Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-20 / 15. szám

2 Kő raö vidék Békéscsaba, 1921. január 20. Fényes László sojtópöre Budapest, jan. 19. A gróf Tisza István meggyilkolásában való részeséggel vádolt Fényes László, Az Est munkatársa ma egy könnyebb ügyben állott a bíróság előtt. Annakidején — ezelőtt mintegy öt évvel — Fényes Az Estben cikksorozatot kezdett Dénes Gy. Aladár ellen, aki akkor a fővárosi müszerüzem igazgatója volt és különböző panamákkal vádolta meg. A cikkek nyomán bűnvádi eljárás is indult meg Dénes ellen, akit előzetes letartóztatásba is helyeztek. A biróság végül Dénest felmentette, aki a vádak miatt Fényest jelentette fel sajtó utján elkövetett rágalmazásért. Fényest el is itétték pénzbüntetésre és fellebbezésével ma foglalkozott a kir. Kúria. A legfelsőbb biróság viszont Fényest mentette fel a vád alól. B

B iiiBiiBiniBiiaiüiiaiiiiaBa Sforza a versaillesi békjB végrehajtása ellen Róma, január 19. Sforza Olaszország külügyminisztere kijelentette, hogy az olasz külpolitikának egyetlen célja az európai béke helyreállításának elősegítése. Ehez feltétlenül szükségesnek tartja, • hogy a, népszövetség munkája ne csak jelszavak hangoztatásában és erösza kos intézkedések keresztülhajtásában merüljön ki, hanem tényleg gyógyító munka legyen, mert a versaillesi szerződések semmi esetre sem tekinthetők igazságosaknak és nem fogadhatók el véglegeseknek. Az uj külügyminiszter letette az esküt Budapest, január 19. Gratz Gusztáv az uj külügyminiszter ma tette le az esküt a kormányzó kezébe. Az eskütételnél jelen volt Teleki Pál gróf miniszterelnök is. A külügyminisztert azután a kormányzó különkihal lgatáson fogadta. Gratz programmjáról a belföldi sajtót 20-án, a külföldit pedig 21-én fogja informálni. Srucsere-forgalom Svájc is Mogyörország hozott Budapest, január 19. Még a mult év utolsó hónapjában tárgyalások folytak Svájc és Magyarország között a gazdasági forgalom felvétele tárgyában. Az akkori irásba foglalt megállapodásokat most mindkét kormány jóváhagyta s így annak értelmében Svájc kiviteli engedélyt ad 30 waggon kondenzált tejre, 50 waggon ammoniák-szódára, valamint malomszita-szövetre. A magyar kormány viszont 200 waggon tengeri, 200 waggon zab, 10,000 hl. bor, 200,000 frank értékű villamos izzólámpára, valamint bútorra ad kiviteli engedélyt. Az egyezmény a szabadforgalom elvén épül fel. * Ausztria Németországhoz akar csatlakozni Bécs, január 19. A munkásság erélyes ultimátumot intézett a kormányhoz, melyben követelik az árak mérséklését. Ébban az ügyben ankét volt, amelyen megjelentek a munkásság, a fogyasztók, a közvetítők és a termelők képviselői Valamennyi szónok megállapodott abban, hogy a bajokon a Németországhoz való csatlakozás segíthet. Hegedűs kereskedelmi és pénzügyi ppopmmjo Szabad lesz a gabonaforgalom — Hegedűs miniszter bízik magában — Gsak az uj bankbetéten menekülnek a Kedden Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter és Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter megjelent a budapesti kereskedelmi és iparkamara teljes ülésén. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter hangsúlyozza elsősorban a kis- és középipar támogatásának szükségességét, nem csupán gazdasági szempontból, hanem szociális és állami szempontból is. Fokozott mértékben súlyt kell helyezni azokra az iparágakra, amelyek a mezőgazdasággal kapcsolatban vannak, hogy az utóbbinak szükségletét elláthassák. Nagy súlyt kell helyezni nyersanyagaink itthoni földolgozására, mert ezzel egy csapásra használunk iparnak és mezőgazdaságnak, fokozzuk gazdasági ágazataink teherviselési képességét, nehogy minden teher a mezőgazdaságra háruljon. Serény munka folyik a még 1884. évből való ipartörvény revíziója körül. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot talán már márciusban sikerül a nemzetgyűlés elé terjeszteni. A kereskedelemre áttérve kijelenti, hogy a szabadkereskedelem hive. Azonnal ezt az elvet a valóságba átültetni természetesen nem lehet, mert ez nagy veszedelmekkel járna, de fokozatosan és pedig a legrövidebb idő alatt meg fog történni gyakorlati megvalósítása. Jelentős határozatot hozott ebben az ügyben kedden a minisztertanács és pedig azt, hogy a jövő évadban a gabonaforgalmat szabaddá fogja tenni. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszi ter edeigi munkájának egyik legszebb eredményét a lassanként viszszatérő bizalomban látja. Föltétlen bizik tervének sikerében. Már is rá rámutathat arra, hogy az osztrák korona, mely hivatalbnlépésekor egyenlő volt a magyarral, ma egyharmaddal kevesebbet ér, mint a magyar. Ez nem véletlenség, hanem a fejlődés utja, amely még tovább fog vezetni. Hogy az eredmény a zürichi jegyzésben nem jut kifejezésre, az — úgymond — nagyon kevéssé érdekel. Amit Zürichben jegyeznek, az nem magyar pénz. Á rni pénzünket szerencsére már sikerült elválasztani az osztrákoktól, sikerült kihasítani a monarchia töméntelen beteg milliárdjából. Ami a vagyonválságot illeti, azt a jó tanácsot adhatja mindenkinek: siessen pénzét a takarékpénztárba vinni Mint becsületes magyar ember kijelenti, hogy az 1920. december 19-ike után betett összegekhez nem nyul, kijelenti továbbá, hogy március 1-én megállapítja az árukészleteket, tehát nem lehet pénzzel idemenekülni, harmadszor pedig, aki nem adja oda a pénzét, azon könyörtelenül be fogja hajtani az 5 százalékot. Minden módon azon kell lennie, hogy a pénz, amely az állami hamisítások legkülönbözőbb formái elől a szalmazsákba bujt, megtegye onnat> ismét ellenkező irányba a keringést. Akik nem hallgatnak intő szavaira, azok egy szép vasárnap, amikor majd rendeletét kiadja, kellemetlen hátrányba kerülnek. Ezután kijelenti, hogy a szabadkereskedelem hive, de fönnmarad a kérdés, mit értünk szabadforgalom alalt. Nem azt, hogy a külföld egész termését rászabadítsuk a magyar lakosságra, hanem hogy az önálló magyar vámterületet valósággal megteremtsük. Szabadforgalom alatt értjük azt, hogy mindenekelőtt minden magánrnonopóliumnak, minden kijárásnak meg kell szűnnie. Amily kegyetlen voltam, úgymond, magammal és családommal szemben, amikor a hivatalt elvállaltam, olyan kegyetlenül fog a kormány rajtaütni azokon, akik a mások zsebéből, akár az állam zsebéből meg akarnak gazdagodni. A szabadforgalom jelenti a becsületes emberek szabad versenyét. Végül hangoztatta, hogy a munka és a bizalom ki fogja vezetni az országot mai szomorú állapotáról. Háromszáznál több menekült család yon Csabán Békéscsaba, január 19. Az országos menekültügyi hivatal békéscsabai kirendeltsége most fejezte be az állandóan városunkban tartózkodó menekültek összeírását. Az összeírás adatai szerint Békéscsabán 361 menekült család van összesen 1044 családtaggal A családfők ötven százaléka Erdélyből kitelepített vasutas. Édes apám öreg bérese Irta: Gajdács Pál III. Hej de a dolog nem maradt anynyiban, mert az, akinek a baját utoljára látta el ugy, hogy az ennek folytán négy hétig nyomta az ágyat, éppen a Pataki Gyurka fia volt. Laci ezért azután két hónapig ette a vármegye kenyerét a szegedi csillagbörtön egyik sötét zugában. Ekkor fogadta meg, hogy soha, de soha többé nern fog megharagudni, amit azóta meg is tartott. Ekkor csinálták rá ezt a nótát: A szegedi csillagbörtön sötöt rácsos