Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-29 / 23. szám

Békéscsaba, 1921. január 93. C sütö rtö k II . évfolyam 21 . szám. SzerkeutAség és kiadóhivatal: Békés«Mbán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon számá: 60 Független keresztény pfíSitikai napsS^p Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félérre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona a kérdése oktalanul előtérbe került ujabban. Komoly és komolytalan politikusok használják fel hol mu­musként ijesztgetésre, hol egyéni ér­vényesülésre. Sokan, az elmúlt for­radalmak előharcosai közül most pá­pábbak a pápánál és — mindeni­küknek van egy saját külön jelöltje a magyar királyi trónusra. Pedig sokszorosan vétenek a boldogítani ígért ország ellen mindazok, akik ezt a most egyáltalán nem időszerű kérdést bármilyen formában fesze­getik, mert csak ártalmára vannak a kormányzatnak s ezen át a magyar­ság egyetemének. Nincs kenyerünk, nincs tüzelőnk, nincs a munkához való nyersanyagunk, nincs a folytat­ható munkához munkakedvünk, sem­mink nincs, csak nyomorúságunk, csak bűneink, napról-napra szapo­rodó vétkeink — és sajtó, politikus, magánember minden idejét a király­kérdés tárgyalásával tölti el, úgy­annyira, hogy már a külföld is, de mi, a kívülről szemlélők is azt kezd­jük hinni, hogy nincs a magyarnak más baja, gondja, mint a királykér­dés hamaros, mindennél előbbrevaló rendezése. Pedig nem ugy van. Ha­zánk csonka maradványa romokban hever, épitőkezekre vár. Elszakított véreink jajkiáltása zavarja álomtalan éjszakáinkat, a megbotozott .anyák, vérpadra hurcolt gyermekek kétség­beejtő sikoltása figyelmeztet bennün­ket arra, hogy más kötelességeink is vannak, mint azzal törődni, hogy Csonkamagyarorszagon ki fog ural­kodni. A legfőbb állami hatalom most jókezekben, magyar kezekben van s nem jó szolgálatokat tesz az ors^gnak az, aki sietteti azt az időt, amikor a kipróbált kezekből isme­retlen vezetés alá kerül a magyar nép. Még egy szempont van, amit szem elől tévesztenek a politizáló és a királykérdés felszínen tartásából két­ségkívül egyéni érdemek hasznát váró urak és pedig az, hogy Szent­István koronájának ezeréves birtoka ma bitangságban van ! Ha magyarok, büszke, meg nem alkudó magyarok vagyunk, ugy tudnunk kell, hogy azt a szent koronát minden hozzátarto­zójával, egész Magyarország birtok­lásának lehetőségével kell a jövendő magyar király fejére illesztenünk. Ami addig eltelik, csak átmeneti idő, annak kell tekintenünk, ha magyarok •agyunk és éppen ezért helytelen, ha ez átmeneti időben foglalkozunk olyan kérdésekkel, amik a nyugalom, a teljes konszolidáltság idejére valók. Ha minden áron koronával, ma­gyar koronával akarnak foglalkozni, arra is van tér. Ott van a zürichi magyar korona. Tessék azzal foglal­kozni, annak az értékét helyreállítani. Ezért nemzeti elismerés jár, mig Szent-István koronája sorsának kor­tescélokra felhasználása csak meg­vetést von maga után mindazok ré­széről, akik nem a mát nézik, hanem az lebeg szemeik előtt, hogy ezt az elárult, kirabolt, halálrasebzett or­szágot fel kell támasztani, fel kell építeni! cb. Felfordulás Oláhországban Támadnak az oroszok — Megbízhatatlanok az erdélyi románok Bukarest, január 28. Romániában az orosz csapatok offenzív fellépése óta teljes a pánik. A bukaresti kormány a legnagyobb nehézségekkel küzd, hogy megvédelmezze az- országot a teljes felfordulástól. A lapok egybehangzóan támadják a kormányt és Avarescu tábornokot teszik felelőssé a bekövetkezett eseményekért, mint akinek helytelen poli­tikája okozta az összes bajokat. Avarescu rosszul vezette az ország ügyeit, nem látta meg, hogy honnan érheti támadás Romániát. Külpolitikai orien­tálódása is helytelen volt, mert lám Lengyelország visszautasította minden közeledését s Oroszországgal sem sikerült a békés megállapodás. Ezekkel egy végzetes háború esélyeinek tette lei Romániát, melyben elmorzsolódik az ország ereje s elgyengül annyira, hogy minden ellentállásra képtelen lesz. A lapok a szigorú cenzúra dacára megemlékeznek kisebb csatáro­zásokról és közlik, hogy Románia Besszarábia legnagyobb részét kiüriti és egy beljebb levő vonalon veszi fői a harcot. Aggasztóvá teszi a helyzetet, hogy az erdélyi román és szász ka­tonák sem megbízhatók, nem akarnak Nagyromániáért harcolni. Azzal számoltak, hogy az erdélyi magyarokat n?m használhatják fel a hadmű­veletek során, de hogy az erdéiyi románok és szászok is ugy viselked­nek, óriási meglepetés a kormány számára. Németországot pénzügyi gyámság olá akarják helyezni A párisi „Matin" szerint Doumer pénzügyminiszter kijelentette, hogy amikor a Németország ellenszegü­lése esetén foganatosítandó rendsza­bályokról beszélt, egyáltalán nem hadmüveletekre gondolt, hanem Né­metországnak mintegy pénzügyi gyámság alá helyezésére. Párisból jelentik: Délelőtt magánbeszélgeté­sek folytak az egyes delegációk kö­zött a német jóvátételi kérdésben. A konferencia bizonyos köreiben kételkednek benne, hogy még e hé­ten elérnek-e ebben az irányban valamilyen eredményt. Ellenkező esetben folytatnák a brüsszeli szak­értői konferenciát, ahol újból tanul­mányoznák annak a praktikus lehe­tőségét, hogyan lehetne Németor­szágot fizetésre kényszeríteni. A vég­leges döntést a szövetségesek ezután uj konferencia keretében hoznák meg, amely februárban Londonban ülé­sezne. 9 Hitelbank csalója Kubinszky Lajos, a Hitelbank csalója a rendőrségen teljesen meg­tört és részletes vallomást tett arról, hogyan követte el a csalást. Decem­ber 7-én egy dunaparti kávéházból Domony Móric nevében telefonált a Hitelbankba, hogy egy matrózt fog küldeni a banknál lévő részvényei­ért. • Azután az utcán egy matrózt fogott, akit a már előzőleg elkészí­tett Domony Móric hamisított alá­írásával ellátott levéllel a Hitelbankba küldött. A Hitelbank erre gyanútla­nul kiadta a részvényeket. Kubin­szky az utcán megvárta a matrózt, kétszáz koronát adott neki és a részvényeket hazavitte. Vallomása alapján házkutatást tartottak laká­sán, továbbá lefoglalták Kubinszky barátainál a Domony-féle részvénye­ket és kitűnt, hogy tizezerötszáz koronával több került elő, mint a mennyi eredetileg a kicsalt részvé­nyek értéke volt. Kubinszky ugyanis oly szerenésésen operált a tőzsdén, hogy egy millió száznegyvenezer koronából egy millió százötvenezer­ötszáz koronát csinált. A kár megtérü­lése folytán a Hitelbank visszavonta fel­jelentését a bűnös tisztviselő ellen. Legújabb Lánczy Leó temetése ma délután 2 órakor volt az előirt programm szerint. A kereskedelmi miniszter a köz­szolgálati alkalmazottak vasúti ked­vezményének kiterjesztését vissza­utasította. Az első botbüntetést ma alkal­mazta a budapesti büntetőtörvény­szék. Rentka István lakatost lopás miatt 2 évi fegyházra és 10 bot­ütésre itélte. Rosetti olasz miniszter ma Buda­pestre érkezett s a Duna-bizottság vezető tagjaival folytat beható ta­nácskozásokat. Az ukrán szovjetkormány elzárta a határt az Oroszországból az éhín­ség miatt menekülő népbiztosok és kommunisiavezérek elől. Batthazár Dezső püspök szemé­lyesen adja át a debreceni presbi­térium pártatlan vizsgálóbiztos ki­küldése iránti kérelmét a belügymi­niszternek. fl gazdák pontos jelentést fognak kapni az időjárásról Az Országos Meteorologiai Intézet , keretén belül uj agrometeorologiai alosztály létesült, melynek a vidéken száz állomása van. Illetékes helyen az uj alosztály működésére vonat­kozóan a következő felvilágosítást kaptuk: — A meteorologiai intézet mező­gazdasági alosztálya az anyaintézet ötven éves jubileuma alkalmából létesült. Különösen a szőlők ellen­ségével, a peronoszporával való véde­kezésnél, igen fontos az időjárás figyelése. Nem egyszer veszett kárba a sok ellenszer a hirtelen kedvezőt­lenre változó időjárás miatt. A szőlő megfertőzését tudvalevően a csapa- • dékos, zivataros idő segiti elő, az inkubáció tartamát viszont az ural­kodó hőmérséklettel lehet meghatá­rozni. Az uj megfigyelőhálózat állo­másai az ország területén egyenle­tesen oszlanak meg s a vezetőség részben a naponkint sürgő nyző, rész­ben a hetenkint levelező száz állo­más adataiból tartja nyilván első­sorban a szőlő-ügy szempontjából az időjárást és az érdekelt gazdákat az újságok utján fogja értesiteni a peronoszpora fellépésének vagy ter­jedésének lehetőségéről. Az uj intéz­ménynek nagy előnye, hogy nem általánosságban, hanem szűkebb te­rületekre vonatkozóan is pontos je­lentéseket szolgáltat s igy a legtöbb esetben megmentheti a gazdákat a drága védőanyagok hiába való el­használásától.

Next

/
Thumbnails
Contents