Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-28 / 22. szám

2 /íőrsőv/dék Békéscsaba, 1921. január 90. Heves viták a belgrádi képviselőházban Összevesztek az eskü szövegén Belgrád, január 27, A belgrádi képviselőházban a házszabályrevizió tárgyalása közben heves viták, viharos jelenetek játszódtak le. a képviselők összevesztek az eskü szövegének megállapításánál Bokiíy Vojin a szociáldemokrata párt kiküldötte a régi eskü szövege helyett a következőképen megszövegezett fogadalmat ajánlotta: »En NN. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy képviselői működésemben csak a nép jóléte és az állam egységének megőrzése fog vezetni.« Ugy a szocialisták, a klerikálisok, mint a kommunisták követelték az eskü szövegéből a királyi szó törlését. A kommunisták követelték, hogy ne legyen se eskü, se fogadalom, de ha másként nem sikerül a megegyezés, akkor se legyen a fogadalomban Istenre való hivatkozás se a királyi szó benne ne legyen. A demokrata, a radikális, muzulmán és a kisgazdapárt óriási zajjal, fenyegetéssel követelte a régi eskü szövegének meghagyását, hogy az esküben is kifejezésre jusson a képviselők törekvése: a király s a nép jólétének s az állam egységének előmozditására való igyekezet. Az ellentétes pártok közt a tettlegességre való vetemedést csak nagy nehezen sikerült megakadályozni. Lánczy Leó temetése Budapest, január 27. Lánczy Leót pénteken délután 2 órakor temetik a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Ferencz József-téri nagy pénztárterméből. Az egyházi szertartást Haypál Benő budai ref. lelkész végzi. A kereskedelmi Bank nevében Weisz Fülöp alelnök, a pénzügyi kormányzat, valamint a Közgazdasági Társulat nevében Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter, a Kereskedelmi és Iparkamara nevében Belatiny-Braun Arthur elnök, a Tébe nevében lkaidéi Gyula, a kereskedelmi testületek nevében Heinrich Ferenc volt keresk. miniszter, valamint a bank vállalatainak és alkalmazottainak egy-egy szónoka fogják elbúcsúztatni az elhunytat. Részvétüket eddig kifejezték József főherceg, az idegen missziók vezetői, a főrendiház elnöke és még sokan, a közélet vezető férfiai közül. Kis hSrek A jóvátételi bizottság megérkezése február hó l-re várható. A bizottságnak ugy látszik sok tagja lesz, mert 110 szobát foglaltak le részükre a Royal-szállodában. <9 A helyreállítás fejében a francia miniszterelnök javasolta, hogy Németország 200 milliárdot fizessen. Ebből 120 milliárdot Franciaország kapna. 30 év a fizetési idő s igy évente 12 milliárd esne. A konferencia határozathozatal nélkül oszlott szét A debreczeni temlomgyalázás ügyében a vizsgálat nagy erővel folyik. Az ottani rendőrség támogatására budapesti detektívek utaztak Debrecenbe. Üzérkedés a visszavándorlók dollárjaival. A „Körösvidék" is hirt adott már róla, hogy lelketlen valutaüzérek, nagyobbrészt galíciaiak, a könnyű keresetnek uj módját találták ki. Ahogy ugyanis nagyobb mértékben megindult Amerikába szakadt véreinknek visszavándorlása, egyszerre elözönlötték a határállomásokat, valámint a budapesti és nagyobb vidéki vasútállomások környékét és a hiszékeny s a dollár árfolyamát nem ismerő magyaroktól potom áron vásárolták össze a külföldi valutákat, amelyet aztán napi áron értékesítve, óriási hasznot vágtak zsebre, érzékenyen megkárosítva a visszavándorlókat. Ujabban az is lábrakapott, hogy a visszavándorlókkal dollárokban kötnek föld és ház eladási üzleteket, ahol aztán a dollárt mélyen a napi áron alul számítják s igy a vevő kétszeres, sőt háromszoros árat fizet. A