Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-01 / 94. szám

Békéscsaba, 1921. májas 1 Vasárnap IIHIWWIII iMiim iiiiin mm isiraraiKasEHiuMJuatuaBn Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Előfizetési árak: ggji hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 -- E.^yes szám ára 2 le )ror.a 9 földreform s o WÜMM A gazdatársadalomnak nem kell aggódnia a földbiríokreform sorsáért, mert a nemzetgyűlésnek ez a kor­szakos alkotása nem marad c^ak papirra irott igéret. Ahoz azonban, hogy életbeléptethető legyen, szük­ség volt a milliárdos pénzeszközökön felül avatott közigazgatásra, mely a birtokrendezést végzi, tekintélyes szakbiróságra, mely a birtokperek­ben Ítélkezik, de főleg szükség volt valutánk megjavulására, mert pén­zünk csekély értéke miatt a tulma­gas földárakkal szemben a földbir­tokszerzés idáig csaknem lehetetlen volt. Az előbbi kormány megalkotta a törvényt s megtette a bevezető intézkedéseket s ezzel előkészítette a talajt a nagy reform megvalósitha­tásához; a végrehajtó munka azon­ban a Bethlen-kormány feladata lesz. S ez kimagasló tétel is az uj kor­mányzati programmban. Ugy Bethlen István gróf miniszterelnök, mint He­gedűs pénzügyminiszter és Szabó István földmivelésügyi miniszter el­vannak tökélve az agrár probléma megoldására, melynek alapvető je­lentőségét s az egész magyar poli­tikára irányadó jellegét tudatosan értékelik. A nagy művelethez már az anyagi eszközöket is biztosították az­által, hogy a vagyonváltság ingatlan vagy pénzbeli egész hozadékát a föld­birtokreform szükségleteinek fedezé­sére kötik le. Ily módon lehetővé vált az uj birtokmegosztással járó földvásárlás, telepítés és felszerelés hitelműveleteinek lebonyolítása és az uj kataszter készítése. De a kormány gondja kiterjedt a törpe vagyonú vagy egészen va­gyontalan földmunkás néprétegre is, hogy a jövőben ezek is botdogul­hassanak. Az ilyen „nincstelen" örök­tulajdonul földet egyelőre nem fog szerezni, mert az adósságra vásárolt drága birtok hozama nem fedezné a termelés és törlesztés roppant ter­heit. Önálló gazdálkodás tőke nél­kül feltétlenül tönkrejutást jelent. A kisegzisztenciák számára tehát a kormány kisbérleteket alkot, amely­nek hozamából megfelelő takarékos­ság mellett idővel megválthatja azt a darab földet, amelyet müvei. Ezt célozza a kormánynak az a rendel­kezése, hogy a vagyonválságot föld­ben is le lehet róni, mert ily módon sok kis parcellához jut az állam s ezek a törpe birtokok a vagyontalan földmunkások kezébe lesznek adhatók Az állam a szegény, de megbízható dolgos elemből, a rokkantak, mene­kültek, vagyontalan földmivesek kö­zül fogja kiválogatni azokat, akiknek vitézi telekre igényük nincs s ezt kárpótoló megváltható földrészt, megszerezhető gazdaságot csekély haszonbérbe vagy örökáron, könnyű törlesztésre juttat nekik. Aggodalomra tehát senkinek oka nincs. A kormány tudja, hogy mit kell cselekednie és közmegelégedés fogja követni a közeljövő intézke­déseit. \ Táviratok megszállás előtt Németország Döntő tanácskozás Londonban - Lemondott a német kormány Páris, április 30. Briand francia miniszterelnök Foch marshall és Waigand tábornok kíséretében Londonba utazott, ahol ma, szombaton kezdődik az a döntő konferencia, melyen a szankciók végrehajtásáról tanácskoznak. Berlin, ápr. 30. A régóta lappangó kormányválság bekövetkezett, Simons dr. külügy­miniszter még az Egyesült-Államokhoz • intézett jegyzék elküldése előtt benyújtotta lemondását Ferenbach birodalmi elnöknek, arra hivatkozva, hogy az események megviselték idegzetét s az állandó izgalmakat nem birja. Az elnök akkor maradásra bírta, a lemondás azonban mára újra aktuális lett. Miután Ferenbach elnök miudenben szolidáris Simonssal, bizonyos, hogy szintén megválik állásától. — Általános az a vélemény, hogy a békés megegyezés immár lehetetlen s a megszállás már csak órák kérdése. A lakosság el van készülve arra, hogy Essent rövidesen francia katonák szállják meg. Nagy iz­galmat kelt az a tény, hogy Lengyelország felől is megszállás fenye­geti Németországot. A lengyelek Odera-Frankfurtot szállanák meg. Berlin, ápr. 30. A birodalmi kormány tegnap 4 órás ülésen tárgyalta a jóvátétel kér­dését. Az a nézet alakult ki, hogy Amerikával folytatni kell a tárgyaláso­kat, még akkor is, ha Londonból kedvező választ kapna Németország. Elhatározta a kormány, hogy ujabb ajánlatot nem tesz és a párisi hatá­rozatokat semmi esetre sem akceptálják. Bécsben nyugatmagyarországi puccstól félnek Rösna, április 30. A fascista kor­mány ^hódolt és az elmúlt éjjel • átadta a -hatalmat az olasz részről kinevezett rendkívüli megbízottnak. Zürich, fiprilis, 30. A magyar ko­rona . árlat? 