Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-11 / 53. szám

Békéscsaba, 1921. március 24. Csütörtök II. évfolyam 64. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Kétnapos szünet voit a politikában. Két nyugodalmas nap, amit csak komolykodva tárgyaló urak zavarnak meg lovagias ügyek elintézésével, amik mind a legutóbbi ülés eseményeinek kifolyásai. Igen hdyes, hogy a képviselő ilyen minőségben tett nyilatkozataiért nem vonható felelősségre, mert hiszen a terror hatása alatt nem fejthetne ki hatékony munkát az ország érdekében. De ugyanez áll a sajtóra, a tisztességes sajtóra is. Egészen lehetetlen az, hogy az igazságos, meggyőződéses bírálatot bárki is megkísérelhesse karddal és pisztolylyal belefojtani az újságba. Ezzel óriásit vétenének az ország ellen, hiszen nemzeti érdek az, hogy a sajtó bíráljon s elfogulatlanul figyelve az eseményeket, rámutathasson hibáikra s ráirányíthassa a közfigyelmet elvégzendő tennivalókra. A sajtónak is, a képviselőnek is meg van a saját nyilvános fóruma és nagy hiba erről a nyilvánosságról a társadalmi szokások szentesitette homályba vonulni és országos, elvi kérdéseket a nyers erő utján elintézni. S mialatt Budapesten a politikai szünetet ilymódon töltik ki, Debrecenben országos ünnepség keretében avatják fel a történelmi hires magytemplomot s talán sikerült a társadalmi, felekezeti békét is helyreállítani a kálvinista Rómában, ahol bűnös és alattomos emberek bujtogatják egymás ellen a testvér keresztény felekezeteket, hogy ilyen módon szakadásba kergessék, egymással szembe állítsák a magyarságot, a szabadkőmives zsidóság nagyobb gyönyörűségére. Egy s más bántó epizód akadt ugyan a debreceni ünnepségek során, amik kétségessé tehetnék a mindenki által óhajtott és várvavárt békesség beteljesülését, de hisszük, hogy ezek az események tényleg csak epizódok, csak muló jelenségek, amik kirobbantak bizonyos politikai célzatosságok szerencsétlenül, vagy tudatos rosszakarattal való beállítása következtében. A botrányprovokálás, amely szükségkép maga után vonta az Országos Református Lelkész Egyesület közgyűlésének feloszlatását, nem fogja azt eredményezni, amit liberális és zsidó körök szeretnének : a keresztény felekezetek közötti ellentéteknek szakadékká való kiszélesítését, hanem ellenkezőleg: a széthúzó elemek kizárásával a béke megteremtését. A debreceni ünnepségen párt és felekezeti különbség nélkül megjelent képviselők, miniszterek és államtitkárok bizonyára azzal a tudattal lépnek be most az ország házába munkájukat folytatni, hogy az ő utjuk eredményesebb volt a jövőre nézve, mint a kétnapos szünet f

calatt Budapesten elintézett lovagias ügyek. Cseh csapatösszevonások a német határon Prága, márc. 10. A cseh külügyminisztérium közléseivel ellentétben hatalmas méretű előkészületek folynak az általánzs mozgósításra. A „Tribuna* jelentése szerint nagyobb csapattesteket vontak össze a német határ mentén A hadügyminiszter elnöklete alatt minisztertanács volt a napokban, amelyen egyelőre 120 millió koronát szavaztak meg a mozgósítás céljaira. k apponyi beszéde a társadalmi rend védelméről Budapest, március 10. A Ház mai ülését Rakovszky elnök nyitotta meg. Iklódi Szabó János a pénzügyi bizottság több javaslatát terjesztette elő. Huszár Károly személyes kérdésben szólva, súlyos vádakat emelt a „Virradat" ellen. Napirenden az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló javaslat szerepelt. A mai vita legkimagaslóbb szónoka gróf Apponyi Albert volt. Beszédében hangoztatta, hogy a társadalmi rend legfontosabb biztositéka az, hogy az állam minden polgára találjon módot a tisztességes megélhetésre. A