Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám
1921-04-01 / 69. szám
Békéscsa ba, 1921. április 1. Péntek II. évfolyam 69. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napéi ip Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, féíévre 200 K, — Egyes szám ára 2 korona Magppország és Inglia Valamikor, nem is olyan régen, a magyarság rokonszenvvel tekintett Albion fiaira, a gentlemanokra, akiknek egyenessége, lovagiassága sokban hasonlatos a magyar erényekhez. Anglia viszonozta is ezt a rokonszenvet, mely mindinkább mélyült, mig egyszerre a világháború elszakított minden baráti köteléket és ellenfelünkké tette Angliát. A világháborúnak vége van. Egy reszkető koponya hihetetlen és lehetetlen békét kényszeritett ránk, amely békének a tarthatatlansága, igazságtalansága nap-nap után mind világosabban látszik. De nemcsak mi látjuk ezt, hanem a józan fejű, világosan gondolkodó külföld is látja s mind sűrűbben hallatszanak volt ellenségeink soraiból szégyenkező hangok, a wilsoni elvek megcsúfolása és még ennek a bárgyú békeszerződésnek is be nem tartása miatt. Legutóbb az angol felsőházban Newton lord kelt védelmére a magyarságnak és a kormány mentegetőzésére Crewe márki adta meg a méltó választ. Newton lord azzal a kérdéssel kezdte beszédét, vájjon volt-e komoly oka a kormánynak arra, hogy a magyar békeszerződés ratifikálására vonatkozó törvényjavaslatot mostanáig halogatta. Nemrégen felhívtam itt a figyelmet erre a kérdésre — mondotta Newton lord — és utaltam arra, hogy mig a magyar kormányt kényszeritették a békeszerződés elfogadására és rendkívül rövid határidő alatt való ratifikálására, négy hónap telt el anélkül, hogy őfelsége kormánya vagy tudomásom szerint a szövetségesek más kormánya — az egyetlen Olaszországot kivéve — a békeszerződést ratifikálta volna. Utaltam annakidején azokra a hátrányokra, amelyeket Magyarország a ratifikáció halogatása miatt szenved s nem akarom most a Ház idejét arra pazarolni, hogy ezekre a körőlményekre ismét rátérjek. De mindenkinek be kell látnia, hogy az az ország, amellyel a hadiállapot tehnikailag még fennáll, sok kellemetlenségnek van kitéve és nagyon nehezére esik, hogy a szokásos gazdasági viszonyt vagy egyáltalán bármiféle viszonyt a külfölddel megkezdje. Magyarországnak nincs képviselője a mi országunkban és tudomásom szerint teljességgel képtelen arra is, hogy panaszát a népszövetség elé vigye, a mi pedig lehetséges lenne, ha a szerződést már ratifikálták volna. — Mindez már magában is eléggé salyos helyzetet jelent, de valóságos botrány, hogy közönséges tehIV* Károly király Budapesten volt Szombaton érkezett Szombathelyre — Budapesten Horthyval tárgyalt — Újra elhagyja Magyarországot Budapest, március 31. Napok óta ellenőrizhetetlen hir járta be az országot: Károly király visszatért Magyarországra! A húsvéti ünnepek és politikai szünet miatt csak a szenzációéhes közvélemény mende-mondáira lehetett támaszkodni s éppen azért nem tartottuk helyesnek a tényállás teljes ismerete nélkül közölni olvasóinkkal e szenzációs hirt, mig végre ma módunkban van a félhivatalos Magyar Távirati .Iroda tudósítását teljes terjedelmében közölni. A félhivatalos nyilatkozat a következő : • Szombaton, e hó 26-án éjjel fél 11 órakor IV. Károly király váratlanul megjelent Szombathelyen, hol a püspöki palotában szállott meg. A lelkigyakorlatok végzése céljából Szombathelyen tartózkodó Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Teleki Pál miniszterelnököt, aki családjával a vasvármegyei Iváncon, gróf Sigray Antal kerületi kormánybiztos birtokán töltötte az ünnepeket, — a legsürgősebben Szombathelyre kérette. A miniszterelnök a felszóllitást éjfél— után két órakor vette kézhez és gróf Sigrayval hajnalban Szombathelyt? érkeztek, ahol a király megérkezéséről tudomást szerzett. A miniszterelnök és Vass miniszter fél hétkor Budapestre indultak, hogy a reggel 8 órakor elutazó királyt megelőzve, a kormányzónak a szükséges jelentéseket megtehessék. — Géphiba következtében azonban csak a király megérkezése után értek Budapestre. A király a fővárosba érve, felkereste Horthy Miklós kormányzót és vele hosszabb megbeszélést folytatott. A kormányzó az ország érdekének feltárása mellett rámutatott annak szükségességére, hogy a király az országot mielőbb hagyja el. A király a fővárosból azonnal elutazott anélkül, hogy bárk i m ássál érintkezett volna. A kormányzó a király megjelenése által előidézett ujabb helyzet megoldása céljából a kormány Budapesten időző tagjait, valamint az ünnepek alatt itt