belügyminiszter most körrendeletet bocsátott ki valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, amelyben kötelességükké teszi, hogy a közönséget időközönként megfelelően tájékoztassák a dollár árfolyamértékéről s ilymódon akadályozzák meg a valutaüzérek manipulációit. Figyelmezteti a belügyminiszter arra is a közönséget, hogy dollárjait az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókjai mindenült a napiáron váltják be s igy magánemberekhez ne forduljanak. Utasító vannak egyébként a nyomozó hatóságok, hogy a valutaüzérek munkáját fokozott figyelemmel ellenőrizzék és ha tudomásukra jut, hogy valakit megkárosítottak, a büntető eljárás megindítása iránt Haladás A nagy inség és spekuláció egygyütt ösztönöz bennünket alkotásokra olyan téren, amelyet eddig nagy bőségünk miatt elhanyagoltunk s amelyet lenézve, idegeneknek engedtünk át. Az ipari vállalatokat és termelést értem. A szükség, a drágaság rákényszerít bennünket, hogy uri gondolkodásunkkal, az ipari foglalkozás lenézésével végre már szakitsunk. Városunkban és az országban egymásután alapítanak ipari váilalatokat: legutóbb a MOVE határozta el szövő-fonó székek felállítását s a nép betanítását ezen hasznos, és jövedelmező mesterségre. Áldásos munkát fog ezzel végezni, kívánatos, hogy mindenki támogassa. Az ipari, különösen a szövő-fonó vállalatok használnak legtöbbet az országnak jelen helyzetünkben. S alakulnak, dolgoznak csöndben, zaj nélkül; nagyon helyesen. A pénzbőség is gyümölcsöző elhelyezést talál bennök. Amit a háböru előtt nagy politikai erőfeszítésekkel nem tudtunk elérni, t. i. hazánkat megszabadítani Ausztria és Csehország ipari kizsákmányolásától, arra, a magyar ipar megteremtésére, most nyomorúságunk kínál kedvező alkalmat. Igaz, a szén és a nyersanyag hiánya nagyon nehezíti ezt a törekvésünket, de lassankint majd elmúlnak ezek^a hátrányos körülmények s akkorára remélhetőleg előkészülve, józan belátással már életszükségletünknek fogjuk tartani ipari termelésünk fokozását s levetkőztettük az ipari foglalkozás iránti „uri" felfogásunkat. — Ennivalónkat csak megtermi gazdag földünk, de ruhánkat s más eszközeinket magunknak kell megteremtenünk. Ruhanemüekben most is ellenségeink, Ausztria és Csehország kegyelmére vagyunk utalva. 1913-ban 1700 millió koronával adóztunk ezen két országnak posztóért és vászonért; most hány miliárdot adunk nekik évenként? A megcsonkított hazánkba szorított, üldözött intelligenciánk olyan nagy, hogy két évtizedre el vagyunk látva szellemi erőkkel; a megélhetés a hasznosabb, termelő ipari pályára terel sokat közülök. Ma már a nyomorgó tisztviselői pálya helyett, ipari pályákra mennek érettségizett ifjak; ez látszólag ma még megalázás rájuk nézve, de idővel hasznát veszik s boldogulást tal^^^Bi eddig oktalanul lenézett ipari foglalkozásban. Önmaguknak is, hazánknak is ezen a téren fognak legtöbbet használni. A müveit országokban képzett, tehetséges, alkotni vágyó ifjak tódulnak ipari pályákra; mi is csak ilyen erőkkel fejleszthetjük ki iparunkat, amely kiaknázatlan kincseket rejt magában szorgalmas, alkotni tudó emberek számára. Két hivatás vár reánk a jövőben : annyit termelni, amennyivel belföldi szükségleteinket kielégítjük s ezzel megszűnünk idegen országok nagy adófizetői lenni, mert a külföldnek jelenleg ruháért s más ipari árukért fizetett milliárdokat itthon marasztaljuk önmagunknak ; másodszor : ipari országgá válván, helyzetünk arra utal, hogy a szomszéd déli és keleti országok ipari szállítói lehetünk. Szervezkedésünk, gyáralapitásaink örvendetes módon, zaj