújtani az államnak, amikor az nem kevésbé életkérdés, mint volt a háborúban. A kölcsönátváltoztatás ilyen módja a legnagyobb megnyugvást keltené a hadikölcsöntulajdonosok körében, mert a lehető legigazságosabb, nem veszélyeztetné az állam hitelét és jó hírnevét, mert bekövetkezne az a minden kölcsöntulajdonos által föltételezett szükségesség, hogy az állam adósságaiért minden polgára felel vagyona arányában és addig, mig az országban csak egy embernek is van vapyona, az állam nem rövidítheti meg hitelezőit. A kölcsönváltoztatás ez a módja a hadikölcsöntuiajdonosokat nem érintené és kellemetlen csak azoknak lenne, akik nem vettek részt vagyonuk arányában a hadikölcsönökben, ezeket pedig igazán nincs oka senkinek és legkevésbbé az államnak , sajnálni vagy kimélni, mert haza- | fiasságuk megtagadásáért a válságos j időkben, méltán megérdemlik, hogy i kikényszeríttessenek tartózkodásukból. Az államkölcsönök nosztrifikálásával ugy is be vannak vonva az állampapírok, azok forgalma tehát úgyszólván szünetel, de legalább is annyira meg van nehezítve, hogy spekulációs vásárlások könnyűszerrel megakadályozhatók és a tudatlan elemek megkárosítása hadikölcsöneik olcsó összevásárlásával könnyen megakadályozható. A kényszerkölcsön módot nyújt rá, hogy minden vagyon aránylagosat! viselje az állam terhét és megmentse a buzgalmukban erejüket meghaladó módon áldozatra készeknek bizonyult polgárokat meg nem érdemelt veszteségektől. Az ilyen javaslat méltó párja volna a hadiváltság törvénynek, éppen olyan erkölcsi elégtételt nyújtva az anyagi áldozatot hozók nagy tömegének, mint aminőt a hadiváltság nyújt a személyes hadiszolgálatokat teljesítetteknek. flndrássy Gyula gróf beszéde az angolok közeledéséről A nemzetgyűlés mai ülése. A nemzetgyűlés mai ülését Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg. A költségvetési vitában Nagy János volt az első felszólaló, aki örömmel üdvözölte a kormány programmját és elfogadta a költségvetési javaslatot. Utána Andrássy Gyula gróf beszélt arról a közeledésről, amelyet az angolok tanúsítottak velünk szemben az utóbbi időkben. A londoni konferencián rokonszenves hangulat nyilvánult meg irántunk. Örömmel üdvözölte az angol közvéleménynek felénk való fordulását. Mi békét akarunk. Tudjuk, hogy az egész világ ellenünk törne abban a pillanatban, amelyikben kardot rántanánk. Egyelőre csak arra törekedhetünk, hogy elszakított ierületeinken biztosítsuk testvéreinknek és a nemzeti kisebbségeknek jogait. Anglia szerint meg keli fizetnünk a ránk kivetett háborús tartozásokat, amelyek mintegy 8—9 milliárd fontot tesznek ki. Szükséges, hogy a jóvátételi bizottságok mentől rövidebb idő alatt végezzék el munkájukat, hogy ne okozzanak ujabb tetemes költségeket Csonkamagyarországnak. Kitartással kell dolgoznunk. Orientációnknak a világ közvéleménye felé kell irányulnia. El kell készülnünk arra, hogy ahhoz az államhoz lépünk, amely legelőször látja be helyzetünk tarthatatlanságát és legelőször teszi lehetővé országunk békés feltámadását. Andrássy beszédét hosszas éljenzés követte. Az elnök napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt tartja. Szünet után több kisebbjelentőségü interpellációt tárgyaltak le, amelyek egyikére Bethlen István gróf azonnal válaszolt. A gabonaadó (Budapest, május 4.) Eddigi tervek szerint az uj termésből 14 százalékot a cséplésnél, 15 százalékot pedig az őrlésnél vennének el megfelelő térítési áron gabonaadó fejében. Az igy összegyűlő gabonamenynyiséget az ellátatlanok élelmezésére fordítanák. Nincs megegyezés az angol bányászokkal (London, május 4.) A sztrájkoló bányászok engesztelhetetlenek. Megegyezésre nincs kilátás. A sztrájkolok gondoskodni akarnak családjuk ellátásának biztosításáról. Apponyi a Magyarországi Újságírók Egyesületének disztagja (Budapest, május 4.) A Magyarországi Újságírók Egyesülete Apponyi Albert grófot disztagjává választotta. Díszoklevelét ma délelőtt adták át az Országház kupolacsarnokában. Az Ébredő Olaszok előnyomulása (Lugano, május 4.) Az wÉbredó Olaszok" fegyveres támadást intéztek Déltirol ellen. Azt hirdetik, hogy benyomulnak az Etsch völgyébe és kiirtják Déltirol német lakosságát. Ellentétek az angolok és a franciák között Lloyd George a megszállás ellen fllozgósitinah É London, május 4. A német jóvátételi javaslatok ügyében a legutóbbi tárgyalások során ujabb ellentétek merültek fel az angolok és franciák között, amelyek — angol lapok közlései szerint — folyton veszedelmesekké válnak. Páris, május 4. Lloyd George a tanács legutóbbi értekezletén szokatlan magatartást tanúsított. A Ruhrvidék megszállását ellenezte. Sforza és Briand ellen több heves kifakadást intézett. Páris, május 4. Briand a tanács mai értekezletén bejelentette, hogy az 1919. évfoiyambelieket mozgósította. A bejelentés nyomán Lloyd George összetűzött Brianddal. Az amerikai kormány megbízottai is a leghatározottabban ellenzik a katonai kényszereszközök alkalmazását a németekkel szemben. Az Országos Földmivesszövetség nagygyűlése (Budapest, május 4.) Az Országos Földmivesszövetség május 12-én nagy gyűlést tart a Vérmezőn. Amerika külön békét akar a németekkel ? (Washington, május 4.) Több szenátor élesen kikelt a versaillesi békeszerződés ellen. _ Azt követelik, hogy az Egyesült-Államok inkább kössenek külön békét Németországgal, semhogy a versaillesi szerződést ratifikálják. A közoktatásügyi miniszter Szegeden (Budapest, május 4.) Dr. Vass József közoktatásügyi miniszter több nemzetgyűlési képviselő társaságában fog résztvenni a szegedi kegyesrendi gimnázium ünnepélyén, amelyet fennállásának kétszázadik évfordulóján rendez. A svájci szövetségtanács döntése IV. Károly ügyében (Páris, május 4.) A svájci szövetségtanács tegnapi gyűlésén befejezte a IV. Károly utazása ügyében folytatott vizsgálatot. Megállapították, hogy IV. Károly nem álnevet használt elutazásakor, hanem egyik nemesi nevére kiállított útlevéllel lépte át a határt. Az útlevél megszerzésének körülményei még ismeretlenek. Utasitották IV. Károlyt, hogy családjával együtt költözzék Ertenstein községbe, ahol egy egész szállodát bocsájtanak rendelkezésére.