Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-04 / 2. szám

Békéscsaba, 1921. jcmadr 4 iíőré&vátilék 3 adatokkal zárulnak. Első izbcn 1915 végén növi tul a halálesetek száma a születésekét és attól kezdve év­ről-évre szinte a 100 százalékos kamatos kamatozásnak megfelelő mértékben növekszik a halálesetek többletét kifejező szám nagysága egészen 1919-ig, amikor ismét meg­fordul az arány és a házasságkö­tések száma jóval túlhaladja a fél­ezret, úgyszintén a békeévek há­zasságainak számát is. Hivatalos adatok szerint a szüle­tések, házasságkötések és halálo­zások száma a következőképen hul­lámzott 1895 óta huszonöt éven ke­resztül : s vi I -g 09 m 2 > -ŰŰ 15 1 313 £ w w 5 C/3 C s| 1 § gs Születí és ha zások zöttil bözet 1895 344 206 230 114 1896 1515 305 1027 488 1897 1443 358 859 584 1898 1461 339 1169 202 1899 1504 356 892 612 1900 1472 366 949 533 1901 1425 327 871 554 1902 1494 340 1115 379 1903 1528 330 1004 524 1904 1435 331 1039 396 1905 1492 324 1229 263 1906 1459 358 1035 424 1907 1479 439 947 532 1908 1525 369 992 533 1909 1590 333 1043 547 1910 1451 371 975 476 1911 1444 376 1032 411 1912 1491 319 859 632 1913 1409 327 896 513 1914 1507 212 910 597 1915 938 123 1015 77 1916 801 214 944 143 1917 711 140 1062 351 1918 681 237 1225 544 1919 1046 591 832 214 1920 1095 517 818 277 A világháború elmulta óta, vagyis 1919-ben és 1920-ban a halálesetek megcsappantak és a békés állapo­tok a város természetes népesedé­sén máris kedvező hatást mutatnak. 9 csabai Stefánia-Szíuetség három évi működése Az Országos Stefánia-Szövetség anyák és csecsemők védelmére 1915. junius 13-án alakult meg Stefánia királyi hercegnő védelme alatt Buda­pesten. Innen indult ki ez a nagy­fontosságú eszme az ország minden nagyobb városába és Békéscsabán meg is valósult a nőegylet kezde­ményezésére 1917. év december 1-én. A békéscsabai nőegylet májusi közgyűlésén elhatározta dr. Beliczey Rezsőné indítványára, hogy az Or­szágos Stefánia-Szövetség kötelékébe belép s hogy ennek munkája mi­előbb megindulhasson az „Erzsébet Szeretetház" alapjának évi 3000 K kamatját ajánlja fel, egy csecsemő­védő intézet felállítására, felkérte a város ügyvezető orvosát, dr. Reisz Miksát annak létrehozására, ami meg is történt és folyamodott a városhoz anyagi támogatásért, amit évi 6000 korona hozzájárulással, lakással és irodaberendezéssel készségesen meg is adott az elöljáróság, megértve a nemzet fenntartására irányuló törek­vés nagy horderejét. így alakult meg a békéscsabai Stefánia Szövetség és megnyílt 1917. december 1-én az anya és csecsemő­védő intézete egy tanfolyamot vég­zett védőnővel és két gondozónővel. Csakhamar szükségessé vált a har­madik is, a negyedik pedig a har­madik évben, amikor a Békéscsabá­hoz tartozó Gerendás kültelken is gondozásba vette a csecsemőket a Szö/etseg. A gyermekszaporulattal növekedő kiadásokat — jelenleg már évi 40,000 korona — eddig a tagok, a város és a nőegylet hozzájárulása mellett nagylelkű adományok és alapítvá­nyok fedezték. A most letelt har­madik évben az Országos Szövetség . először 2500 korona, másodszor és harmadszor 3750 korona negyedévi ' támogatásban részesítette a csabai fiókot. Remélhető a jövőben, hogy a nagyközönség áldozatkészségével fokozottabb mértékben lehetővé fogja tenni e fejlődő intézményünk fenn­tartását. Az Országos Szövetség külföldi Szeretetadományban is részesítette csabai fiókját, hollandi conderísált tej, gyermektápliszt és csecsemőruha­nemüekben. Az intézet a nőegylet elnökének, a város polgármesterének mint társelnöknek vezetése alatt áll, magát az intézetet pedig dr. Reisz Miksa városi ügyvezető orvos vezeti és irányítja. Naponta ingyenes ren­deléseket tart és ellenőrzi a gyer­mekek fejlődését és egészségét. Az intézetben lakik özv. Nagy Jakabné védőnő, erdélyi menekült, ki az irodát vezeti, a gondozónők műkö­dését ellenőrzi, a természetbeni se­gélyeket kiosztja, a péiizsegélyt ki­utalja és az anyákat a helyes gyer­meknevelésre és ápolásra oktatja. E gyermekek