nélkül megindult. A tömegek fogyasztását s pártolását biztosithatjuk, ha őket is belevonjuk tőkéjükkel az alapításba; ha van némi józan eszük és gaz- | dasági érzékük, a saját ipari vállalatuk termékeit szivesebben fogják vásárolni az idegennél, még ha azok drágábbak és kezdetben gyengébbek is, hiszen ezzel mindenki önmagát fogja gazdagitani, a haszon az övé lesz. — Egy ing vagy törülköző, melyet az egyszerű asszony saját kenderéből állított elő, most értékesebbek és többet használ mindnyájunknak, mint száz ékes szónoklat. (g. i.) Közvetlen hajó- és vasúti forgalom Budapest és Belgrád hözt Belgrád, jan. 27. Megbízható helyről szerzett értesülés szerint közvetlen hajóforgalom indul meg Budapest és Belgrád között február 1-én. A közvetlen vasutiforgalom megindítását Magyarország és Jugoszlávia közt február 14-re várják. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." iljugoszlávohelbocsájtjáha miniszteritisztviselőkzömét Belgrád, január 27. A közélelmezési minisztérium elhatározta, hogy mintegy százötven tisztviselőjét, akik ideiglenes minőségben voltak alkalmazva, elbocsájtja állásából. A többi minisztériumokban is leszállítják a tisztviselők létszámát. üz ántánt-bizottságok költsége A párisi Matin megállapítja, hogy Ausztria körülbelül négy milliárdot lesz kénytelen kiadni a hozzáküldött jóvátételi-bizottság költségeire. Tehát minden osztrák lélekre, Ja csecsemőket sem véve ki, fejenként 500 korona esik. A berlini bizottságnak 500 tagja van és kiadásai (személyi járandóságok, irodaköltségek, autók) oly horribilisek, hogy a bizottság nem is meri nyiltan bevallani. A Matin is sokalja, sőt tűrhetetlennek tartja a legyőzött államok ily megterheltetését annál is inkább, mert a bizottságok tényleges munkát nem végeznek. 9 Rendőrnap 9 nőbizottság ülése A Rendőrnap végrehajtó bizottsága ma délutánra hivta össze a csabai asszonyokat és lányokat a városháza nagytermébe, hogy megismertesse velük a rendőrnap célját és megnyerje őket annak a munkának, amely minden polgárnak kivétel nélkül kötelessége. A gyűlésen Berthóty István polgármester elnökölt s a prograinmot Csorba Béla terjesztette elő, aki közvetlen szavakkal ecsetelte a rendőrség, különösen a rendőrlegénység helyzetét és kérte nemcsak a megjelent, de q meghívott és elmaradt hölgyek lelkes munkáját is. A felhívásra a természetbeni adományok csoportos gyűjtésére azonnal jelentkeztek: Dr. Berthóty Istvánná, dr. Remenár Elekné, Sólyomi Lipótné, Laubner Józsefné, dr. Korniss Gézáné, Ipolyi-Keller Ivánné, dr. Zahorán Mátyásné, dr. Medovarszky Mátyásné, Kovácsik Jánosné, Dupszkyné, dr. Wass Vilmosné, dr. Láng Frigyesné, Csorba Béláné, Bertly Jánosné, Nagy Jakabné, dr. Vincze Sándorné, Kuinmer Ferencné, Mahalek Pálné, Borbélyné, Karácsonyiné, dr. Endesné, Könyves Margit, Horváth Istvánné, Zahorán Pálné. A perselyes gyűjtésre az öszszes jelenvolt leányok jelentkeztek. Akik az értekezletre meghívót kaptak, de el nem jöhettek, viszont hajlandók valamely munkát vállalni, jelentkezzenek a polgármesteri hivatalban. A Rendőrnap minden irányban szokatlanul nagyarányúnak ígérkezik s ugy a gyűjtések, helyesebben adományozások, mint a hangverseny és bál iránt óriási az érdeklődés. * Mágori Ferenc lábatlan hadirokkant a rendőralap javára 50 koronát juttatott szerkesztőségünkbe. Az adományt rendeltetési helyére juttattuk, de meg kell állanunk Mágori Ferenc nemes cselekedete mellett egy pillanatra. Vájjon, akik semmit nem vesztettek a világháborúban, ugyanilyen jószivvel, aránylagos bőkezűséggel sietnek-e a rendőrök segítségére ?