Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-11 / 7. szám

Sférsőifidék Békéscsaba, 1921. január 11. GONDOLATOK * * * A karcagi városi tanács elhatá­rozta, hogy felelevenít egy régi jó és szép szokást : vasárnaponként testületileg jelenik meg a tanács és a városi tisztikar az istentisztelete­ken. Ebből kifolyólag a vasárnapi hivatalos órákat beszüntették, hogy a tisztviselők eleget tehessenek val­lásos kötelességüknek. Milyen szép volna, ha sok, sok város és község követné Karcagot. Mert elvitázhatallan, hogy óriási er­kölcsi hatása van a népre annak, ha vezetőit ott látja vasárnaponként az Isten házában s ugy gondolom, a tisztviselőknek sem válik kárára, ha hetenként egy órát foglalkoznak a vallás .dolgaival. Természetesen a vasárnap kellő megszenteléséhez nem elég, ha a hivatalokat becsukják. Még sokkalta fontosabb és erkölcsileg na­gyobb sulyu volna, ha a korcsmákat is bezárnák ünnepnapokon. A társadalom s az állam tán' mégis csak többet nyerne, ha a korcsmák helyett a templomok len-, nének ilyenkor telve ? * Tolvajok. Ma már minden nagy­ban történik, még a lopás is. Pár napon belül két olyan esetről szá­moltak be az újságok, ahol a tolvaj által okozott kár félmillió volt. Csu­dálatos, hogy az emberek milyen könnyelmiiek. Félmillió elvégre, akár­mennyire megvetjük a pénzünket, még koronákban is tekintélyes summa — s mégsem vigyáznak rá boldog tulajdonosai. Természetes is. A nagy kereseti lehetőségek idején, amikor a beavatottak percek alatt keresnek vagyonokat, akiknek van, azoknál olyan megszokott lesz egy félmillió, hogy nem érdemes rá vigyázni sem. A tolvajoknak igy dus aratásuk van. Pedig ezek az urak talán nem is olyan régen, félénken őrizgették egyetlen százkoronásukat... * Vázsonyí. A zsidó újságok hasábokat irnak tele arról, hogy Vázsonyi, a nagy Vilmos, a fődemokrata, a terézvárosi bál­vány haza jön-e önkéntes száműzetéséből, vagy sem. A hivóküldöttség tagjai megható sirámokat zengenek az újságíróknak a nagy pillanatról, amikor szemtől-szembe látták Őt. Csodálatos, hogy fontosabb tennivalót mily sokan nem találnak annál, hogy Vi­likét elhozzák ismét szerető hitsorsosai közé. Az a bizonyos fehér terror, amiről éppen ez a küldöttségmenesztő tábor or­dított leghangosabban, valahogyan nem is lehet olyan borzasztó, ha már a Fő-fő­nagymester Í3 visszakészül. Pedig meg lennénk nélküle is szépen, nélküle és ba­rátai nélkül is, sőt egész fajtája nélkül is. Ne jöjjön haza a nagy Vilmos 1 Inkább menjenek hozzá hivei.. . . * A színházt. A halott képek he­lyén eleven művészet van a Városi Színház színpadán. A kiéhezett kö­zönség pedig mohón vetette rá ma­gát a színházra és zsúfolásig meg­tölti minden nap a nézőteret, s kri­tika nélkül fogadja el mindazt, amit a színpad .nyújt neki. Csak meg­maradjon ez a látogatási láz sokáig, az utolsó előadásig és ne lankadjon soha. T. i. akkor aztán joga lesz a közönségnek — követelni is. Eddig még a kritika sem kritizál s igye­keznie kell a színészeknek, hogy ne is jusson eszébe senkinek a kritika. Merénylet Valencia kormányzója ellen Páris, január 10. Madridból jelen­tik, hogy Valencia polgári kormány­zója kocsijára tegnap egy mintegy 10—12 emberből álló csoport körül­belül ötven lövést tett. A kormányzó csodálatoskép sértetlen maradt, bár a kocsit teljesen átlyuggatták a go­lyók, melyek egy gyermeket és egy rendőrt súlyosan megsebesítettek. A támadóknak sikerült elmenekülniük. Halálbüntetés az árdrágítókra Bécs, jan. 10. A drágaság letö­rése érdekében ankét volt Bécsben, melyen a munkásság képviselője indítványozta, kogy a lánckereske­dők, árufelhalmozók és csempészek ellen a halálbüntetést alkalmazzák. Ha ezt a kívánságukat nem teljesi­tik, a munkásság el van határozva, hogy a legerélyesebb eszközökhöz nyul. Megalakult o békéscsabai kisgazdák hitelszövetkezete Háromszázhütvon tag 519 ezer korona jegyzÉsss! Vasárnap délután két órára már csaknem teljesen megtelt a Kisgaz­dák Egyletének Luther-utcai helyi­sége és három órakor már meg­számlálhatatlan tömege volt együtt a közgyűlési teremben az Országos Központi Hitelszövetkezet békéscsa­bai fiókja megalakitóinak. Kovács Sz. Mihály nyitotta meg az alakuló közgyűlést' s átadta a szót Kecskeméty Gézának, a központ kiküldöttének, aki nagy figyelemmel végighallgatott beszédben ismertette az O. K. H. céljait és munkakörét. Az O. K. H. ismertetése. Amint köztudomásu, az Országos Központi Hitelszövetkezet egyike azoknak az intézményeknek, melyek legeredményesebben küzdenek a kis­embereknek a pénzuzsorások kar­mai közül való kiszabadításáért. Egyetlen célja tagjai anyagi hely­zetének javítása, főként olcsó, ked­vező feltételű hitelek nyújtása által. Ezek a hitelek tényleg segítséget jelentenek. A kölcsönök kamatlába meg van állapítva (7 százalék) s ahhoz semmi körmönfont toldalék nem járul. Betéteket is elfogad a szövetke­zet s azokra 3—3 és fél százalék betéti kamatot fizet. Hatalmas előnye más pénzintéze­tekkel szemben, hogy kibocsájtott üzletrészei tőkekamatadó alól teljesen mentesek és ügyleteinek lebonyolí­tásakor semmiféle illetéket (bélyeg, nyomtatvány, stb.) nem szed, mint­hogy az 1898. évi XIII. t.-c. értel­mében. illetékmentességet is élvez. ' Tagjait mindennemű vállalkozá­sukban támogatja. Igy végzi közös raktárak, vállalatok, stb. létesítését, közös bérletekhez és nagyobb gaz­dasági'berendezésekhez tőkét nyújt. Ellátja belterjesebb gazdálkodások­hoz szükséges gépek, állatok, stb. adásvételét és foglalkozik minden­nemű bankügylettel. Kiemeli a többi pénzintézetek so­rából az O. K. H.-et az a fontos körülmény, hogy a földbirtokreform törvénye értelmében ezentúl par­cellázások, ingatlanok adás-vétele stb. csakis általa' vegezhetök. Az emiitett törvény értelmében tehát súlyos állami tényezővé lett, mely az összes hitel- és birtokpo­litikai teendőket ellátja. A békéscsabai fiók megalakulása Rövid szünet után, mely alatt az uj részvényjegyzők egész tömege lepte el az asztalokat, Kecskeméty elnök megnyitotta a tulajdonképeni alakuló közgyűlést. Megállapította, hogy az alakulást a törvény követelményeinek meg­felelően a „Körösvidék" c. napilap­ban meghirdették s miután az ala­kulást minden tekintetben szabály­szerűnek nyilvánította, a közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére dr. Saller Vilmost, hitelesítésére Veres Andrást és Szalay Gyulát kérte fel. Kijelentette, hogy a szövetkezet 359 taggal és 619 ezer korona jegyzéssel (mely azonban csak a legelső izben kibocsájtott ivek vég­összege, tehát a vasárnapi jegyzé­seket még nem tartalmazza!) meg­alakult. Cége: Békéscsabai Kisgazdák Hitelszövetkezete, mint az O. K. H. tagja. A közgyűlés hozzájárult ahoz, hogy egy-egy üzletrész névértéke 20Ö koronában állapittassék meg, melyhez jegyzéskor 5 korona be­lépési és 5 korona alspitási dij szá­mittassék. Az alapszabályok elfogadását a szövetkezet vezetőségének megvá­lasztása követte. Igazgatóság és felügyelő­btzottság megválasztása. A központi kiküldött az alapsza­bályokban biztosított jogának meg­felelően az igazgatóság egyik tag­jául Botyánszky Pált, a felügyelő­bizottság tagjául pedig Kozsuch Istvánt nevezte ki, akiknek javas­lata alapján 20 tagu igazgatóságot, 5 tagu felügyelő-bizottságot és 30 tagu választmányt választott meg a közgyűlés. Az igazgatóság tagjai lettek a ki­nevezetteken kivül: Zsilák András kisbirtokos, Ko­vács Mihály gőzmalomtulajdonos, dr. Saller Vilmos ügyvéd, Szaszák Adám kisbirtokos, Kovács Sz. Mi­hály kisbirtokos, Zsilák Mihály kis­birtokos, Kovács Sz. Márton, Pataj János