hároméves korukig maradnak a Szövetség kötelékében, részesülnek segélyben, ingyenes gyógykezelésben stb. Egyéves koru­kig havonta legalább egyszer be­hozzák őket az intézetbe, mérleggel ellenőrzik fejlődésüket, a gondozó­nők pedig havonta meglátogatják őket otthonukban, de a lehetőség­hez képest a védőnő is. Állandó segélyben egy éves korukig része­sülnek, azontúl esetről-esetre, a szük­séghez képest. A bevételek nagyrésze a csecsemős anyák segélyezésére lesz fordítva. Ezáltal elérhetővé vált, hogy csak­nem minden anya maga táplálhatja gyermekét és csak kivételes esetek­ben, rendesen az anyák betegsége miatt kellett mesterséges táplálást alkalmazni és sikerült is a minimális számra leszorítani a gyermekhalan­dóságot. 736 csecsemő lett az elmúlt három év alatt az intézetbe felvéve, kik közül elhalt 74, tehát 10 száza­lék, holott az országban a háború előtti statisztika szerint a gyermek­halandóság 20 százalék volt. E szám­ban bennfoglaltatnak a házasságon kívüli csecsemők is, holott köztudo­mású, hogy ezeknél a halandóság 50 százalék. Különös gondot és ellenőrzést gyakorol intézetünk a házasságon kivüli anyák csecsemőire. Védelmü­ket a békéscsabai árvaszékkel kar­öltve látja el s lehetőleg oda irá­nyítja, hogy a szülők utólagosan törvényes házasságra lépjenek és gyermekeiket törvényesítsék. Intezetünk jövőbeli főfeladatát ké­pezi a sürün lakott tanyás-rendszer mellett városunk külterületét is be­hálózni, Szövetségünk működésébe bevonni, mert a cseléd és szegény­sorsban levő tanyai lakosok gyer­mekei között legnagyobb a halandó­ság. — Anyagi erőnk megfeszítése mellett is oda fogunk hatni, hogy a tanyákon is terjeszthessük gyermek­védelmi működésűnket, mentsük e hazának jövő nemzedékét és ebből erejéhez mérten részt kiván venni a békéscsabai Stefánia-Szövetség. A háboruokozta nagy vérveszteség pótlására, nagyarányú céltudatos nép­egészségügyi intézményekre van szük­ség : csökkenteni kell a halálozást, elsősorban a gyermekhalandóságot, mely Magyarországon a legnagyobb egészség Európában. A Szövetség rövid hároméves mű­ködése megmutatta az utat és módot, hogy miképpen lehet ezen a téren is kedvező eredményeket elérni. A Szövetség pénztári forgalma 1917. december 1-től 1920. december 21-ig. Be­vétel : Békéscsaba város hozzájárulása 18,000, Békéscsabai nőegylet 9000, Orszá­gos Szövetség 10000, Tagok évi hozzá­járulása 2150, dr. Reisz orvosi dijelenge­dése 7400, Alapítványok 10920, Adományok 27881, Tartalékalap-adoinány 10000, Kamat 824 összesen 96,176* 14 K. Kiadás: Védőnő, gondozónők 14443, Orvosi dij 7400, Tejsegély 30868, Élelem­segély 8953-81, Intézetben fűtés 1417, In­tézetben világítás 949'30, Nyomtatványok 782-90, Kellékek, javítások, vegyes 790-63, összesen 65,604-64 K. Alapítványok és tartalékalap 20920, K pénztármaradvány 9651-50 K. Az intézetünk taglétszáma sajnos még nagyon gyér: 61 alapító és 124 rendes tagja van. Annál nagyobb hálával emléke­zünk meg a nemeslelkü adakozókról, kik lehetővé tették Szövetségünk fejlődését és kérjük azoknak további kegyes támogatá­sát is. A gyermekmentés nemcsak -ember­baráti de a haza iránti kötelesség is. Bi­zonyára elsősorban azok, akik nem érzik a háboruokozta súlyos helyzeteket sőt még kedvezőbb körülmények közé jutottak, — kötelességük lesz minden erejükkel oda­hatni, hogy minél több gyermekélet legyen megmenthető a hazának. Nem szabad le­kicsinylenünk a közegészségügy jelentő­ségét, ma még inkább, mint valaha áll meg az a triviális tény hogy a népek sor­sát a népegészségügy és a szaporulat dönti el. — A csecsemő és anyavédelem egyike a legfontosabb tényezőknek, támo­gatnunk kell minden rendelkezésünkkel álló erőnkkel. özv. Beliczey Rezsőné Dr. Reisz Miksa Előfizetőinkhez és olvasóinkhoz! Kérjük mindazokat a t. elő­fizetőinket, akiknek előfizeté­sük december hó végével lejárt, szíveskedjenek azt idejében megújítani, hogy lapunk szét­küldése fennakadást ne szen­vedjen. Kérjük szives elnézésüket azért, hogy a folyton növekedő általános drágaság