ablakán, Sirva-riva néz be a szép boldogfalvi barna [lány: „Merre van a Göndör Laci, az én lelkem [babája ? Édes urain, biró uram, eresszen be hoz[zája 1" „Nem lopott ö életében csikót, tinót soha még, Megver engem az Isten, ha igazat nem szólanék, Csak éntőlem lopott néha egy-két csókot, [a hamis. Hej de azt is visszaadta, megszerezte [százzal is". Csak még egyet, az utolsót, azt nem adta [vissza még, Eressze ki biró uram, áldja meg a magas ég! Eressze ki, hadd adja meg, amivel még [tartozik: Hadd mondjuk el a pap előtt mind a ketten — holtomig! Ez a nóta, hej de sok könnyet csalt ki a Juliska szép szemeiből, aki sirí-ritt, egyre busult, ide-oda járt, könyörgött, de mind hiába, a Lacinak csak ki kellett ülnie a két hónapot. Siralta is őt Juliskája, de siratta öt Boldogfalva valamennyi szép leánya, mert egytől-egyig mind epekedett utána, pedig nagyon jól tudták, hogy hiába epekednek, hiába emésztik magokat. De jól esett nekik, ha legalább hébe-hóba láthatták azt a szép legényt, akinek párja nem volt hét vármegyében sem. Volt is mit csodálni rajta : az a szép erőteljes s mind amellett arányos növés, hogy az ifjú Herkulest faragó szobrásznak mintául szolgálhatott volna; az a férfias s mindamellett finom metszésű arc, melyet Apolló is megirigyelhetett volna : az a szép magas homlok, mely mint a szép derült ég nyíltan emelkedett a haj göndör fürtjei alatt, az a vékony fekete szemöldök, mintha csak Rafael egy ecsetvonással festette volna, az az ábrándos sötétkék szem, mely a szinét a tavaszi kék ibolyától s a májusi reggel derült kéfc egétől látszott kölcsönözni, az a finom metszésű orr, melyet a görög hősök arcan csodálunk, az a vérpiros száj, mely ha megnyílt, két ragyogó fehérségű fogsort mutatott s az ájk felett ütköző fekete bajuszpihe, az az arc, mely hasonlított a fehér rózsa szirmához, ha a reggeli nap sugara játszik rajta, mind oly teljes összhangban volt egymással, hogy az ember még férfi létére is nem tudott eieget gyönyörködni benne s valóban nem tudta, hogy mi okból pazarolt az Alkotó ennyi szépséget a természet ezen egyszerű fiára. De mily kellemes volt a külső megjelenése, éppen olyan szép volt a lelke is. Még a légynek sem ártott soha azon az egy eseten kivül, amit említettem. Hátha még szombat este holdvilágnál végig ment a falu házsorán s dalolgatva azon az ő szivet-lelket átjáró tiszta érces hangján, mely olyan volt, mintha a legszebb fuvolahang kristály tiszta vizén átszűrődik — végig danolta ezen kedvenc nótáját : Szombat este, hahazamék a kereki pusztáról, Oly szépén szól az estharang kis falumnak [tornyáról, Minden szava oly édesen cseng vissza a [szivemben, Hisz onnan száll, hol a rózsám oly epedve [vár engem. Fel is jött már az esthajnal szép ragyogó n csillaga, Hivogata kis galambomrozmaringosablaka; Bent a házban ég a gyertya, szép ezüstös [sugara Ráesik a legszebb leány rózsapiros arcára. Nyiss ki rózsám, hoztam neked virágot a [kezemben, Hoztam neked hő szerelmet, hűséget a szi[vemben; S nem kivánok én cserébe, nem kivánok [virágot: Piros ajkad egy csókjáért od'adom a világot! Hej akkor nem egy ablak nyílt ki titkosan, nem egy leányszív dobbant fel hangosan, de még a Körösön tuli szőlők csalogánya is a lomb árnyas alkonyában meghúzódva, mint tanítvány a mesterére, néma kéjérzettel hallgatott reája. . . . Hohó! tisztelt uram! mondja talán egyik vagy másik tisztelt olvasóm, hiszen ön nekünk édes apja öreg béreséről akart beszélni, most meg a kis bérest ecseteli. — Bocsánat, másodszülött kegyes olvasóm, a kitérésért! de azt hittem, hogy az ellentét által Antal bácsi képe annál szebben domborodik ki. (Folyt, köv.)