Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-01-11 / 7. szám

Sférsőifidék Békéscsaba, 1921. január 11. GONDOLATOK * * * A karcagi városi tanács elhatározta, hogy felelevenít egy régi jó és szép szokást : vasárnaponként testületileg jelenik meg a tanács és a városi tisztikar az istentiszteleteken. Ebből kifolyólag a vasárnapi hivatalos órákat beszüntették, hogy a tisztviselők eleget tehessenek vallásos kötelességüknek. Milyen szép volna, ha sok, sok város és község követné Karcagot. Mert elvitázhatallan, hogy óriási erkölcsi hatása van a népre annak, ha vezetőit ott látja vasárnaponként az Isten házában s ugy gondolom, a tisztviselőknek sem válik kárára, ha hetenként egy órát foglalkoznak a vallás .dolgaival. Természetesen a vasárnap kellő megszenteléséhez nem elég, ha a hivatalokat becsukják. Még sokkalta fontosabb és erkölcsileg nagyobb sulyu volna, ha a korcsmákat is bezárnák ünnepnapokon. A társadalom s az állam tán' mégis csak többet nyerne, ha a korcsmák helyett a templomok len-, nének ilyenkor telve ? * Tolvajok. Ma már minden nagyban történik, még a lopás is. Pár napon belül két olyan esetről számoltak be az újságok, ahol a tolvaj által okozott kár félmillió volt. Csudálatos, hogy az emberek milyen könnyelmiiek. Félmillió elvégre, akármennyire megvetjük a pénzünket, még koronákban is tekintélyes summa — s mégsem vigyáznak rá boldog tulajdonosai. Természetes is. A nagy kereseti lehetőségek idején, amikor a beavatottak percek alatt keresnek vagyonokat, akiknek van, azoknál olyan megszokott lesz egy félmillió, hogy nem érdemes rá vigyázni sem. A tolvajoknak igy dus aratásuk van. Pedig ezek az urak talán nem is olyan régen, félénken őrizgették egyetlen százkoronásukat... * Vázsonyí. A zsidó újságok hasábokat irnak tele arról, hogy Vázsonyi, a nagy Vilmos, a fődemokrata, a terézvárosi bálvány haza jön-e önkéntes száműzetéséből, vagy sem. A hivóküldöttség tagjai megható sirámokat zengenek az újságíróknak a nagy pillanatról, amikor szemtől-szembe látták Őt. Csodálatos, hogy fontosabb tennivalót mily sokan nem találnak annál, hogy Vilikét elhozzák ismét szerető hitsorsosai közé. Az a bizonyos fehér terror, amiről éppen ez a küldöttségmenesztő tábor ordított leghangosabban, valahogyan nem is lehet olyan borzasztó, ha már a Fő-főnagymester Í3 visszakészül. Pedig meg lennénk nélküle is szépen, nélküle és barátai nélkül is, sőt egész fajtája nélkül is. Ne jöjjön haza a nagy Vilmos 1 Inkább menjenek hozzá hivei.. . . * A színházt. A halott képek helyén eleven művészet van a Városi Színház színpadán. A kiéhezett közönség pedig mohón vetette rá magát a színházra és zsúfolásig megtölti minden nap a nézőteret, s kritika nélkül fogadja el mindazt, amit a színpad .nyújt neki. Csak megmaradjon ez a látogatási láz sokáig, az utolsó előadásig és ne lankadjon soha. T. i. akkor aztán joga lesz a közönségnek — követelni is. Eddig még a kritika sem kritizál s igyekeznie kell a színészeknek, hogy ne is jusson eszébe senkinek a kritika. Merénylet Valencia kormányzója ellen Páris, január 10. Madridból jelentik, hogy Valencia polgári kormányzója kocsijára tegnap egy mintegy 10—12 emberből álló csoport körülbelül ötven lövést tett. A kormányzó csodálatoskép sértetlen maradt, bár a kocsit teljesen átlyuggatták a golyók, melyek egy gyermeket és egy rendőrt súlyosan megsebesítettek. A támadóknak sikerült elmenekülniük. Halálbüntetés az árdrágítókra Bécs, jan. 10. A drágaság letörése érdekében ankét volt Bécsben, melyen a munkásság képviselője indítványozta, kogy a lánckereskedők, árufelhalmozók és csempészek ellen a halálbüntetést alkalmazzák. Ha ezt a kívánságukat nem teljesitik, a munkásság el van határozva, hogy a legerélyesebb