Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-17 / 58. szám

Kőrőavidák Békéscsaba, 1921..március 17 GONDOLATOK f Vannak még nemzetgyűlési képviselők, akik azt mondják, hogy nincs szükség a rend fokozottabb védelmét célzó törvényre, mert ez merénylet a közszabadság ellen. Ugyan mit szólnának ezek az urak, ha halották volna egy felelősségteljes állásban levő egyén „felvilágosításait", amivel a falusi népet ellátja. Nem kevesebbet igért az illető a népnek, minthogy ingyen fognak kapni földet, tehát ne siessenek venni. Mintha csak a Károlyi-féle felfordulás napjait élnénk, ugy hangzik ez a „felvilágosítás." Ha felelősségteljes állásokban lévő „népbarátok" igy beszélnek jobb tudomásuk elienére, ugyan mit várhatunk a felelőtlen elemektől ? Igy kezdték a forradalmat is és végezték a kommunizmuson és az ország eldarabslásán. Talán mégis csak jó lesz, ha nem várjuk be összetett kézzel az ilyen és ehez hasonló „felvilágosítások" következményeit. * Vannak mir öntudatos keresztény magyarok is. Mindgyakrabban halljuk, hogy az olyan mulatságokra szóló tiszteletjegyek, melyeknek meghívói nem keresztény nyomdából kerültek ki, papírkosárba vándorolnak. Ez a magyarázata annak, hogy olyanok, akik ezelőtt soha sem zárkóztak el jótékonycélu mulatságok tiszteletjegyeinek illő megváltásától, ma válaszolatlanul hagyják az ilyen figyelmet azért a figyelmetlenségért, melyet a keresztény öntudattal szemben tapasztalnak. * Gyakran emlegeti a kereszténysajtó a keresztény magyar öntudatot, amit minden keresztény magyarban fel kell ébreszteni. Elvitathatatlan, hogy ez az egyedüli biztos orvosszere a zsidó tultengésnek ugy gazdasági, mint egyéb téren. De milyen kevesen tudják, hogy mi az az öntudat. Pedig tanulhatnánk ebben is a zsidóktól. A zsidó nem vásárol keresztény üzletben, nem vesz keresztény lapot s minden más dolgában is csak akkor veszi igénybe keresztény polgártársait, ha arra rákényszerülj ellenben soha se hagyja el hitsorsosát, segiti minden bajában tanáccsal, pénzzel, amivel éppen teheti. Ez a zsidó öntudat. Tegyük ugyanezt mi keresztény magyarok keresztény magyar embertársainkkal és megteremtjük vele a keresztény magyar öntudatot és a keresztény Magyarországot minden törvény, rendelet, sőt zsidóüldözés nélkül. De amig oda adjuk 2 koronájukat a destrukiiv-zsidó Estért és támogatjuk pénzünkkel a zsidó sajtói, kereskedelmet, orvost, ügyvédet, addig hiába lesz minden törvény, minden zsidóüldözés, a zsidó csak boldogulni fog a keresztény magyarok pénzén. * „Az egyik szin nem uralkodhatik a másik kettő felett. Nem türjük és nem "engedjük soha, hogy nemzeti zászlónknak csak egyik színét lobogtassák ebben a hazában." Ezt mondotta a lelkesedő ifjúságnak egyik szónok március 15-én. Különösen jól esett ezt hallanunk, mert munkás-ajakról zúgott fel s egy olyan egyesület esküjét kiáltotta, a melynek tagjait minden áron az internacionálé karjaiba akarják kényszeríteni már esztendők óta. Milyen más volna a magyar jövő, mennyivel jobban bizhatnánk nemzetünk feltámadásában. ha minden munkáslélek igy gondolkodna. Hiszen ez a haza csak azt kívánja fiaitól, a gazdagtól ép ugy, mint a szegény munkástól, hogy nemzeti, magyar legyen! Hiszen e nemzeti gondolat körén belül is megtalálhatja mindenki érvényesülését! Nem kellene egy munkásnak sem nemzetközinek lennie, hogy jogait kivívja. Mennyivel szimpatikusabban néznénk a munkásmozgalmakat, ha azok a háromszínű nemzeti lobogó jegyében folynának le 1 Mennyivel közelebb volnának egymáshoz a munkások és a munkaadók, ha nem húzna vörös vonalat közéjük a nemzetköziség! És mennyivel közeiebi) volnánk az újjászületett nagy Magyarországhoz! . . . Ujabb jelöniének az oroszországi helyzetről Reval, márc. 16. A kronstadti felkelők elutasították a szovjetek kompromisszumos