következ­tében előfizetési árainkat fel­emeltük. Nemcsak vidéki laptársaink, hanem az összes fővárosi la­pok is kénytelenek voltak elő­fizetési áraikat bennünket megelőzve felemelni. A „Körösmdék" előfizetési árai 1921. január 1-től: egy hóra 35 K negyedévre 100 „ félévre 200 „ Köztisztviselőknek és nyug­dijasoknak méltányos kedvez­ményt nyujtunk. Példányonkénti olvasóink figyelmét tisztelettel hívjuk fel árra a körülményre, hogy az előfizetés körülbelül 30 száza­lékkal teszi olcsóbbá lapunkat, melyet minden helybeli elő­fizetőnek már a Jeora reggeli órákban lakására hordatunk. — Az Erzsébethelyi Olvasókör jubileuma. A Békéscsaba—Erzsé­bethelyi Olvasókör január hó 8-án ünnepli meg fennállásának 25 éves évfordulóját. Az ünnepélyre a tago­kat ezúton hivja meg az Elnökség. A társasvacsorára az aláírási iv Ap­ponyi-u. 2. sz. alatt irható alá. — Hirdetmény. Békéscsaba r. t. város adóhivatala felhívja a föld- és háztulajdonosokat, hogy az ingat­lanra bekebelezett kamattartozásról szóló vallomásukat január hó vé­géig az adóhivatali főnöknél (fszt. 20. számú irodában) az adókivetésnél leendő figyelembevétel végett saját érdekükben nyújtsák be. Tóth László adóh. főnök. — Oláhok óvintézkedései a csempészet ellen. Oláhországban sokkal nagyobb mértékben űzik az állatcsempészetet, mint nálunk. A ha­tárőrök megvesztegethetősége csak­nem lehetetlenne teszi a csempé­szeknek a határon való feltartóztatá­sát. A bukaresti kormánynak vala­mennyi szigorú rendelkezése ered­ménytelen maradt, mint ahogy az sem járt eredménnyel, hogy az el­csípett csempészáruból a nyomra­vezetőnek tekintélyes részesedést biz­tosított. Most ujabb rendelet jelent meg az állatcsempészés megakadá­lyozására, mely nem a határőrségre, hanem a községi hatóságokra vo­j natkozik. Eszerint a rendelet szerint | minden háziállatot tüzes állami bé­lyegzővel kell ellátni s még a szár­nyasokat is lajstromozni kell. Min­den állat eladásához hatósági enge­délyek szükségesek, melyeken ugy az eladónak, valamint a vevőnek a neve és lakcíme is feltüntetendő. — A szolnoki gyógyszerész­testület újévi ajándék megvál­tása. A szolnoki gyógyszerésztestü­let újévi ajándékok megváltása cí­mén ötezer koronát adományozott jótékonycélra. — Szeged vitézi telkei. Szeged városa legutóbbi közgyűlésén 225 hold földet ajánlott fel vitézi telkek céljaira. — Öngyilkosság. Magony János 24 éves római katholikus vallású ujirázi (Biharmegye) legény decem­ber 30-án, csütörtökön délelőtt szü­lei lakásán mellbelőtte magát. Élet­veszedeimes sérülésével a békés­csabai közkórházba szállították. Tet­tének oka ismeretlen. — Irtják a körösparti fákat. A Körösparton lévő fákat az utóbbi időkben állandóan irtják. — Gazdasági cselédek meg­jutalmazása. A földmivelésügyi mi­niszter rendeletet adott ki hűséges gazdasági cselédek megjutalmazá­sára. A rendelet szerint minden tör­vényhatóság területén elismerő ok­levélben és pénzajándékban (fejen­ként 300 korona) kiván részesíteni négy gazdasági cselédet. Kettőt­kettőt olyant, aki egyfolytában leg­alább 25 éven át szolgált egy he­lyen és kettőt-kettőt olyant, aki (a szolgálati időtől eltekintve) a többi cselédeknél józanabbul, hűségeseb­ben és szorgalmasabban teljesiti kötelességét. Mindazok a gazdák, akiknek ilyen cselédei vannak, je­lentsék be őket a Városi Népjóléti hivatalban. Megjutalmazásbari ter­mészetesen csak olyan gazdasági cselédek részesülhetnek, akik sem a proletárdiktatúra alatt, sem a ro­1 mán megszállás idején nem visel­kedtek hazafiatlanul. — A Mozi műsora. Január 4—5. „Az aranykigyó". Az olasz égalj bal­zsamos, meleg levegője árad ki e filmből, a földi élet ezer szépségét tárja elénk. Róma, Flórenc, Siena vonulnak el előttünk, melyekben minden kő, minden bokor az örök­szerelemről beszél. Helena Makov­ska, a nagy tragika főszerepe és csudálatosan tökéletes játéka teszi mindvégig lebilincselővé e képet. Csütörtökön és pénteken a Cinabar IV. része kerül 3—3 előadásban bemutatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents