Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-30 / 93. szám

Békéscsaba, 1921. április 30. Csütörtök 11. évfolyam 85. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Sfcení István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai stapiSap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Felekezefieskedés Amióta hatalmas erővel megindult a küzdelem az egész világon, de különösen Csonkamagyarországban a zsidó faj túlságos elhatalmasodása ellen, minduntalan halljuk a nagyképűsködő intést: ne feiekezetieskedjünk, ne csináljunk vallási harcot! Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy ennek a harcnak a felekezetieskedéshez semmi köze, már csak azért sem, mert a zsidóság nem felekezet. A római katholikus, az evangelikus, református közösségek stb. igenis felekezetei a hatalmas keresztény egyháznak, mert mindegyiknek egyazon alapja van: a Jézus Krisztus s az Ő tanítása. Ezek felekezetek. Közöttük" csak árnyalati különbségek vannak egyes tanok felfogásában, de maga a nagyszerű forrás, honnan minden keresztény az élővizet meriti, egy: az evangélium. A zsidóság és kereszténység közt azonban nem csupán ilyen formai, hanem lényegbeli különbségek vannak. Egészen más az alap, más az erkölcs, sőt más még az Isten képzet is, mely a zsidóság lelki fundamentumát adja. Semmiképen sem lehet tehát felekezetnek mondani az izraelitákat a kereszténységgel szemben. Nem felekezethez, hanem valláshoz, még pedig a kereszténységtől alapelemeiben nagyon eltérő valláshoz tartoznak Jákobnak az egész világon szétszóródott fiai. Tehát nem felekezeti harc az antiszemitizmus, hanem vallásháború — mondják a zsidók. Ez sem áll. A vallásháborúnak szomorú kora lezáródott örökre. A magyarságnak eszeágában sincs a zsidóság ellen, mint vallás ellen küzdeni, hiszen akkor a zsinagógák becsukását követelné elsősorban. Ezt pedig nem teszi, annál kevésbé, mert jól tudja, hogy az a zsidó a legkevésbé veszedelmes, aki vallásos, aki az irás szerint „a törvényben mormol reggel és este". Az a zsidó, aki ellen harcot indított a magyarság, már régen elszakadt vallásától. Nem a thorát tanulja, hanem szociologiát ir, nem imádságot mormol, hanem „világmegváltó" jelszavakat hirdet, nem imaingben ül, hanem „liberális" öltözetben kacérkodik minden nemzetromboló irányzattal, nemcsak a zsidó évezredes hagyományokat (rituális étkezés, szombat szentsége stb.) veti meg, hanem felborit minden nemzeti hagyományt is. Az a tipus, amelyet mint veszedelmeset emlegetünk, a zsidó vallástól már olyan messze áll, hogy legtöbb egyszerűen gúnyt űz abból, rabbiját nem tiszteli, imaházába sohasem jár, ősi imádságát meg már nagyon régen elfelejtette. Ha ezeket elitéljük, ha ezeknek tetteit bírálgatjuk, bizony azzal a zsidó valláson nem esik csorba. Hova tartoznak hát ezek az emberek, ha nem izráel vallásához ? A zsidó fajhoz. Igen a fajhoz, amelylyei ugy összenőttek, hogy attól a vallásuktól való elszakadás sem tépte el őket. Ezt bizonyítja az is, hogy ők mint egy ember jajdulnak fel, ha valaki a zsidóságot szidja. Mi fáj ugy nekik ? A közös vallás. Dehogy! Hiszen "azt ők — különösen a magát felekezetnélkülinek valló (ez a leggyalázatosabb) csoport — vetik meg legjobban. Hát talán emberi érzésük tiltakozik a másik ember bántása ellen? Éppen nem! Hiszen ők tudják legjobban szidni a tótot, az oláht, a rácot, az osztrákot s egyéb nemzetiségeke . Igen a zsidó fajiságuk nyilvánul meg ilyenkor s e mellett tökéletesen eltörpül az a magyarságuk, amelyet oly fennen hangoztatnak, amely legtöbbször nem is más, mint frázis vagy a konjunktúra jó kihasználása. Ha mi, akik tótokból, németekből, lengyelekből stb. lettünk jó magyarok, védelmezői lennénk egy ebben az országban fellépő tót, német vagy más nemzetiségi mozgalomnak, könyörtelenül ránk sütnék a hazaáruló nevet. És igazuk volna. Megvetést érdemel mindenki, aki itt nem a magyar nemzeti gondolatot helyezi előtérbe minden más érdekkel szemben. Mi ezt valljuk őszintén, becsületesen, azzal a büszke öntudattal, melyre nem vet foltot az, hogy őseink bölcsője idegen országban ringott. Mi itt születtünk, ezé a földé vagyunk, ezé testünk, lelkünk, minden gondolatunk, ha kell, vérünk is. Mi nem érzünk közösséget mással, csak a magyarsággal, nincsennek más érdekeink, csak magyar érdekek. És ezt természetesnek találja mindenki, még