Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-28 / 22. szám

Békéscsaba, 1921. január 22 . C sü tö rtö k II. évfolyam 2 1. szám. Saerkeratőség és kiadóhivatal: Békécwafbán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Fiigsfl&tSen keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K. félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona a magyar pénz értéke az úgynevezett zürichi fegy­zés szerint megint emelkedett. Ez az emelkedés ugyan nem jelentékeny, mindössze ötven pont, mégis öröm­mel kell fogadjuk, mert majdnem ötven százalékot jelent. Azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb koronát kell adnunk egy svájci frankért, tehát ennyivel kevesebbet kell javainkból áldozni azokért az iparcikkekért, ami­ket kénytelenek vagyunk külföldről beszerezni. Sajnos, ez a viszonylag sok javulás semmit nem jelent. Pén­zünk javulása minden hasonló ug­rásnál csak egy-egy kis lépés és a cél, a teljes konszolidáció, az egyenlő érték olyan messze van, hogy fel­tétlenül tennünk kell valamit a hely­zet megváltoztatására. Tény az, hogy a pénzérték javu­lását a produktív munka hozhatja meg csak. Ez a javulás azonban csak az alapértéken felüli emelke­désben nyilvánulhat, mig az alapér­téket, ha nincsen meg, meg kell te­remteni. A természetes alapértéke a közforgalmi pénznek elsősorban az azt fedező állam megbízhatósága, másodsorban^ az illető ország ter­melőképessége, harmadsorban pedig a tényleges ércfedezet. Ez a tuiaj­donképeni alapértéke a pénznek s ha a két első tényező egyáltalán nem üti is meg a kívánt mértéket, az érc­fedezet százalékszerü mennyisége fel­téllenül biztosítja azt. Első teendőnk tehát akár állami, akár magánrész­vénytársasági alapon a megfelelő ércfedezettel biró jegybank felállítása. Akár állami, akár magánalakulás esetén azonban aranyra van szük­ség elsősorban. Aranyra, mely reális és pozitív fedezete lesz a jövendő magyar pénznek. Az arany, ezüst, ami ehez a művelethez kell, meg­van. Itt van mindenkinél, csak kérni kell. Az állam, vagy az alakulandó ma­gántársaság bocsásson ki részjegye­ket, melyek aranyra szólnak. Ezek csak aranyért legyenek megvásárol­hatók és pedig nem a mai arany­érték szerint számítva, hanem a régi konszolidált viszonyok közötti nem­zetközi értékelés szerint. Akinek nin­csen eldugott arany pénze — és óh de sokunknak nincsen 1 — azok oda fogják adni arany ékszereiket, még ha a legkedvesebb is, mert egy még ^edvesebb, legalább nekünk magya­roknak ezerszerte kedvesebb célra adják: Magyarország talpraállitására. Merésznek, sőt különösnek tetszik ez az idea, pedig nem az. Csonka­magyarországnak van három millió dolgozója, keresője s ezekre egyé­nenként igen kevés jutna. Talán békeértékre átszámított száz korona érték. Ennyije mindenkinek volt s mindenkinek van s ha helyrehozni segítünk pénzünk értékét, minden­kinek újra lesz is. Briand és Lioyd George vitája A franciák a sajtó ellen. — Az angol miniszterelnök nem ad pénzt Páris, január 27. Briand a miniszterelnökök érte­kezletén kijelentette, hogy otthagyja az értekezletet, ha a sajtó részletes tudósításokat kőzöl a tanácskozá­sokról és ezeket ketlemetlen kom­mentárokkal kiséri. Különösen Per­tiuxnak az Oeuvreban irt cikkét cá­folja, amely tele van túlzásokkal. Az Echo de Paris jfentartja tudósí­tását, sőt ujabb részleteket közöl, különösen az Ausztria kérdés tár­gyalásáról. Lloyd George kijelen­tette, hogy semrnit sem hajjandó adni, nem 125 millió fontot, amit az angol munkások segítségére for­dítana, ha rendelkezésére állana. Bankok és magánosok adhatnak, de az áilam nem. Briand: Azok nem felelősek Ausztria mostani helyzetéért. Lloyd George: Segítsenek Auszt­rián azok, akik hasznot húztak fel­darabolásából, pl. Csehország és azok, akik félnek tőle, mint Olasz­ország és Franciaország. Lord Courson arra figyelmezteti Lloyd Georgeot, hogy ha nem segí­tenek Ausztrián, ugy csatlakozni fog Németországhoz. - Lloyd George vállat vont és nem felelt. Heresztényszociális Gazdasági Párt Uj pártcsoportosulás — Koalícióban a kisgazdákkal Budapest, január 27. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának egyik csoportja, engedve Huszár és Vass József nyomásának, nem csatlakozik Andrássyhoz, hanem újjáélesztik a Keresztényszociális Gazdasági Pártot. Ilymódon három csoport keletkezik. Az első András­syval megy, a második önálló pártot alakit, a harmadik, a szabadkirály­választók csoportja pedig bentmarad a pártban. Az uj pártot alakítók levélben jelentették be kilépésüket a kormányzópárt elnökségének. A ki­lépettek nem mennek ellenzékbe, hanem koalícióra lépnek a kis­gazdákkal. A királykérdés elintézését a párt­ban a szabad királyválasztók eré­lyesen követelik. A miniszterelnök maga is kívánja a kérdés elintézését, olymódon, hogy a párt újjáalakítása kapcsán a program mban preciziroz­tatnék a párt álláspontja. Természe­tesen itt tekintettel kell lenni a disz­szidensek felfogására is, mert köny­nyen megtörténhet, hogy otthagyják a pártot. Beavatott politikai helyen az ak­tuális politikáról szólva, azt a fel­világosítást adták, hogy a királykér­dés taglalásában a legutóbbi napok­ban ugy egyes politikai körök, mint a sajtó egy része túlságosan mesz­szire mentek. Valójában ' az történt, hogy egyes szélsőséges képviselők nyilatkozatokat tettek, amelyeknek jelentőségét az adja meg, hogy a mérsékletet hirdető politikusok nyi­latkozatai sokkal ritkábbak s igy a külföld azt hiszi, hogy Magyaror­szágon ma ez a kérdés a lehető legaktuálisabb. Párisból vett híradás szerint a francia közvéleményben ál­talános ez a felfogás, amely pedig külpolitikai vonatkozásokban |igen hátrányos. Minden szempont objek­tív magatartást kíván ebben a kér­désben mindenkitől, mert már a tó­tok között azzal agitálnak, hogy a magyaroké/ akarj dk csapni a Habsbur­gokat, mig a csehek ugy állítják be Párisban a dolgot, hogy vissza akar­juk hivni Károly királyt. A király­kérdésnek folytonos előhúzása, a mely kétségkívül egyéni érvényesü­lési lehetőségek célját szolgálja, még párttaktikai célból sem előnyöfe. Magyar—Angol Kereskedelmi Kamara Budapest, Megalakult a Magyar­Angol kereskedelmi kamara, mely elnökévé Apponyi Albert grófot vá­lasztotta meg. A formai alakuló köz­gyűlést január 29-én akarták meg­tartani, de Apponyi távolléte miatt elhalasztják körülbelül február kö­zepére. A szolnoki gyermekgyilkosság A Kiss-házaspár immár kilenced­szer vonják vissza vallomását, me­lyet a szolnoki gyermekgyilkosság ügyében tettek. Most mindketten ár­tatlanságukat hangoztatják és alibit akarnak bizonyítani. Újra átkísérték őket Szolnokra, a nyomozás tovább folytatása céljából. P gabonaforplomníl Budapest, január 27. A Közgazdasági Társaság anké­tet tart az országnak gabonával való ellátásáról. Minden gazdasági egyesülés egy-egy szónokkal vesz részt a vitában. Térffy Béla állam­titkár ezzel kapcsolatban most nyi­latkozott s nyilatkozatában többek között a következőket mondja : — A korlátlan szabadforgalmat megengedhetőnek nem tartom. Még csupán a belföldre korlátozott sza­badforgalom is azt eredményezné, hogy a spekuláció összevásárolna mindent. Spekulációnak a kenyeret nem. szabad kitenni. — A teljesen kötött forgalom sem helyes, mert csökkenti a ter­melést, a szabadforgalom viszont az üzéjkedőknek ad teret. Éppen azért indítványozni fogom, hogy a buza és a rozs szabadforgalma csak akkor engedhető meg, ha a termés a 18 millió métermázsát • meghaladja. A kivitel állami mo­nopoliumként kezeltessék és a kiviteli engedély után bizonyos százalék kiviteli engedély sze­dessék természetben. A hadse­reg, a közszolgálati alkalmazot­tak, ipari munkások keresetkép­telenek, hadiözvegyek, rokkantak, árvák ellátása állami feladat lé­vén, ennek fedezésére 15 száza­lék vámot szedjen az állam min­den őrleményből. Ha hiány mu­tatkoznék, ugy minden terrffélő 10 százalékát termésének szol­gáltassa be. Ezt vagy a bevetett terület szerint állapítanák meg, vagy a csépléskor. Minden esetre azonban a beszedés a cséplő­gépnél történjék. A többi ter­ménnyel aztán a gazda szabadon rendelkezhet. Az árufeihalmozást, visszatartást, az illegitim keres­kedelmet természetesen a legszi­gorúbb módon üldözni kell s ha nem állanak elegendő büntetési módozatok a kormány rendelke­zésére, sürgős rendelettel kell azokat életbeléptetni. Ferdinándy lemond 7 Budapest, január 27. Nagyon beavatott forrásból jelentilt, hogy Ferdinándy Gyula belügyminiszter meg­válik állásától. Távozását be­fejezett ténynek tekintik és ugy tudják, hogy az még a nemzetgyűlés összeülése előtt bekövetkezik. Minisztertanács Budapest, január 27. Holnap, pén­teken délután a kormány tagjai mi­nisztertanácsra gyűlnek össze.

Next

/
Thumbnails
Contents