eszközökhöz nyul. Megalakult o békéscsabai kisgazdák hitelszövetkezete Háromszázhütvon tag 519 ezer korona jegyzÉsss! Vasárnap délután két órára már csaknem teljesen megtelt a Kisgazdák Egyletének Luther-utcai helyisége és három órakor már megszámlálhatatlan tömege volt együtt a közgyűlési teremben az Országos Központi Hitelszövetkezet békéscsabai fiókja megalakitóinak. Kovács Sz. Mihály nyitotta meg az alakuló közgyűlést' s átadta a szót Kecskeméty Gézának, a központ kiküldöttének, aki nagy figyelemmel végighallgatott beszédben ismertette az O. K. H. céljait és munkakörét. Az O. K. H. ismertetése. Amint köztudomásu, az Országos Központi Hitelszövetkezet egyike azoknak az intézményeknek, melyek legeredményesebben küzdenek a kisembereknek a pénzuzsorások karmai közül való kiszabadításáért. Egyetlen célja tagjai anyagi helyzetének javítása, főként olcsó, kedvező feltételű hitelek nyújtása által. Ezek a hitelek tényleg segítséget jelentenek. A kölcsönök kamatlába meg van állapítva (7 százalék) s ahhoz semmi körmönfont toldalék nem járul. Betéteket is elfogad a szövetkezet s azokra 3—3 és fél százalék betéti kamatot fizet. Hatalmas előnye más pénzintézetekkel szemben, hogy kibocsájtott üzletrészei tőkekamatadó alól teljesen mentesek és ügyleteinek lebonyolításakor semmiféle illetéket (bélyeg, nyomtatvány, stb.) nem szed, minthogy az 1898. évi XIII. t.-c. értelmében. illetékmentességet is élvez. ' Tagjait mindennemű vállalkozásukban támogatja. Igy végzi közös raktárak, vállalatok, stb. létesítését, közös bérletekhez és nagyobb gazdasági'berendezésekhez tőkét nyújt. Ellátja belterjesebb gazdálkodásokhoz szükséges gépek, állatok, stb. adásvételét és foglalkozik mindennemű bankügylettel. Kiemeli a többi pénzintézetek sorából az O. K. H.-et az a fontos körülmény, hogy a földbirtokreform törvénye értelmében ezentúl parcellázások, ingatlanok adás-vétele stb. csakis általa' vegezhetök. Az emiitett törvény értelmében tehát súlyos állami tényezővé lett, mely az összes hitel- és birtokpolitikai teendőket ellátja. A békéscsabai fiók megalakulása Rövid szünet után, mely alatt az uj részvényjegyzők egész tömege lepte el az asztalokat, Kecskeméty elnök megnyitotta a tulajdonképeni alakuló közgyűlést. Megállapította, hogy az alakulást a törvény követelményeinek megfelelően a „Körösvidék" c. napilapban meghirdették s miután az alakulást minden tekintetben szabályszerűnek nyilvánította, a közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére dr. Saller Vilmost, hitelesítésére Veres Andrást és Szalay Gyulát kérte fel. Kijelentette, hogy a szövetkezet 359 taggal és 619 ezer korona jegyzéssel (mely azonban csak a legelső izben kibocsájtott ivek végösszege, tehát a vasárnapi jegyzéseket még nem tartalmazza!) megalakult. Cége: Békéscsabai Kisgazdák Hitelszövetkezete, mint az O. K. H. tagja. A közgyűlés hozzájárult ahoz, hogy egy-egy üzletrész névértéke 20Ö koronában állapittassék meg, melyhez jegyzéskor 5 korona belépési és 5 korona alspitási dij számittassék. Az alapszabályok elfogadását a szövetkezet vezetőségének megválasztása követte. Igazgatóság és felügyelőbtzottság megválasztása. A központi kiküldött az alapszabályokban biztosított jogának megfelelően az igazgatóság egyik tagjául Botyánszky Pált, a felügyelőbizottság tagjául pedig Kozsuch Istvánt nevezte ki, akiknek javaslata alapján 20 tagu igazgatóságot, 5 tagu felügyelő-bizottságot és 30 tagu választmányt választott meg a közgyűlés. Az igazgatóság tagjai lettek a kinevezetteken kivül: Zsilák András kisbirtokos, Kovács Mihály gőzmalomtulajdonos, dr. Saller Vilmos ügyvéd, Szaszák Adám kisbirtokos, Kovács Sz. Mihály kisbirtokos, Zsilák Mihály kisbirtokos, Kovács