kisbirtokos, Lipták L. Pál kisbirtokos, Kaczkó Mátyás kisbir­tokos, Ipolyi-Keller Iván, Zahoran György kisbirtokos, Bakucz Mihály kisbirtokos, Hrabovszky Pál kisbir­tokos, Kaczkó András kisbirtokos, Bohus M. György kisbirtokos, Bo­hus M. Márton kisbirtokos, Laczó Mihály kisbirtokos. A felügyelő-bizottság tagjai: Ko­vács János tanitó, Kovácsik Lajos takarékpénztári igazgató, dr. Uhrin László ügyvéd, Mázor Pál magánzó, ifj. Gálik János, kisbirtokos. A közgyűlés az újonnan megvá­lasztott igazgatóságot felhatalmazta, hogy a likvidáló Korponai takarék­pénztár aktívái és passzívái közül átvehesse mindazokat, melyeket tel­jesen garántáltaknak lát. Ennek megtörténte után az igazgatóság külön ülésre vonult vissza. További jegyzések és a jegyzett össeg befizetése. A Békéscsabai Kisgazdák Hitel­szövetkezete még elfogad további részvényjegyzéseket. A jegyzések helyét és idejét, va­lamint 9 jegyzett összeg befizeté­sének helyét és időpontját a „Kö­rösvidék" napilapban fogja köz­hírré tenni. 9 franciák a nyugat­magyarországi kérdésről Itteni lapok egy félhivatalos for­májú nyilatkozatot közölnek, mely megcáfolja a középeurópai papok­nak azt a hirét, mintha a nagykö­vetek tanácsa elhatározta volna, hogy nyugatmagyarországot átadja Ausztriának. Ilyen határozatot a nagykövetek tanácsa sohasem ho­zott és megállapítható, hogy ezek a hírlapi közlések zavarólag hatot­tak az Auszlria és Magyarország közötti tárgyalásokra. Mindössze annyi történt — írják a francia lapok — hogy megállapí­tották azokat a módozatokat, ame­lyek szerint a trianoni békeszerző­dés életbeléptetésekor Magyarország által rendelkezésre adandó földterü­letek a népjogok (?!) és igazság (! ?) nevében Ausztriának átadatnak. Eze­ket a területeket Németausztria azért igényli, mert élelmezési szempontból feltétlenül szüksége van rá. Még sok, a fentiekhez hasonló igazi francia tájékozatlanságra valló valótlanság van a cikkben, de elég, ha ennyit közlünk belőle. Annyi bizonyos, hogy ha Bécs Nyugatma­gyarországból akar megélni, akkor éhen fog halni, mert Nyugatmagyar­országon a sokat emlegetett gabo­nában 94,400 mázsa, a cukorban pedig 100 mázsa hiány van, amit Ausztriának kell pótolni. Tehát nem­csak hogy nem kap, de még adni is kell neki. A cukorgyárak is kény­telenek lesznek üzemüket beszün­tetni, mert csak a gyárak lesznek Ausztria kezén, a hozzá tartozó termő területek azonban Magyar­országon maradnak. — Már pedig cukorrépa nélkül bajos lesz a gyárak fenntartása. 9z Ébréir teaestéiye Rövid pár napos előkészület előzte meg az ÉME vasárnapi teaestélyét, mely mégis, mint az Ébredők min­den nyilvános megmozdulása, — reményen felül sikerült. Nyolc órakor már sürü tömegben ültek az ízlésesen díszített asztalok körül a vendégek. A csabai keresz­tény társadalom minden osztálya képviselve volt és a fáradhatatlan háziazszonyok érdeme, hogy min­denki jól érezte magát s a szerény teának induló este pazar jókedvű mulatság lett. Tea közben a Keresztény Dalárda szórakoztatta a vendégeket Gally János vezetésével, majd féltíz tájban Purcsi Pepi rázendített egy pattogó csárdásra, mire ugy a vendégek, mint a kiszolgálás nehéz munkáját végző magyar ruhás bájos leányse­reg — mintegy 80—100 pár — vi­dám táncba kezdett, mely a hajnali órákig tartott, lankadatlan jókedvvel. Minden dicséret megilleti a ren­dező hölgyeket, akik fáradhatatlanul buzgólkodtak a siker érdekében. Megemlitést érdemel az is, hogy ez volt az első wanstepp-mentes táncmulatság. Csodálatosképen — habár egyesek duzzogtak is eleintén — mindenki igen jól mulatott, so­kat táncolt enélkül az Ízléstelen tánc nélkül is. Reméljük, hogy az ÉME példája követőkre fog találni és las­san kipusztul ez a csúf érzéki tánc a tisztességes mulatságokról.

Next

/
Thumbnails
Contents