megegyezésre vonatkozó ajánlatát. Pétervár egyik kerületében a legutóbbi választásokon a menseviki jelölt 500, a bolseviki pedig 5 szavazatot kapott. Lenin hangoztatja, hogy kimerült teljesen. A feketetengeri orosz-flotta matrózai között is felkelés ütött ki. A szovjetkormány kinai csapatokat küldött Kronstadt ellen, amelyek azonban súlyos veszteséggel futamodtak meg az ellenforradalmárok ágyutüzében. A vörös csapatok vesztesége a legutóbbi napok harcaiban 8 ezer halott. Március idusának megünneplése Békéscsabán A március 15-iki ünnepségek legnagyobb részének lefolyását megírtuk tegnapi számunkban. Ma még a következő megemlékezésekről számolunk be: A békéscsabai iparostanonciskola ifjúsága f. hó 16-án délután 3 órakor megtartott ünnepélyén emlékezett meg az 1848. márc. 15-iki eseményekről. A lelkes hangulatban lefolyt ünnepély műsora a kövekező volt: 1. Hymnus. Énekelte az ifjúsági énekkar Mészáros Gyula tanitó vezetése mellett. 2. Nemzeti ima. Elmondta Krnács Mátyás I-c) oszt. tanuló. 3. A nagy nap jelentőségét Darida Károly tanitó méltatta. 4. Szabolcska Mihály: „A hazaszeretetről" Szavalta Szlavkovszki József III. o. t. 5. Messze, messze Rodostóban. Énekelte az ifj. énekkar. 6. Jánosi: „Ne féltsétek a magyart." Szavalta Kiszely György II—b) o. t. 7. Ábrányi Emil: Hazám ifjúsága. Szavalta Csabjánszki Andrási—c)o. tanuló. 8. Uhrin Károly igazgató záróbeszéde. 9. Szózat és Koss.uthnóta. Énekelte az ifj. énekkar. Közvacsorák. Békéscsabának minden jelentékeny egyesülete közvacsorára gyűlt össze március 15-én este, vhogy a fehér asztalnál, testvéri együttérzésben is kifejezést adjon hazafias érzésének. A békéscsabai kaszinó egyesület a Fiume éttermében rendezett 60 terítékű vacsorát. A nap jelentőségét Vidovszky Kálmán méltatta a márciusi léleknek szebb, magyarabb jövő akarásának, minden magyar szívben való megizmosodására ürítvén poharát. Bertöthy István dr. elnök köszönte meg ugy Vidovszkynak, mint Berényi Antalnak a kaszinó ünnepségein való hatásos szereplésüket. Az Ébredő Magyarok Egyesülete a Fiume vendéglőben tartott impozáns, mintegy 200 terítékű közvacsórát. Az ünnepi szónok Saguly József voll. Mesterien megszerkesztett beszéde mély hatást gyakorolt a jelenlevőkre. Felszólalt még Bálás Béla máv. főfelügyelő az ébredő magyarok vasutas csoportjának elnöke. A Békéscsabai Kisgazdák Egylete és a Kisgazdaifjak Művelődési Egyesülete együttesen ünnepelte meg március idusát társasvacsora keretében, amelyen a békéscsabai gazdatársadalom és a kisgazdaifjuság szine-java impozáns számban vett részt. Az ünnepi szónok Péterffy Lajos tanár volt. Patay András kisgazdaifju elszavalta azután Ábrányinak „Mi a haza" cimü költeméMi van ma ? 1921 március 17., csütörtök R. kath.: Patrik pk. Prot.: Getrud. A nap kel reggel 6 óra 11 perckor, nyugszik délután 6 óra 7 perckor. A hold kél reggel 10 órá 47 perckor, nyugszik éjjel 1 óra 17 perckor. Este 7 órakor BIME dalárda összpróbája Este 7 órakor : Színházi előadás Tetteket! nyét. Végül dr. Kiiment Z. Pál szavalta el Gyóni Gézának, az orosz hadifogságban elhunyt békéscsabai költőnek a „Gyűlölet" cimü versét. Bohus M. György szép szavakkal köszönetet mondott a szereplü fiatalságnak sikerült első működéséért s arra kérte a Kisgazdaifjak Művelődési Egyesülete tagjait, hogy a jövőben is minél gyakrabban rendezzenek az idősebb tagokkal együttesen ilyen lélekemelő előadást, mert az ugy a gazdatársadalomnak, mint hazánknak is csak javára lesz. Péterffy Lajos indítványára elhatározta a két egyesület elnöksége, hogy az eláhok kivonulása és a nemzeti hadsereg megérkezése napjának évfordulójára, március 29-én nagyobb programmal örömünnepélyt rendez s annak előkészítésére öt tagu bizottságát küldött ki. A Polgári Kór tagjai nagy számban gyűltek egybe