Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-25 / 19. szám

2 Kőrsővidék Bckcscsűba, 1921. januá

r 25. Petróleumot kapunk a lengyelektől Budapest, január 24. A lengyelek kezdeményezésére ma tárgyalások indultak meg magyar-lengyel kereskedelmi szerződés létrehozatala érdekében, melynek alapján a lengyelektől élelmiszerfeleslegeinkért fát és petróleumot kapnánk. A TEVÉL ünnepélye Budapest, január 24. Vasárnap délelőtt tartotta meg a TEVÉL zászlószentelő ünnepét, melyet a Hymnusz eléneklése után Raffay püspök nyitott meg. Több szavalat elhagzása után Zadravetz tábori püspök ünnepi beszédet mondott, melyet a zászló felszentelése követett. Fiúméban ujabb harcok voltak Lugano, január 24. Egy volt olasz képviselő több tiszttel puccsal birtokába akarta venni Fiumét. A lázadókat véres harcok után olasz kormánycsapatok fegyverezték le. Ujabban Fiúméba a további pucsskisérletek megakadályozására 750 karabineri és 150 gyalogos érkezett. Agitálnak a csehek a Habsburgok, ellen Varsó, január 24. A cseh kormány felszólította a lengyeleket, hogy csatlakozzanak ahoz a cseh—olasz egyezményhez, mely a Habsburgoknak a magyar trónra való ültetése ellen irányul. A lengyelek azzal az indokolással utasították el az. ajánlatot, hogy nem avatkoznak Magyarország belügyeibe. Gyucha András a boldogfalvi harangozó Irta: Gajdács Pál III. De hát megesik az jobb családokon is s nem is volna az baj, csak ne kellene nekie a falusi hora canonicát, 9-ik órát elharangoznia! Amint tudjuk, a falusi életben az esti 9 órai harangozás annyit jelent, mint katonáéknál a takarodó, hogy akkor minden becsületes lélek a maga vacokjába takarodjék. Biz az a harangozás ilyen szeszes állapot mellett másnak talán nem csekély aggodalmat okozott volna, őt azonban ez legkevésbé sem alterálta, hanem miután bent a szobában is folyt a bor és a felköszöntök áradata, mint olyan, aki nemcsak képes jó példával járni elől, de a jó példát követni is tudja, ugy félkilenc táján kirúgja maga alól a széket, felcihelődik András bátyja, következőleg köhintvén : — Tisztelt kölgyeim és uraim! (Megjegyzendő, hogy a konyhai vendégség t. hölgykoszoruját Rézi néni, a szakácsné, Panna, a szol11 Szociális Misszió Társulat megalakulása A békéscsabai katholikus nők hazánk jelenlegi súlyos és szomorú helyzetében belátva azt, hogy az ország megfelelő anyagi eszközök hiányában nem tehet' eleget a rendes körülmények között megkövetelhető mértékben társadalomnemesitő és erkölcsnemesitő kötelezettségének, hanem joggal etvárhatja a magyar nőktől, hogy társadalmi téren oldják meg azokat a nagy feladatokat, melyek különben az államhatalom kötelességét képeznék Békéscsabán is megalakították a Szociális Míssió Társulatot, melynek működési köréhez tartoznak a nővédelem, szegényügy, az elhagyott, apátlan, anyátlan gyermekek támogatása s a patronége ügy is. A társulat elnöknője, dr Berényi Antalné, most azt kéri, hogy a hatóságok és intézmények a társulat közreműködő tevékenységét adandó esetben vegyék igénybe, mert a Társulat minden egyes tagja és az egyes szakosztályok vezetősége minden megkeresésüknek a legnagyobb buzgalommal tesz eleget, az arra méltán rászorulóknak pedig a Társulat fog igyekezni valamelyes támogatást biztositasi, esetleg erejéhez képest anyagi segítséget is nyújtani. A bün útjára tért fiatalkorúakat pedig állandó ellenőrzéssel, felvilágosításokkal, vallásos oktatásokkal fogja a társadalom hasznos tagjává nevelni. A megkeresések Szociális Misszió Társulat elnöksége Békésosaba, IV. ker. Baross-utca 5. sz. cimre küldendők. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy haiábin, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I liei" gáló és Zsuzska, a pesztra képezi, a Gyuha által emiitett „uraim" alatt pedig megboldogult Andor bátyámnak Gyurka kocsisa s az én István kocsisom értendő). Tehát emigyen kezdé : — Tisztelt hölgyeim és uraim! A mai szent napon (az ő kalendáriumában minden nap, amikor jól berúgott, szent nap vala), tehát e mai tisztesség nem esik mondván, más halandó be szokott mőnikázni s dolgára nézvést azt mondja, azaz hogy nem is mondja, de tulajdonképen mégis mondja, vagy is hogy vélekődik, hogy no ... de én tudom, mi a böcsület, azért hát mégegyszer mondván, igyunk s aztán upre púpos! csülökre magyar! én a toronyba, te pedig Gyurka öcsém s Pista gyerekem, fogni! Éljen az öreg Gyuha András! Érre persze a szokásos éljen következett. Midőn a kéményrepesztő éljenzés utolsó rekedt akkordja is elhangzott, a vén harangozó támolyogva ment a templom felé, annak kulcsát csizmája szárából valahogy előkotorászta s körülbelül egynegyed óra telt bele, mig a templom kilincsét megtalálta, mely keresésközben ugyancsak szidta a lakatost, hogy mért nem csinált legalább is akkora zárat az Úristen szent házának ajtajára, hogy az ember csiz9 hősök emléké „Hűsöli ligete" Békéscsabán Folyó hó 24-én, délelőtt 10 órakor értekezletet tartott a hősök emlékét megörökitő-bizottság a városházán Medovarszky Mátyás dr. h. polgármester elnöklésével, hogy foglalkozzon azzal a kérdéssel, mint örökíthetné meg Békéscsaba méltó módon azoknak drága emlékét, akik a világháborúban hősi áldozatai lettek városunk fiai közül a hazáért vívott küzdelemnek. Ez az akció országos. Minden város és község nemes versenyt fejt ki abban, hogy örökéletű emléket állítson hős fiainak. Az értekezlet előadója Bóka Iván ezredes volt, kinek indítványára elhatározták, hogy a következő javaslatot terjesztik Békéscsaba város képviselőtestülete elé: 1. Teremtse meg a város a ,Hősök ligetét', e célra használjon fel a hősök temetőjével szemben levő (volt kiserdő) földből olyan területet, melyen mintegy ezer darab Ijasznos fát — különféle gyümölcsfát — lehet ligetszerüen elültetni. (A gyümölcsfák terméséből nemcsak a liget karbantartását lehetne fedezni, hanem még a hősök szegény hátramaradottait is segíthetnék.) 2. Állítson fel a város közönsége a Hősök ligetében egy hatalmas emlékoszlopot, melyre reá vésnék a csabai hősi halottak neveit. 3. Készittessen a város egy diszalbumot, mely magában foglalná a hősök neveit, személyi adatait, különösképen pedig fegyvertényeit. Ez az album a muzeumban volna elhelyezendő. 