Sz. Márton, Pataj János kisbirtokos, Lipták L. Pál kisbirtokos, Kaczkó Mátyás kisbirtokos, Ipolyi-Keller Iván, Zahoran György kisbirtokos, Bakucz Mihály kisbirtokos, Hrabovszky Pál kisbirtokos, Kaczkó András kisbirtokos, Bohus M. György kisbirtokos, Bohus M. Márton kisbirtokos, Laczó Mihály kisbirtokos. A felügyelő-bizottság tagjai: Kovács János tanitó, Kovácsik Lajos takarékpénztári igazgató, dr. Uhrin László ügyvéd, Mázor Pál magánzó, ifj. Gálik János, kisbirtokos. A közgyűlés az újonnan megválasztott igazgatóságot felhatalmazta, hogy a likvidáló Korponai takarékpénztár aktívái és passzívái közül átvehesse mindazokat, melyeket teljesen garántáltaknak lát. Ennek megtörténte után az igazgatóság külön ülésre vonult vissza. További jegyzések és a jegyzett össeg befizetése. A Békéscsabai Kisgazdák Hitelszövetkezete még elfogad további részvényjegyzéseket. A jegyzések helyét és idejét, valamint 9 jegyzett összeg befizetésének helyét és időpontját a „Körösvidék" napilapban fogja közhírré tenni. 9 franciák a nyugatmagyarországi kérdésről Itteni lapok egy félhivatalos formájú nyilatkozatot közölnek, mely megcáfolja a középeurópai papoknak azt a hirét, mintha a nagykövetek tanácsa elhatározta volna, hogy nyugatmagyarországot átadja Ausztriának. Ilyen határozatot a nagykövetek tanácsa sohasem hozott és megállapítható, hogy ezek a hírlapi közlések zavarólag hatottak az Auszlria és Magyarország közötti tárgyalásokra. Mindössze annyi történt — írják a francia lapok — hogy megállapították azokat a módozatokat, amelyek szerint a trianoni békeszerződés életbeléptetésekor Magyarország által rendelkezésre adandó földterületek a népjogok (?!) és igazság (! ?) nevében Ausztriának átadatnak. Ezeket a területeket Németausztria azért igényli, mert élelmezési szempontból feltétlenül szüksége van rá. Még sok, a fentiekhez hasonló igazi francia tájékozatlanságra valló valótlanság van a cikkben, de elég, ha ennyit közlünk belőle. Annyi bizonyos, hogy ha Bécs Nyugatmagyarországból akar megélni, akkor éhen fog halni, mert Nyugatmagyarországon a sokat emlegetett gabonában 94,400 mázsa, a cukorban pedig 100 mázsa hiány van, amit Ausztriának kell pótolni. Tehát nemcsak hogy nem kap, de még adni is kell neki. A cukorgyárak is kénytelenek lesznek üzemüket beszüntetni, mert csak a gyárak lesznek Ausztria kezén, a hozzá tartozó termő területek azonban Magyarországon maradnak. — Már pedig cukorrépa nélkül bajos lesz a gyárak fenntartása. 9z Ébréir teaestéiye Rövid pár napos előkészület előzte meg az ÉME vasárnapi teaestélyét, mely mégis, mint az Ébredők minden nyilvános megmozdulása, — reményen felül sikerült. Nyolc órakor már sürü tömegben ültek az ízlésesen díszített asztalok körül a vendégek. A csabai keresztény társadalom minden osztálya képviselve volt és a fáradhatatlan háziazszonyok érdeme, hogy mindenki jól érezte magát s a szerény teának induló este pazar jókedvű mulatság lett. Tea közben a Keresztény Dalárda szórakoztatta a vendégeket Gally János vezetésével, majd féltíz tájban Purcsi Pepi rázendített egy pattogó csárdásra, mire ugy a vendégek, mint a kiszolgálás nehéz munkáját végző magyar ruhás bájos leánysereg — mintegy 80—100 pár — vidám táncba kezdett, mely a hajnali órákig tartott, lankadatlan jókedvvel. Minden dicséret megilleti a rendező hölgyeket, akik fáradhatatlanul buzgólkodtak a siker érdekében. Megemlitést érdemel az is, hogy ez volt az első wanstepp-mentes táncmulatság. Csodálatosképen — habár egyesek duzzogtak is eleintén — mindenki igen jól mulatott, sokat táncolt enélkül az Ízléstelen tánc nélkül is. Reméljük, hogy az ÉME példája követőkre fog találni és lassan kipusztul ez a csúf érzéki tánc a tisztességes mulatságokról.