Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám
1921-03-22 / 62. szám
Békéscsaba, 1921. március 8. Kedd II. évfolyam 5 0. szá n ?. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent istván-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Megáll a bankóprés Húsvét vasárnapra, mondta Hegedűs pénzügyminiszter az ország szine előtt, a nemzetgyűlésen. Óriási horderejű kijelentés ez, amely a magyar korona megindult és folyamatos javulását fogja hathatósan előresegiteni s ezzel nap-nap után közelebb visz bennünket a végső konszolidáció felé, amikor nem kell többé tisztviselő és munkásnyomorról beszélni s a segités módozatairól tárgyalni, mert a korona javitása a vásárlóképesség emelkedését jelenti, ami egyenlő a szükségleti cikkek árának csökkenésével. » Természetes dolog,' hogy meg kell kezdődnie a helyzet javulásának Magyarországon, ahol a termelés és munka zavartalanul, minden nap növekvő intenzitással folyik, csak erős kéz és akarat kellett a megindításához. Kétségkívül Hegedűs érdeme az, hogy pénzünk javulása megkezdődött és elértük azt, hogy a bankóprés megállhat Magyarországon, mert ő volt az orsáág rombadőlése után elkövetkezett ébredés korszakában az első pénzügyminiszter, aki mert akarni. Ezen kivül azonban a magyar korona értékének megjavításában döntő szerepe van a belső erőknek is, annak a természetes folyamatnak, amely a termelés önkéntes következménye. Szükséges azonban, hogy a pénzügyminisztert támogassuk jó törekvésében nemcsak az adókkal, amik csak csekély mértékű eszközei a konszolidációnak, hanem főleg munkával, amely az egyedüli és főtényezője a gazdasági rendnek. A munka, a mindent kihasználó munka az, amelynek segélyével a leghamarább talpra állhatunk. A termelés adja azt a felesleget, ami minden valutánál többet ér és amely aranynál értékesebb fedezete lesz a magyar pénzk. Dolgozzon mindenki mindennap többet és többet az ipari munkás, a gazda, a hivatalnok, mindenki, aki magyar és akkor Hegedűs húsvéti ajándéka: a bankóprés megállása tényleg meghozza a várt eredményt s a magyar korona ismét az lesz ami volt, egyenértékű az arannyai. S annak is kell lennie. A magyar korona mögött ott áll a magyar buza aranyhalma, amely felé vágyódva tekint sok sóvár szem s amely a mi büszke kincsünk. Interpelláció a moziengedélyek ügyében 3 köztársasági-párt Kossuth-üanepe Budapest, márc. 21. A nemzetgyűlés mai ülését Kenéz Béla alelnök nyitotta meg. Az índemnitási javaslatot harmadszori olvasásban elfogadták. Az elnök napirendjavaslata alapján kimondták, hogy a Ház legközelebbi ülését április 6-án, szerdán délelőtt tartja. Rassay Károly a moziengedélyekre vonatkozó belügyminiszteri rendeletről interpellált. Kommunizmusnak tartja, hogy a kormány milliós vállalatokat akar kártérítés nélkül megszüntetni. Tiltakozik az ellen, hogy egy olyan egyesület elnöke szálljon sikra a rendelet érdekében, melynek haszna van belőle. Tomcsdnyi V. Pál igazságügyminiszter rögtön válaszolt az interpellációra. Hangoztatta, hogy a belügyminiszteri rendelet kötelező. A kártérítést nem tartja szükségesnek, minthogy az engedélyesek már százszorosan visszanyerték befektetett tőkéjüket. Gömbös Gyula vái ; szolt Rassaynak az ellene és "AOVE ellen intézett támadására. A válaszokat a H;iz tudomásul vette. Tasnádi Kovács a belügyminiszter figyelmét tiivta fel a köztársasági pártra, mely működik és ünnepélyt tartott Kossuth Lajos sírjánál. Nagy György vol 1 a szónoka. Veszedelmesnek tartja a köztársasági mozgalmat. Tomcsányi kijelentette, hogy minden terményellencsséget a legszigorúbb intézkedése' !tel fog megakadályozni. Két kiló arany regényes vándorlása Békéscsaba, márc. 21. Az oláh megszállás vége felé Klein Izidor békéscsabai órás egy ismeretlen oláh tiszttől 2 kiló nyers aranyat vásárolt potom ' in. A negyedmillió koronás kincset Friedmann Béia és Winkler Anta! közvetítésével eladta Leszich Kálmán orosházi ékszerésznek jó nyereséggel. Leszich az arany egy részét áruba bocsájtotta. A békéscsabai rendőrség szemmel tartotta az arany i ; mihelyt az oláhok kivonultak, összeszedte és lefoglalta, eladói és váoánúi ellen pedig megtette a feljelentést. A gyulai kir. törvényszék a napokban döntött a k er -detü arany sorsa felett, amelynek elkobzását, illetőleg a békéscsabai ' - adóhivatalhoz való beutalását rendelte el. Magyar-osztrák tárgyalások Budapest, március 21. Március 19., 20. és 21-én Budapesten barátságos tárgyalások folytak a magyar és az osztrák kormány megbízottai között. Az osztrák megbízottak kedden utaznak vissza Bécsbe. A tárgyalásokat húsvét után folytatják. A németek javára dől el a felsöszüéziai népszavazás Berlin, március 21. Felsőszilézia lakosságának mintegy 98 százaléka szavazott le idáig. A németek nagy többségben vannak. A Lengyelországhoz való tartozás mellett idáig 450 ezren szavaztak, inig a Németországhoz való csatlakozás mellett 700 ezren. Krónstadtot visszafoglalták az ellenforradalmárok Helsingfors, márc. 21. A vörösök csak egy napig tarthatták birtokukban Krónstadt érődéit. Az ellenforradalmárok ma visszafoglalták a várost. Mi van ma ? 1921 március kedd R. kath.: Oktávián sz. , rot.: Oktávián. A nap kel reggel 6 óra — perckor, nyugszik délután 6 óra 15 perckor. A hold kél este 4 óra o3 perckor, nyugszik reggel 4 ú . 54' perckor. D. u. 2—5 óra: Róm. kath. leányegyesület kézimunkaórája. Este 7 órakor : Szint .' íi olvadás A t, . * argók h-hrom hadosztályt mozgósítottak Athén, március 21. Királyi rendelet jelent meg ma, amely ujabb három hadosztályt s-/ Mit fegyverbe, a keleti csapatok m; gerősitésére. Akasztás Féle gy házán Pénteken d. u. 4 órakor hajtották végre Szabó István 22 éves félegyházai rablógyilkoson a stuiáriális biróság halálos ítéletét. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! GONDOLATOK Egy iparos volt olyan vakmerő, hogy a keresztény lapban tette közzé hirdetéseit, noha nem tartozik a mai irányt képviselők táborába. Hitsorsosai a legnagyobb megbotránkozás hangján mondottak ítéletet felette, mint közönséges áruló felett, aki nem átalja pénzével a keresztény sajtót támogatni. Ugyan mikor ébredünk mi keresztények ilyen öntudatra, mikor kezdjük számontartani, • hogy hány keresztény magyar adja oda pénzét a bomlasztó zsidó sajtónak és mikor merészelünk ítéletet mondani azok fölött, akiknek még mindig eszükbe se jut még csak gondolni is arra, hogy akinek pénzüket adják, keresztény-e, vagy nem ? Pedig mihelyt elérkezik ez az idő, már nem is lesz többé zsidókérdés, éppen ugy, mint ahogy a zsidók számára nincs keresztény kérdés. * Egy névtelen levél ma arról panaszkodik nekünk, hogy a rendőrök megvertek egy ittas embert, mert az állomáson falopáson csipték és a tolvaj szép szerével nem akart az őrszobába bemenni. A levél irója nagyon élesen kikel a rendőrök ellen s azt a gyakran hallott panaszt sirja: „hát azért szenvedett az az ember négy évig a háborúban ... stb." Szomorú fényt vet ez a levél arra a megromlott erkölcsi felfogásra, amelyet a forradalmak teremtettek. Mert nagyon sokan éreznek ugy, mint e névtelen levélíró. Ha harcot látnak egy tolvaj és a hatóság közt, a tolvajnak fogják pártját. Igaz, hogy nem épületes látvány az, amikor rendőrök vernek — ha vernek? — egy embert, de ha egy tolvaj nem enged a szép szónak, elvégre az a rendőr is elveszti a türelmét. Azt meg különösen nem szabadna emlegetni, hogy (x. y.) a harctéren volt, tehát őt enyhébben kell rftegitélni, mint a másikat. Mi lenne e szerencsétlen országból, ha mindannyian, akik a harcteret jártuk, • félretaszítanánk a törvényt s a társadalmi rendet s azt csinálnánk, ami nekünk jól esik, csak azjrt, mert négy évig katonák voltunk ? Hiszen ez ép olyan kötelesség volt, mint amilyen kötelességünk most a "5rvény, a magántulajdon tisztelete. Érezhetünk mi részvétet egy megvert emberrel szemben, de egy tolvaj elfogása miatt a rendőrséget nem szidni, hanem dicsérni kell. Addig nem lehetünk rendben, nem lehetünk boldogok, mig a polgárság újra át nem érzi teljességben azt, hogy neki mindég a hatóság mellé kell állnia, ha egy bűnös és a rendőrök harcáról van szó. * A rizskása. Különös nevezetességhez ma ugy jutott a rizskása, hogy lezuhant az ára. Annyira lezuhant, hogy ha sokáig igy folytatódna, megélünk japánmóára rizsen. A bele való aprólék ugyan még tartja magát, de talán itt is lesz valami javulás. A különös csak az, ho'gy mig Budapesten harminckét koronáért mérik a rizskása kilóját, nálunk Csabán tartja a hetven korona körüli árat. Mi lehet ennek az oka ?