4. Állapítson meg a város egy napot, amelyen mint a hősök napján ugy a katonaság, mint s polmástul keresztül mehetne a kulcslyukon, igy legalább nem kellene annyi sokáig keresgélni. — Végre mégis bement s szokása szerint maga után becsukta a templom ajtaját, ráfordította a kulcsot s ezt azután benn is hagyta a zárban. Mig ö lépcsőről-Iépcsőre hol tántorogva, hol négykézláb valahogy felvergődött a toronyba, azalatt a kocsisok is befogtak, rnert fej- és hivatalvesztés terhe alatt meg volt nekik hagyva, hogy pontban lkilenc órakor be legyen fogva, mely szigorú- parancsnak a magyarázata ismét abban rejlik, hogy köztudomás szerint, amely vendég Viktor barátomtól esti kilenc órakor meg nem szökött, annak azután csak másnap reggeli kilenc órakor lehet ismét szökési kísérletet tennie, ha ugyan akkorára egyáltalában járni is képes. Éppen javában bucsuzkodtunk, mikor az öreg Gyuha meghúzza a harangot, persze, hogy ez nem volt valami diszharangozás, amennyiben kettő helyett mindig csak másfelet ütött, olyan volt e harangozás, mint a sánta emben járása, aki ugy lép, mintha egyik lábával mindig gödörbe lépne. Mégis elég volt ahhoz, hogy minket az elmenetelben megakadályozzon, köztudomásu dogárság, főként pedig a tanuló ifjúság elzarándokolna a hősök emlékéhez kegyeletes ünnepre. Ez a nap az egész város ünnepnapja lenne. Legalkalmasabb volna ez ünnepül kijelölni a volt 101. gyalogezred valamelyik dicsőséges, szép, büszke emlékű napját. 4. Nevezzenek el néhány utcát nagy magyar hadvezérekről, a 101. • gy. e. dicsőségét hirdető névről, esetleg olyan csabai hősökről, akik különösképen kitüntették magukat a világháborában. Csupa szép, kegyeletes gonddlatok ezek. Hisszük, hogy a város meg is valósítja azokat, bizonyságot téve ezen tettével is arról, hogy tiszteli és állandó kegyelettel őrzi hü fiai emlékét. Tőzsde* Valuták: Lei 690—710, Márka 920-870, Font 2100—2150, fr.Frank 3640-3700, Sv. Frank 8850-8700, Dollár 500—540, Napoleon 1770-810, Lira 2020—1980, Rubel 255—270, Sokol 690—710, Kor. Dinár 1470— 1510, Fr. Dinár 1530—1580, Léva 730—700, Jugoszláv 150—160, Arany 1780—1820, bécsi kifizetés 81—84. kengyel márka 69—71, Zürichben a magyar koronát 1 i5-el jegyezték. Devizák: Amsterdam 5188—5172, Német 880—900, Olasz 1980—1970 Prága 692—715, Sveici 8700—9000, Bécsi kifizetés 83—84, Koppenhága 9600—9800, Stokholm 1200—12000, Krisztiánia 9500—9600, Szokol 3800 —3907, Szófia 720, Zágráb .390 —800, Bukarest 715—735, Newyork 637, Varsó 075. Ha venni és eladni akar, hirdessen a Körfisvidékben! log lévén, hogy harangozáskor nem tanácsos indulni, kiváltképen éjszakának idején s hozzá azután, ha a kocsisok is szeszes állapotba leiedzenek. — Hozzá az én gyeplős lovam a „Bella", mely kitűnő gyeplősió hírében áll, nagyon nyugtalankodott, gyanúsan tekintgetett hátrafelé, mintha mondta volna : — Nem jó lesz indulnunk uram! Az állat eme okosságán pedig ne csodálkozzék senki, mert amely gyeplősnek nincsen legalább is kétszer annyi esze, mint a kocsisának, az nem gyeplősnek, de még igásnak sem való. „Gyémánt* az'ostorhegyes fiatalabb s tapasztalatlanabb lévén, nagyokat horkantott, közbeközbe hol az egyik, hol a másik lábával erősen kapálva a földet, mintha mondaná : Induljunk hát! a miért azután „Nortstar," a rudas, kegyetlenül hátravágva a füleit, bele-beleharapott fogaival Gyémánt testének ama gömbölyű részébe, melyet a gyermeknél is viszkető tenyerünkkel néha-néha amúgy csattanósan megtapogatni oly jólesik. »Julcsa« a nyerges, tudatában az ő erejének s nemcsak kor-, de okosság szerinti fölényének is, csak annyit látszott mondani : (Folyt, k.)