tartózkodó néhány vezető politikust tanácskozásra hivta meg, akik a kormányzónak az or~ szág érdekében követett eljárását teljes megnyugvással vették tudomásul. A kormány Budapesten levő tagjai a kormányzó elnökletével ismételten megtartott tanácskozásokon megállapították a teendő intézkedéseket, valamint lépéseket tettek az irányban is, hogy a királynak idegen országokon át való akadálytalan utazása lehetővé tétessék. Az erre vonatkozó biztosítékokat a király Szombathelyen fogja bevárni, ahol gróf Teleki Pál miniszterelnök személyesen gondoskodik a király biztonságáról, valamint arról is, hogy a király ittartózkodásának magánjellege minden tekintetben megóvassék. Eddigi megállapítások szerint a király utazásáról egyetlen magyar tényezőnek sem volt előzetes tudomása s az felelőtlen befolyásra vezetendő vissza. Az egész országban teljes a nyugalom. Budapest, március 31. A súlyos pdlitikai helyzetre való tekintettel a nemzetgyűlést pénteken délelőtt 10 órára sürgős ülésre hívták össze. A nemzetgyűlés valószinüleg zárt ülésen tárgyalja a most lefolyt szenzációs eseményeket és nyilvános ülésen az elmúlt napok politikai eseményeinek beszámolóját. nikai mulasztás miatt Magyarország egyes részeit jelenleg szerb haderők tartják megszállva, amelyek a megkötött megállapodásokkal, valamint a szövetségesek akaratával flagráns ellentétben a polgári közigazgatás valamilyen formáját iktatták be, amely karakterében bolsevista jellegű és a szerencsétlen országra nézve rendkívül káros. R helyzetet még rosszabbá teszi az a körülmény, hogy a megszállott terület Magyarország egyetlen része, amelyben kőszén van. A magyaroknak kell a jogtalan okkupáció költségeit viselniök és emellett még megfosztják őket saját szenüktói is... ... ez a dolog a mi nemzeti becsületünket és jóhiszeműségünket érinti. Ez az ország mindig büszke volt rá, hogy a legyőzött ellenféllel nagylelkűen és nemesen bánt. De a mostani speciális esetben többi szövetségesünkkel egyetemben a leghallatlanabb szigorú szerződést kényszeritettük rá egy legyőzött és tehetetlenné vált nemzetre és a legkevesebb, amit tehetünk, véleményem szerint az, hogy szerződéses kötelességünket a magunk részéről halogatás nélkül teljesítjük. Az ezután következő kormánynyilatkozatra Creve lord felelt hoszszabb beszédben. A választ — mondotta — felületesnek tartom a következő okokból: A nemes gróf egyszerűen túltette magát azon a valóságon, hogy ez a szerződés nagytömeg emberre rendkívül fontos és sürgős, sok szempontból sürgősebb, mint más ügyek, amelyek eddig a parlament figyelmét igénybe vették. A magam részéről azonban ugy vélem, hogy az az ügy, amelyről most szó van s amely a kontinensen nagyszámú embernek a jólétét és biztonságát érinti, mindenesetre fontosabb, mint a mi házi ügyeink, amelyek nem ilyen óriási jelentőségűek. — Meg kell mondanom, hogy alig emlékszem gyöngébb mentségre, mint amilyen az volt, amelyet nemes barátom a túlsó oldalról ozükségesnek látott felhozni. Még nem is olyan régen Magyarország nagy kegyben állott ebben az országban. Sok esztendőn keresztül romantikus ragaszkodást éreztünk ebben az országban Magyarország irányában. Bizonyos, hogy Magyarország ezt a történeti megbecsülést elvesztette azzal, hogy résztvett a háborúban és talán még inkább a bolsevista periódussal, amelyet a háború után kellett elszenvednie. De ez nem változtat a valóságon, hogy ez az ország igen súlyos helyzetben van két szomszédjával szemben, akik a mi barátaink és szövetségeseink, Szerbiával és Romániával szemben, minthogy Magyarország és a két állam között jó sok féltékenység és feszültség áll fönn. Ez a körülmény igen nehézzé teszi Magyarország helyzetét. — Borzalmas dolog, hogy ez az ország ma valóságos gazdátlan jószág, amely semmiféle viszonyban sincs a szövetségesekkel, amelynél semmiféle formális képviseletük nincs a hatalmaknak és amelynek a hatalmak fővárosaiban sincs képviselete. Nemes barátom a tuisó oldalon megemlítette jóhirünket, amelyet Európában magasrendű elveinkkel és alkalmazkodó viselkedésünkkel szereztünk. Nem tudom, mennyi maradt még meg ebből a jó hírnévből, de félek, hogy már nem sok foszlány van meg belőle . . . Derül a beborult ég Csonkamagyarország fölött. Még csak egy-egy tűző sugár ígéri a virradatot, de a mag el van vetve és az igazság fájának ki kell hajtania. A mi dolgunk az, hogy törhetetlen munkával mutassuk meg a világnak, hogy a magyart ideiglenesen el lehet nyomni, de elpusztítani soha nem lehet 1 Osonta Magyarország — aem ország, Egész Magyarország — mennyország!