252 és fél. Rónia, április 30. Az összes mi­nisztériumok tisztviselői sztrájkba léptek. A munkabeszüntetés oka az, hogy a megígért fizetésjavitást nem kapták meg. Páris, április 30. Szikratávirat. Megkezdték Délfranciaországból a színes csapa*- k s.' üitását a német határra. iU attikai csapatokat a Ruhr-vidékre csolnakon fogják el­szállítani. Páris, április 30. Szikratávirat. A francia pénzügyminiszter a magyar pénzügyi kormány kívánságára meg­engedte, hogy májuá.,2-átó! kezdve a magyar koronát a párisi tőzsdén jegyezzék. \ London, április 30. A szövetsé­gesek tanácskozásának nfegnyitását elhalasztották. Budapest, ápr. 30. A tegnap reggeli bécsi iapok ar­ról irnak, hogy a békeszerződés ki­játszására Nyugatmagyarország ér­dekében Ausztria ellen puccs ké­szül. A jól értesült lapok egy kon­ferenciáról irnak, mely a miniszter­elnök vezetésével folyt volna le Bu­dapesten és nagyobb hitelesség okából neveket is felsorolnak. A puccs ugy van tervezve, hogy Le­hár csapatainak védelme alatt Nyu­gatmagyarországon autonom kor­mány alakulna, amely elrendelné és lefolytatná a választásokat s kimon­daná a csatlakozást Magyarországhoz. Erre a Prágából kikerült hírre leg­illetékesebb helyen kijelentik, hogy az egész hir légből kapott, alapta­lan és rosszakaratú koholmány s egy láncszeme annak a rágalmazó hadjáratnak, amelyet megindítottak Magyarország ellen. A magyar kor­mány nyugatmagyarországi kérdés­ben azon az állásponton áll ma is, mint régen, hogy t. i. Ausztriával akar tárgyalások utján megálla­podni. A Tisza-per Budapest, április 30. Háromne­gyed 10 órakor folytatták a Tisza­per tárgyalását, Sztanykovszky ki­hallgatásával. Elsőnek az ügyész intéz kérdéseket a tanúhoz, aki ki­jelenti, hogy ártatlan és semmi ré­sze nincs Tisza megölésében. Az ügyész után Fényes László majd Gál Jenő, dr. Várkonyi és Polónyi Dezső kérdezik a tanút, mely után a tárgyalás folytatását hétfőre ha­lasztják. Hétfőn kerül kihallgatásra Almássy Denise grófnő is. A bankjegyek becserélése Budapest, április 30. A pénzügy­miniszter intencióinak megfelelően május hó második felében megtör­ténik az Osztrák-Magyar Bank bank­jegyeinek az uj államjegyekre való kicserélése. Az 1000 és 10.000 ko­ronás címletek kicserélése rövid időn belül bekövetkezik s erről az elő­zetes kicserélésről a pénzügyminisz­ter rendelete valószínűleg még ma megjelenik. Elítélték m\mm a port Az egész vármegye közönsége mély megbotránkozással látta azt a hazaárulást, amelyet Hrdlicska Lajos tótkomlósi evang. lelkész „fejtett ki az oláh megszállás alatt. Ő volt fő mozgatója annak a gyalázatos moz­galomnak is, amely Békéscsabán egy tót népgyűlés formájában szé­gyenített meg bennünket. Hrdlicskáék az oláh megszállás után kereket oldottak s igy nem lehetett őket felelősségre vonni. — Visszajövetelüket nem lehet bevárni, azért a békési egyházmegye törvény­széke határozott sorsuk felett távol­létükben. A törvényszék tagjai voltak Kovács Andor esperes és dr. Bikády Antal felügyelő elnökök, dr. Borsiczky Elemér közvádló, Jeszenszky Károly szolgabíró, Csermák Elemér puszta­szenttornyai lelkész, Dankó Soma és Piliczky János szarvasi tanítók, mint ítélő bírák. A törvényszék az ügyek alapos átvizsgálása után hivatalától megfosztotta Hrdlicska Lajos lelkészt, Matheidesz Márton és Francziszti Mihály taní­tókat. Az ítélet kimondotta, hogy Mat­heidesz Márton és Hrdlicska Lajos semmiféle egyházi tisztséget nem tölthetnek be Magyarországon. Az ítélet jóváhagyás végett a ke­rületi, majd az egyetemes törvény­székhez kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents