Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-27 / 21. szám

» Békéscsaba, 1921. január 27. Csütörtök II. évfolyam 21. szám. S.ierlcesetöség és kiadóhivatal: Béké«e«b6n, Szent István-tér 18. szám A szerkeszíőségíelefon száma: 60 Független keresztény poBStiksui napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 300 K. — Egyes szám ára 2 korona az Ínségesek lakása A népszámláló biztosok megrázó képeket festenek arról a borzalmas nyomorról, kétségbeejtő állapotról, amelyet szemtől-szemben láttak a városok szélein levő nyomortanyá­kon. Ezekben a rozoga viskókban, ame­lyek természetesen földesek, sokszor egészen ablaktalanok, a nyomornak minden szörnyűsége tanyázik. Tűr­hetetlen levegőben, rongyokban, sok­szor teljesen ruha nélkül tiz-tizenöt ember szprong. Földrehányt, rothadó szalmán ténferegnek. Vézna testek, beesett szemek, köhögős, lapos mel­lek nyöszörgik, sirják itt a nélkülö­zés és züllöttség örök panaszát. A legtöbb esetben nem a társa­dalom mulasztása, a helytelen va­gyonelosztódás, a szociális érzéket­lenség teremtette meg e nyomorta­nyákat, hanem a léhaság, munkát­lanság vagy a könnyelműség büne. Hiszen van szükség kétségtelenül a becsületes, dolgozó emberek kol­dus táborában is, de ezeknek házá­ban mégis lát az ember némi vigasz­talót. A nagyon szegény, de szor­galmas asszony mégis a lehetőséghez képest tisztán tartja házát, mosdatja gyermekeit s legalább valamelyest szellőzteti szobáját. A jóravaló sze­gény ember hajlékából legalább kisu­gárzik a nemes törekvés, még ha a nyomor uralkodik is háza tájékán. Ezeken sokkal könnyebb segi^wi. if'a mert maguk is törekszenek a Wa. Több szociális érzék a kormányzás­ban, több szeretet a dolgozó töme­gek irányában — és ezeknek a jóra­való, dolgos embereknek sorsa ha­jnarosan megjavul. De a tipikus nyomortanyákon, amelyeket a könnyelműség és a bű­nök sülyeztettek le a mélybe, sokkal nehezebb változtatni. Igen, mert ezek­nek ványadt lakói jól érzik magukat sokszor undorító helyzetükben. Há­zuk egyetlen kis ablakát betapaszt­ják télire, hogy még a kicsi nyílá­sokon se jusson be levegő dohos szobájukba. Hétszámra nem mosda­nak. Gyermekeiket nem tisztogatják. Arra meg nem is gondolnak, hogy a nagyobbakat iskolába küldjék. Ezen változtatni kell. Mert ezek a viskók melegágyai a tüdővésznek, mindenféle epidémiának, amelyek az­tán nemcsak a külvárosok nyomor­góit pusztítják. De segíteni kell fő­ként azért, mert nem lehet hagyni, hogy Csonkamagyarország kevés ma­gyarja még gyermekkorában elpusz­tuljon. Csonkamagyarországnak min­den fiára szüksége van. Ha valami­kor, most különösen szükségünk van arra, hogy megmentsünk minden embert, akinek munkáját értékesíteni lehet az ország érdekében. Az első kötelesség e téren a lakás­ínségen való segítés. Köztudomásu, hogy ez ma rettentő nehéz kérdés, de életkérdés. Már pedig, ha életről van szó, semmi se lehet drága. Eb­ből a szempontból kell nézni ezt a dolgot s akkor be kell látnia min­den hatóságnak, hogy a lakásnyo­mor minden áron való leküzdése a legelső feladatok közé tartozik. Mert ha a nyomortanyákat meg nem szün­tetjük, nem szünhetik meg a bor­zalmas gyermekhalandóság, a tüdő­vész irtózatos pusztítása, az uj mun­kásnemzedék nem lehet erőteljes, megelégedett. Ha tc&ábbra is dohos kunyhóban nő fel a dolgozó tömeg jelentékeny része, nem várhatunk megelégedettséget, munkakedvet a jövö munkásaitól sem. Mert a fojtó levegőben, túlzsúfolt, baktériumokkal teljes odúkban csak keserűség, gyű­lölet, rosszindulat, munkakerülé s ereszthet gyökeret a csenevész, rosz­szul fejlett, beteg testekben. Nekünk pedig munkakedvre, de­rült kedélyre, sok-sok szeretetre, testvéries megértésre, tiszta főkre és erős karokra van szükségünk! Ezt pedig csak egészséges lakások adhat­ják nekünk. A kormányzópárt bomlása Telekiek gyenge többsége — Koalíció következik Budapest, jan. 26. Február harmadika, a nemzet­gyűlés megnyitásának napja roha­mosan közeledik. A külömböző párt­árnyalatok, a kormányzópárt, a kor­mány látható idegessége ennek ará­nyában nő. Kormányválságról ugyan nincsen szó, de megállapítható, hogy a tényleges többség olyan kicsiny lesz, amely az egyedül való kormányvitelért a felelősséget alig vállalhatja. A kormány hívei azt hiszik, hogy mire a nemzetgyűlés összeül, tisz­tázódik a helyzet abban az irány­ban, kik mennek Andrássyékkal és kik tartanak ki a kormány mellett. A szabad király választók nem hagy­ják el a pártot addig, amig a nem­zetgyűlés munkaprogrammját, köz­tük az alkotmányjogi kérdések meg­oldását is el nem végezte. Számí­tanak