Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-19 / 60. szám

Békéscsaba, 1921. március 19. Szombat II. évfolyam 60. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Széni István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 keresztény politikai gtapilap Előfizetési árak: "gy hóra 35 X, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám óra 2 korona SajtókalézGli ellen lépett fel Zsilinszky Endre a Szózatban, minden tiszteletet megérdemlő bátorsággal. Tette pedig ezt •lyan formában s arról az oldaláról ragadva meg a kérdést, ahol nem Ithet kitérni előle s ahol a leghatalmasabb ellenfelet, Az Est cimti sajtótrösztöt találja szemben, azt a lapvállalatot és azokat az ujságcsinálókat, akik a tőke hatalmánál és a zsidószolidaritás erejénél fogva megdönthetetlen bálványnak tartják Magukat. A keresztény magyar társadalom döbbenetes erejű megmozdulása parancsolólag követelte általában a forradalmak előidézésében bűnös újságok felelősségre vonását s így Zsilinszky nincs egyedül súlyos vádjával, megdöbbentő azonban az, hogy a iegilletékesebbek, a nemzetgyűlés •sszesége egy árva szóval nem siet seankcionálni a választóknak azt a kívánságát, amelyet kevés kivétellel valamennyi keresztény képviselő magáévá tett lényegében, ha formában eltért is az annak idején tett ígérettől a mostani határozat. Nem lehet kivételt tenni a bűnök, a haza elleni bűnök elkövetői között $ legyenek kicsinyek, vagy nagyok, legyenek egyes személyek vagy intézmények, egyformán bíró elé tartoznak. Az olyanok, személyek és vállalatok pedig, mint aminő Az Est is, a büntetés, az erkölcsi felelősség •ellett anyagi kártérítéssel is tartoznak, mert hiszen rengeteg millióikat éppen azzal szedték össze, hogy kihasználták az általunk irányított tömeghangulatot — az üzleti célnak megfelelően. És ez az, ami utálatossá teszi őket s ami jogossá teszi azt a követelését a keresztény társadalomnak, hogy az erkölcsi felelősségrevonáson kivül, anyagilag is felelőssé kell tenni azokért a mérhetetlen károkért, amit anyagiakban is okoztak az országnak. Budapest keresztény társadalma már felemelte parancsoló szavát; Zsilinszky Endre megmutatta a felelősségrevonás módját s most a vidék társadalmán van a sor, hogy csatlakozzék ehez a mozgalomhoz s meggyőződését és követelését megfelelő formában szintén juttassa el az illetékes helyekre. Felhívjuk Békéscsaba keresztény társadalmát, hogy a forradalmi lázadásokat, a megszállást, az ország feldarabolásával végződött hadseregszétzüllesztést előkészítő sajtóval szemben a legszigorúbb bojkottot mondja ki és vigye keresztül. A társadalmi egyesületek pedig együttes gyűlés elé terjesszék a bűnösök felelősségrevonását követelő javaslatot, hogy Békéscsaba keresztény társadalmának is módja legyen hangoztatni azt a kívánságát, hogy a közelmúlt bűneiért felelőseknek kivétel nélkül pusztulniok kell az uj, keresztény Magyarország közéletéből. Csend a besszarábia! fronton Az oláhok nem támadnak Kisenev, márc. 19. Mióta a krónstadtból kiindult ellenforradalmi mozgalmak veszedelmesebb méreteket öltöttek, a besszarábiai fronton nagy csendesség uralkodik. A Dnyeszter mentén hallgatnak az ágyuk és csak a kisebb-nagyobb felderitőosztagok találkozása okoz néha itt-ott jelentéktelenebb csetepatékat, melyeknek rendszerint mindössze egy két halottjuk és sebesültjük marad a drótakadályok előtt. Az oroszok nagyobb csapatelvonásokat még nem vittek véghez. Mindössze két hadosztályt cseréltek ki. Rz oláh hadvezetőség rendelkezéseiből az tűnik ki, hogy nem szándékozik támadólag fellépni az oroszok ellen. R csendes éjszakákat arra használják íei az oláh frontcsapatok, hogy nagy műszaki egységek segítségével erős védelmi állásokat építenek ki és fedezékeket készítenek a tartalékok számára, melyek eddig jóformán teljesen ki voltak szolgáltatva az orosz tüzérség tüzének. R Dnyeszter mentén több kilométeres mélységben drótakadályokat és aknákat helyeznek el. Elfogadták a hadiuáltságpól szóló Mnpvaslatot Hegedűs fontos nyilatkozatai. Budapest, dec. 18. R nemzetgyyülés mai ülésén jelentékeny munkát végzett el. Figyelmes, gondos tárgyalás után