a zsidók is. Ennél csak azt tartják természetesebbnek, hogy a zsidó érdekek a magyar nemzeti érdeknél is előbbrevalöak. Már pedig amig — mint ma — ezt vallják a zsidók, addig ne is várják, hogy mi magyaroknak tekintjük őket is ne várják, hogy megenyhül a harc, a faji liarc közöttünk magyarok és a zsidók közt. a a a a i fiz ellenzékiek és a párfankíuíiliik ujáb értekezlete Balla Aladár Budapest, április 29. Az ellenzékiek és a pártonkívüli képviselők egy része ma délelőtt ujabb értekezletre gyűltek össze. Valótlan az a hír, amely szerint közös, uj ellenzéki blokk létesítését tervezik. Uj párt alakításáról szó sem volt sem az értekezleten, sem az értekezlet előkészítése folyamán. nem beszélt Mindössze arról tárgyaltak, hogy miképpen biztosítsák az egyöntetű fellépés lehetőségét a nemzetgyűlés legközelebbi üléseire kitűzött javaslatok vitájában. Az értekezleten Szilágyi Lajos elnökölt. Megnyitó beszéde után Bárczy István, Vázsonyi Vilmos, Szterényi József báró, Rassay Károly, Zákány Gyula, Ugrón Gábor és még többen szólaltak fel. Leszállítják a vasúti szállítási dijakat Budapest, ápr. 29. A kereskedelemügyi miniszter a vasúti tarifák leszállítására megtette az előkészitő intézkedéseket. Leiratot intézett az érdekeltekhez, amelyben arra szólítja fei őket, hogy tegyenek a méltányos tarifaleszállitásra vonatkozólag javaslatot. A tarifa uj megállapítása rövidesen meg fog történni. Ellenforradalom Ukrániában Bukarest, ápr. 29. Kiew és Charkov körül ellenforradalmi mozgalmak törtek ki. Az ukrániai népbiztosok tanácsa Bilhorodba menekült. József főherceg Csabán Békéscsaba, ápr. 29. Jelentettük, hogy József főherceg Békéscsabán át bánkuti uradalmára utazott. Most visszatérőben látogatást tett Ókigyóson özv. gróf Wenckheim Józsefnénél. Ma Lipits Adolf udvari tanácsossal, a főhercegi uradalmak jószágkormányzójával utazott át ismét Békéscsabán. Huszonnégy órás ultimátum a németeknek London, ápr. 29. Vezető politikai körök értesülése szerint Lloyd George 24 órás lejáratú ultimátumot küld a németeknek az uj javaslatokra vonatkozólag. Ip« Higiplés "ludapesten Az Ipartestületek Országos Szövetsége május hó 5-én, Áldozó csütörtökön Budapestre, az uj Városháza közgyűlési termébe országos iparos nagygyűlést hivott egybe, melynek tárgysorozata -a következő: 1. Pálfy Dániel, az Iposz elnöke a nagygyűlést megnyitja. 2. Az Iposz igazgatója előterjesztést tesz a nagygyűlés tisztikarának megválasztására és ügyrendjének megállapítására. 3. A kongresszus megválasztott elnöke üdvözli a megjelenteket. 4. Az ipartörvény módosításának ügye, Előadó dr. Dobsa László, szöv. igazgató. 5. Az iparosok adóügyei. Előadó: dr. Kubinyi Kálmán ügyvéd, a cipészipartestület ügyésze. 6. Betegsegélyzés és balesetbiztosítás. Előadó: Farkas Elek, a Baross-Szövetség igazgatója. 7. Iparosok nyugdíjügye. Előadó : Radócz János, az Iposz ügyv. elnöke. 8. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről. Előadó: Kiss József az Iposz alelnöke s az asztalosipartestület elnöke. 9. Az Országos Kézműves Kamara és az ipartestületi intézmény. Előadó: Pálfy Dániel, az Iposz elnöke, nemzetgyűlési képviselő. 10. Az iparosság részvétele a közszállitásokban. Előadó: Hegedűs László, a cipészipartestület elnöke. 11. Az iparosság politikai állásfoglalása. Előadó: Bittner János, a bpesli kamara alelnöke, az Iposz társelnöke, a hentes ipartestület elnöke. 12. Az inasoktatás ideje. Előadó: Müller Antal, a Keresztény Iparosok Orsz. Szövetségének főtitkára. 13. A szovjettartozások ügye. Előadó : Kovács József, a Kézműipari Szaksajtó Központ alelnöke. 14. Az iparosság és a sajtó. Előadó : Barta Artúr, a Kézműipari Szaksajtó Központ elnöke. 15. Esetleges kisebb horderejű ügyek, indítványok, panaszok, amelyek előzőleg írásban beterjesztettek. Előadó : Dr, Dobsa László szöv. igazgató. 16. Elnöki zárszó. A nagygyűlés reggel 9 órától 1 óráig és délután 3 órától 7 óráig tart s tekintettel a tárgysorozaton levő s az iparosságra nézve rendkívül fontos kérdésekre, előre'áthatólag igen látogatott lesz. Mint értesültünk, a nagygyűlésen Csabáról is többen vesznek részt. A svájci szövetségi tanács újra tárgyalja IV. Károly ügyét Bern, ápr. 29. A svájci szövetségtanács ismét tárgyalás alá vette IV. Károly ügyét. Egyelőre az elutazás és a határátlépés körülményei képezik a tárgyalások anyagát.