Haller, Huszár és Ernst hí­veinek kilépésére, akik ha nem csatlakoznak azonnal Andrássyhoz, uj pártot alakítanak, esetleg reor­ganizálják a keresztény szociális pártot. Szmrecsányi, Beniczky cso­portja, valamint Bleyerék feltétlenül Andrássyhoz csatlakoznak, mig a disszidensek még nem döntöttek. Az exponált szabad királyválasztók feltétlenül kitartanak Teleki mellett, viszont éppen emiatt a kisgazda­pártból is várhatók kiválások. Op­timisták szerint is legfeljebb száz­tizenhét képviselőre számithat a kormány. Ennyire olvadt le a nagy többség a mai seregszemle után. {> ^Egyébként híre járt, hogy egyes képviselők indítványt akarnak be­nyújtani a párthoz, hogy Haller: Istvánt és társait zárják ki a párt egységének megbontása miatt. Erre vonatkozólag Haller a következő nyilatkozatot tette : Erről a mozgalomról csak most érte­sülök. Ez nem más, mint nyílt ajtó rugda­lása. Ugy én, mint képviselőtársaim már a tárgyalások előtt tisztában voltunk el­határozásunk következményével és igy azzal is, hogy kilépünk a kormányzópártból. Erre bennünket nem kell külön felszóllitani. Azt azonban sehogy sem tudom aláirni, hogy bármely párt képviselője egy másik párt­nál — a kizárás terhe mellett'— politikai­lag ne orientálódhassék. Mi nem akartunk ellenzékbe menni, de ha mindenképpen oda kényszerítenek, az sem baj, legalább nekünk nem. A kormány egyébként elhatározta, hogy határozottan lép fel a király­ság kérdésének megbolygatói ellen, hogy ezáltal a megoldásra váró fon­tos gazdasági javaslatok zavartalan tárgyalását biztosítsa. El van hatá­rozva a kormány, hogy ha a király­kérdés veszélyeztetné a nemzetgyű­lés tárgyalásainak zavartalanságát, a feloszlatás kérdésében komoly elha­tározásokra szánja el magát. Rubinek Gyula is nyilatkozott az ő és hivei terveiről: Uj pártalakitás­ról nincsen szó, mindössze a régi pártkeretek kiszélesítéseiről, amelybe belevonjuk a polgári társadalmat és városi elemeket is. Természetesen a párt azért megtartja agrár jellegét. Mi február 3-án, a pártértekezlet tárgyalása alá bocsátjuk nyíltan programmunkat. Hogy hányan ma­radunk, nem tudjuk, de sokak alkot­mányjogi és gazdaságpolitikai né­zete fedi azt a programmot, amelyen mi állunk. Csaló bankfőtisztviselő A Domony Móric nevében a Hi­telbanknál elkövetett értékpapircsa­lás tettesét kinyomozták és letartóz­tatták az intézet értékpapirosztályá­nak vezetője Kubinszky Lajos sze­mélyében. Matrózruhás bűntársát keresik. Kubinszky beismerésben van. Lánczy Leó meghalt Budapest, január 26. Alagyaror­szág pénzügyi világának nagy gyá­sza van. Lánczy Leó, vbtt., a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnök­igazgatója ma reggel közel 70 éves korában meghalt. Temetése pénte­ken délután 2 órakor lesz a ref. egyház szertartásai szerint. Az el­hunyt egyik legnagyobb közgaz­dasági alkotója volt Magyarország­nak, akinek nevéhez számtalan vállalat alapítása fűződik, ahol ez­rek és ezrek találtak munkát, meg­élhetést. Apponyi ünneplése Genf, január 26. Gróf Apponyi Albert nagy és előkelő közönség eiőtt tartotta meg előadását Genf­ben. Nagy figyelemmel hallgatták az előadást, melyet egy egyetemi tanár vezetett be, s befejezésekor viharos ünneplésekben részesítették Apponyit. Az előadás a jelenlevőkre rendkívül mély benyomást tett. Egyik egyetem rektora köszönte meg az előadást, melynek szövegét a Re­vue de Geneva teljes terjedelemben közölni fogja. A debreceni templomgyalázás Debrecen, január 26. A református nagytemplom elleni merénylet izga­lomban tartja felekezeti különbség nélkül az egész város közvéleményét. A hires templom meggyalázását min­denki a legélesebben elitéli. Ez ügy­ben a kultuszminiszter legközelebb Debrecenbe utazik. A város tanácsa 10,000, egy városatya külön 3000, a debreceni zsidók pedig 12,000 K jutalmat tűztek ki a tettes kézreke­ritőjének, vagy nyomravezetőjének. A debreceni rendőrség nagy appará­tussal nyomoz és a legközelebb már letartóztatások is várhatók. Kis hirek Párisból írják, hogy az antant kép­viselőknek a görög és török meg­bízottakkal való konferenciáját leg­közelebb megtartják. Hadzsis Emil százados bünpöré­ben a hadosztálybiróság pénteken hirdeti ki ítéletét. Horthy Miklós kormányzó csü­törtökön délután háromnegyed 3 órakor Vass József miniszter és Pékár államtitkár társaságában meg­látogatja a Magyar Néprajzi Mu­zeumot, melynek megbízható helyre való elhelyezéséről most tárgyalnak. Teschenben az ántántbizottság újra megkezdte tárgyalásait, melyek so­rán a csehek ujabb nehézségeket támasztottak.

Next

/
Thumbnails
Contents