ünnepélyükre. Vacsora előtt az egybegyűltek a Kossuth-nótát énekelték el. Az ünnepi szónok Áchim László volt, aki történelmi visszapillantásban világította meg a nagy napat. Kozsuch István a Tavaszhoz cimü irredenta költeményt szavalta el. Papp Sándor felolvasta egy. saját szerzeményű verséi. Könyves-Tóth Kálmán szellemes felszólalását még több pohárköszöntő követte. A kör tagjai a késő éjjeli órákig voltak együtt. A derült hangulat mellett nem feledkeztek meg a szüköiködőkről sem 1035 koronát gyűjtve a szegény iskolások felruházására. Az Iparos Olvasókör, BIME és az Előre MTE. együttesen ünnepelte társasvacsora keretében március idusát a Próféta- vendéglőben. Az ünnepi szónok Timár Endre volt. Méltatták még a nag^, napot Zlehovszky János, Simon Béla és j Nigrinyi János. A békéscsabai Iparosifjak Művelődési Egylete (BIME.) nevében pedig Gálik János mondott beszédet. Az Erzsébethelyi Polgári Olvasókör a dalárdaval együtt tartotta ünnepi vacsoráját, melyen Tantó József igazgató mondott beszédet. Felköszöntőket mondtak: Sass István, Droppa Gyula, Varga Elek, dr. Linder Károíy és Darida Károly. * Mindenütt lelkes, izzó magyar hangulat volt. Az élni akarásnak impozáns erővel való megnyilvánulása biztatóvá, reménykedővé tette ezt a ragyogó napot fellobogtatva a jobb jövőben, magyar megújhodásban vetett hitet. Hasábokon keresztül tárgyalta az ország minden lapja azt a hatalmas gyűlést, amely március 14-én zajlott le a fővárosban s amelyen tetemre hivták a, forradalmaknak, az alávaló békének és mai nyoraoruságainknak megteremtőjét, a liberális zsidó sajtót. Hasábokat olvastunk a nagygyűlés előkészületeiről és hasábokat olvasunk a lefolyásáról. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége olyan harcosokkal kezdte meg a nemzetgtjilkosok ellen küzdelmét, akiknek izzó lelke, tiszta múltja, tántorithaíatlan jelleme és elszántsága biztos fegyver. Az ország társadalmának kiváló alakjai végeláthatatlan sorokban gyülekeztek közkatonáknak a küzdelem megvívására. Mind egy akarattal, ami a nagygyűlés által elfogadott határozati javaslatban jutott kifejezésre : — Aggodalommal állapítja meg a nagygyűlés, hogy a sajtó ügyének rendezése késik, a destruktív sajtó pedig ezalatt uj erőre kapva, folytatja harcát a magyarság egyetemes érdekei ellen. Ezért a destruktív sajtó elleni mozgalomhoz minden erejével, egész súlyával és lelkesedésével egyakarattal csatlakozik és szükségesnek tartja legfelsőbb, pártatlan sajtóbíróság kiküldését, mely a hathónapi elévüiés megszüntetése után ítélkezzék a sajtónak a forradalmat előidéző bűneiről. Kimondja az Az Est, a Világ, a Pesti Napló, a Magyarország és a Népszava cimü lapokkal szemben a legteljesebb társadalmi bojkottot. A naggyülés nem tartja a fajtudatos keresztény politikával összeegyeztethetőnek, hogy miniszterek, politikusok vagy bármely öntudatos keresztény magyar az emiitett lapok részére interwiewet vagy más közleményt adjanak. Követeli a sajtótörvény sürgős revízióját. A nagygyűlés és minden tagja fogadalmat tesz a mai határozatok legszigorúbb betartására és a további teendőkre nézve szabad kezet tart fenn magának." Mennyi erő! Aki nem ismeri a zsidókat, azt hinné, hogy ennek láttára megsemmisülten, kétségbeesetten szállnak magukba. Pedig dehogy 1 „Az Est* hamar feltalálja magát. Elnevezi a magyar társadalom nagyjainak magasztos küzdelmét — reklámvállalkozásnak és lekicsinylő mosolyt erőltet ábrázatára. Tőlünk függ, hogy szájára fagyjon ez a torz mosoly ! Ha minden igaz magyarember kötelezőnek ismeri el magára a nagygyűlés határozatát, ha minden magyarember undorodva fog elfordulni becsületének, boldogságának, hazájának és nemzetének árulóitól : a zsidó újságoktól ; akkor ez vol taz Esték utolsó mosolygása! Csonka Magyarország — nem ország,