Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-24 / 64. szám

Békéscsaba, 1921. március 24. Csütörtök II. évfolyam 64. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon ssáma: 80 Függ/etlen keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Tanulhatnánk mi jámbor magyarok a világ min­den nációjától — sok egyéb között hazafiasságot is. Ugy lelkesedni, ugy fellobbanni egyetlen emberfajta sem tud, mint mi, magyarok s a lelke­sedés és fellángolás egyetlen ember­fajtánál sem alszik ki olyan hamar, mint nálunk. Közönyösek, lomhák, mindennel megalkuvók voltunk s ebben a rettenetes lustaságunkban egyik okát láthatjuk szomorú jele­nünknek. Hihetetlen az a megjuházkodás, az a gerinctelenség, ami a mi poli­tikai és társadalmi életünkön az el­múlt évtizedekben uralkodott. Nem beszélve a zsidóság országveszejtő térfoglalásáról, nem emlitve azt, hogy minden személy szent és sérthetet­len volt Magyarországon, ha — nem magyarul beszélt, gondolkozzunk csak, tettek-e valaha valamit a ma­gyar faj érdekeiért? Sajnosán kell megállapítanunk, hogy: nem ! Az elmúlt kormányzatok minden törekvése az volt, hogy a civilizált „Nyugat" megelégedését kiérdemelje, hogy „liberális"-nak, humánusnak, europérnek mondják azok, akiknek, mint a nemzetközi zsidó szabadkő­mivesség vezéreinek, vagy csatlósai­nak természetesen az volt- az érde­kük, hogy minden irányban liberá­lisok legyünk. S mi lett az ered­mény ? A civilizált nyugat ime szét­roncsolta hazánk ezeresztendős tes­tét és martalékul dobta testvéreink százezreit*millióit barbár fajtáknak. De lássuk csak, ez a félmüveit, barbár nép vájjon milyen ország­épitő munkát fejt ki? Erre a kérdésre válaszul szolgál­jon egy nagyváradi hiradás, mely a következő: Az egyik óromániai parasztpárti képviselő még január hónapban in­terpellált a kamarában, hogy a föld­birtokreformtörvény ellenére miért hasított ki a kormány 102.000 hek­tár földet Erdélyben egy bukaresti konzorcium részére. Guroflid föld­mivelésügyi miniszter most vála­szában elismerte a tényt s okául azt hozta fel, hogy azt a komplexu­mot a környékbeli magyarság közt kellett volna felosztani, hogy ezt el­kerülje, inkább egy bukaresti bank­éráekeltségnek adta. A kamara egy­hangúlag helyeslőleg vétte tudomá­sul a törvénysértést. A békeszerződés értelmében Ro­mánia a nemzeti kisebbségek részére külön államtitkárságot állit fel a belügyminisztérium kebelében. A javaslatot a kamara csak azzal a módositással fogadta el a napok­ban, hogy az állás neve „belügyi második államtitkárság" legyen, mert törvényhozásilag nem ismer­hetik be, hogy Románia nem egy­séges nemzeti állam. Argetoianu belügyminiszter azzal védte javas­latát, hogy ezt a hivatalt nem a nemzetiségek védelmére, hanem ép­pen ellenük állították fel és kezes­kedik róla, hogy működése után két hónappal a nemzetiségek az ég minden szentjéhez imádkozni fog­nak, hogy szabadítsa meg őket a „nemzeti kisebbségek államtitkár­ságá"-tól. Eddig van. És most ebből levon­hatjuk a tanulságot. Mi adtunk, adunk két kézzel mindenkinek s a mi véreinknek imádkozniok kell, hogy a „béke" szerződésben biztosított „védelem" alól felszabaduljanak. Okuljunk a mult bűnein és a je­len keserűségein s mindenek felett tanuljunk ugy nyugati, mint keleti szomszédainktól hazafiságot és kí­méletlen fajvédelmet. Amerika nem szerződik az oroszokkal Washington, március 23. Doover, a Harding-kormány kereskedelemügyi minisztere kijelentette, hogy az Egyesült-Államok Szovjetoroszországgal semmiesetre sem szerződ­hetnek. A kereskedelmi összeköttetés fenntartását teljesen feleslegesnek íartja Oroszországgal, mert az oroszoknak semmi kivitelre való árujok nincsen. Csak aranyuk és platinájuk van, a szovjetkormány azonban azzal is csak elenyészően kis mértékben rendelkezik. Lehetetlennek tartja, külön­ben azért is az oroszokkal való egyezkedést, mert az Egyesült-Államok nem tarthatnak fenn kereskedelmi összeköttetést olyan állammal, amelyikben a magántulajdont nem részesitik oltalomban. 8 belügyi és közélelmezési tárca sorsa Még nincs döntés — fflayer János a szabadforgalom mellett Budapest, márc. 23. A közélelmezési miniszteri tárca betöltése tárgyában ma délelelőtt Vass József kultuszminiszternél érte­kezlet volt, amelyen részt vettek Teleki Pál gróf miniszterelnök, He­gedűs Lóránt pénzügy-, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisz­ter, valamint Mayer János állam­titkár. Az értekezleten, mely délelőtt 10 órakor kezdődött, a jelenlevők igye­keztek kapacitálni Mayert, hogy fo­gadja el a közélelmezési tárcát, Mayernek azonban elvi kikötései vannak, amelyek teljesítése nélkül nem hajlandó vállalni a miniszter­séget. Legfőbb kikötése a gabona forgalmának szabaddátétele. Emellett azonban az ellátatfanokat biztosí­tani akarja s azt hiszi, hogy ez könnyebben lehetséges, ha a gabo­nát nem maximálják, hanem vásá­rolják. A tárgyalások délig eredményre nem vezettek. Délután Mayer tár­gyalt nagyatádi Szabóval és a kis­gazdák több vezető politikusával. Ha döntés ma nem lesz, ugy hus­vétutánra marad, mert Teleki is, Szabó is elutaznak a húsvéti ünne­pekre. A belügyminiszteri tárca betöltése dolgában sem történt döntés és nagyon valószínű, hogy ez is húsvét utánra marad. Majiáth püspök letette ex esküt az oláhoknak Budapest', :árc. 23. A Magyar Kurír jelenti Gyulafehérvárról, hogy Majiáth Gusztáv gróf gyulafehérvári püspök Bukarestbe utazott és március 19-én letette Ferdinánd oláh királynak a hüségesküt. Erre a hirre Pékár Gyula államtitkár a következő nyilatkozatot tette : Sem hivatalos, sem magánúton a kormány eddig nem tud róla, hogy Majiáth püspök letette a hüséges­küt. Ha letette, megvagyok róla győződve, hogy tudta, mit csele­kedett és jól tette, amit tett. A mi álláspontunk az, hogy a megszállott területeken maradó magyar funkcio­náriusok tegyék le az esküt, mert ezzel nagyobb szolgálatokat tehet­nek a hazának, mintha az esküt megtagadják. Az eskü megtagadá­sával el keli hagyniok eddigi mű­ködésűk terét, mig ha ottmaradnak, tovább dolgozhatnak. Mi az eskü letételét tőlük rossz néven nem vesszük, mert annak súlyával tel­jesen tisztában vagyunk. Én isme­rem a dolgok hátterét és tudom, hogy Majiáth Gusztáv gróf helye­sen járt eí. Lloyd George a szovjet­rendszer bukásáról London, március 23. Lioyd Georg az angol alsóházban részletesen ismertette az oroszokkal kötött kereskedelmi szerződést. Han­goztatta, hogy a gazdasági meg­egyezés nem jelenti a politikai bé­két Anglia és Szovjetoroszország között. Anglia nem törődhetik bele abba, hogy Európa békéjét állandóan fe­nyegesse az a torzszülemény, amely­nek romboló volta és életképtelen­sége bebizonyosodott. Hangoztatta, hogy a helsingsforsi híreknek eddig nem adott teljes mértékben hitelt, azokból tehát nem is következtetett az orosz állapo­tokra. Ma azonban Moszkvában keltezett és a szov­jetek által többszörösen cenzúrá­zott hivatalos táviratok érkeztek Lendonba, amelyekből kitűnik, hogy a szovjet­kormány teljesen megváltoztatta a kapitalistákkal szemben elfoglalt állásfoglalását, mert belátta, hogy a kereskedelemre feltétlenül szükség van minden állam életében. A lengyelek betörtek Felsősziléziába Berlin, márc. 22. Kedden dél­után fegyveres lengyel csapatok be­törtek Felsősziléziába. Kattovitz kör­nyékén több községet megszállottak. A német lakosságot és a gyárak német munkásait elűzték, a lengyel köztársaságot utjokban mindenütt kikiáltották. Elsőnek a volt Haller hacftest len­gyel katonái törtek be, akik a nép­szavazásokon napokkal ezelőtt mint polgári egyének vettek részt. A né­met lakosság menekülni kénytelen, minthogy még polgárőrség sincs a védelmére. Dr. Jungert Mihály a déloroszországi foglyok hazaszállításáról Budapest, március 23. Dr. Jun­gert Mihály, a külügyminiszter hadi­fogoly osztályának a kiküldöttje teg­nap érkezett haza Révaiból, ahol a déloroszországi hadifoglyok haza­szállítása ügyében (amint már teg­nap megírtuk) eredményes tárgya­lásokat folytatott. Dr. Jungert be­számolójában megerősíti azt a hírt, amely szerint Déloroszországban levő hadifoglyaink április hónapban indulnak el Novoroszkiszkból Tri­esztbe. A kikötőtől messzebb elhelyezett foglyok hazatérését késlelteti az a körülmény, ho^y az orosz vasúti forgalom nem megbízható.

Next

/
Thumbnails
Contents