részleteiben is elfogadták a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot, majd a francia állampolgárokkal szemben fennálló magyar tartozások rendezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben. Ennél a javaslatnál Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter hatalmas beszédet mondott. Elkezdték az indemnitás tárgyalását is. Sokoropátkai Szabó István interpellált a házhelyek és kishaszonbérletekről szóló törvény végrehajtásáról, melyre nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter megnyugtatóig válaszolt. Részletes tudósításunk a következő : Rakovszky István elnök háromnegyed 11 órakor nyitja meg az ülést. Harmadszori olvasásban elfogadják a söradóról, valamint a gyujtószerek adójáról szóló tőrvényjavaslatokat. Ezután áttértek a hadíváltságról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására. Az első felszólaló fítgtdüs Lsránt pénzügyminiszter. Köszönettel vette Huszár Károiy - 9 nemzetgyűlés mai ülésB felszólalását s azt, hogy felismerte a törvényjavaslatban annak nemes intencióit. Elismeri, hogy ez a javaslat némileg súlyos az iparosságra, különösen a bányavállalatokra, de kér mindenkit* hogy nyugodjanak bele a megváltozhatatlanba. Erre a törvényre feltétlenül szükség van. Az ingóságok után következik az ingatlan vagyon, majd a háborús vagyonok megadóztatása. Ma nem lehet tovább menni. A magyar társadalomnak melegséggel kell viseltetni a rokkantak, özvegyek és árvákkal szemben. Belitska Sándor honvédelmi miniszter válaszol aztán az elhangzott felszólalásokra. Kéri a javaslat elgadását. Elnök a vitát berekeszti s a Ház a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Ugyancsak elfogadták Perlaky Gy. és Szilágyi Lajos két módosítását. Elnök jelenti, hogy sokorópátkai Szabó István sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. A részletes tárgyalás során Szilágyi Lajos az I. szakasznál azt kivánja, hogy 48—50 évesek kimaradjanak. A honvédelmi miniszter nem járul hozzá a módosításhoz s a Ház változatlanul fogadja el a szakaszt. A II. és III. szakaszt több módosítással fogadjá'k el. A következő szakaszokat Szilágyi Lajos, Patacsi Dénes, Belitska Sándor felszólalásai után változatlanul elfogadták. A javaslat harmadszori olvasása holnap lesz. Következett a francia állampolgárokkal szemben fennálló magyar tartozások rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Iklódy-Szabó János előadó ismerteti és elfogadásra ajánlja a javaslatot. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a következő kormánynyilatkozatot teszi: A most tárgyalás alatt levő egyezmény aláírásával egyidejűleg a francia köztársasági kormány és a m. kir. kormány megállapodtak abban, hogy amennyiben a szerződő felek az egyezményt 1921. julius l-ig vagy közös, előzetes megállapított időpontig nem erősítenék meg, a francia köztársaság kormánya lemond a trianoni békeszerződés X. részéhek 3. cikkelyében és a függelékben részére biztosított hatalmi jogról és arról, hogy a kiegyenlítő hivatal által eléring utján levő kiegyenlítést igénybe vegye. Ez esetben a tartozások rendes birói útra tartoznak ugyan, de fentmarad a békeszerződésnek ama határozata, hogy a tartozások « háború előtti valuta értékében fizetendők. A nyilatkozat kapcsán a in. kir. kormány kijelenti, hogy minden erejével azon lesz, hogy a magyar adósok francia hitelezőikkel egyezségre jussanak és a maga részéről igyekezni fog minden akadályt elhárítani, mely ilyen egyezségnek útját áilaná és az egyezség megkötését teljes erkölcsi súlyával támogatni. A m. kir. kormány elvárja a magyar állampolgároktól és cégektől, hogy francia hitelezőikkel a clering életbelépte előtt egyezségre jutni törekszenek és saját jol felfogott érdekükben azokkal mielőbb barátságos érintkezésbe lépnek. A kormány el van határozva az egyezséget szószerint végrehajtani. A pénzügyminiszter még hosszasan nyilatkozott pénzügyi helyzetünkről és külpolitikai terveinkről, valamint arról, hogy az "gész vonalon takarékoskodva haladunk a bevételek fokozásával a pénzügyi konszolidáció felé . . . Szádeczky Lajos az iránt intéz kérdést a pénzügyminiszterhez, hogy