vagyoni egyenlőtlenségek megszüntethetetlenek, de ne legyenek lázi ó méretűek. A javaslatot általánosságban elfogadja. Helyesnek tartja a társadalom békéjének törvényes védelmét, mert ebben az egyéni akciók lehetetlenné tételét reméli. Kivánja a közszabadságok biztosítását. Elsősorban a sajtószabadságot, mert a cenzúra javíthatatlan intézmény. Szünet után kimondták, hogy a Ház legközelebbi ülését pénteken tartja. A külügyminiszter Berki Gyulának a baranyai kérdésben hozzá intézett interpellációjára válaszolt. Kijelentette, hogy a kormány külön amnesztia rendeletet fog kíbocsájtani a felszabaduló baranyai területekre. Gyömörei György a debreceni incidens ügyeben interpellálta a belügyminisztert, aki megígérte, hogy a legszigorúbb vizsgálatot fogja megindittatni a tények megállapítására. Franciák támogatják a kronstadti matrózokat A lengyel—orosz fronton felbomlott a vörös csapatok fegyelme. Egész ezredek mentek haza fegyvertelenül. A szovjetkormány Moszkvában levő állomásáról megbízható csapatai egy részét Pétervár ellen küldte. Az ellenforradalmár parasztokat erőszakkal besorozzák. Sok ellenszegülő újoncot agyonlőttek. Stokholm, márc. 10. Krónstaut elé francia hajóraj érkezett az ellenforradalmár orosz matrózok támogatására. Táviratok Budapest, márc. 10. A hadosztálybíróságon ma megkezdték a tanúkihallgatásokat a Tisza-h"' ~sendőrei ügyében. Berlin, márc. 10. Hamburg és Bréma előtt tegnap angol hadihajók jelentek meg. London, márc. 10. A legfelsőbb tanács mai ülésén Foch marsai jelentést tett a németországi megszállások állapotáról. Vivianl washingtoni utja Berlin, március 10. Francia lapok jelentették, hogy a francia kormány Vivianit Washingtonba küldte. Állítólag Viviani utazásának csak az volt a rendeltetése, hogy eljuttassa Harding elnöknek hivatalbalépése alkalmából a francia kormány üdvözletét. Most kiderült, hogy Viviani küldetésének sokkal fontosabb, bizalmas természetű céljai is vannak. GONDOLATOK Jótékony a város. Csabán ma rendkívüli közgyűlés volt, mely jótékonykodás szempontjából ült öszsze. Ki is tett magáért a képviselőtestület. Adtak a nyomorgó gyermekeknek 50,000, a menekülteknek is 50.000 koronákat. Szép, takaros kis summa volt ez — valaha régen, a mikor még nem voltak nyomorgó gyerekek és főleg nem voltak menekültek. Ma azonban nevetségesen csekély. Különösen Csabától igen kicsiny adomány. Szerencse, hogy Békéscsaba volt bírája indítványára gyűjtést is indítottak s igy talán a legtöbb adót fizetők kikorrigálják a virilisek szűkmarkúságát. Most, hogy ilyen adakozó kedvében volt a város, bizony hirtelen egy pár ügyet oda lehetetett volna a városatyák elé tenni. Például: járdaépítés, utcák tisztántartása, fürdő, világítás, a városháza kitakarítása, stb. stb. * Titkos gyűlések. Ne tessék valami misztikus helyre gondolni, ahová lopva surranak be a gyülekezők. Nem; ők nyíltan mennek; egyik része felkunkorodott pajesszel, hosszú kaftánban balra, a másik meg divatos saccóban, angolosan simára borotválva jobbra. S a céljuk egy: a hitbuzgóság örve alatt az ébredő, az újjáéledő, keresztyén Magyarország számára újra megkopácsolni a koporsót, hogy a faj diadalmaskodjék s a mogendoved hirdesse világszerte a faj győzelmét. Ezekről a gyűlésekről nem tud senki: ezeket nem jelentik be semmiféle hatóságnak; de megjelenik ott a hitközségi elnöktől kezdve a faluvégi Kiszli zsidóig valamenynyi s faji öntudatában megerősödve, a további küzdelemre készen távozik onnan. S mi, bárgyú keresztény magyarok, ha fajunk védelmére bármily összejövetelt akarván tartani, azt az illetékes hatóságnál bejelentjük, az engedélyt megkapjuk, sokszor, nagyon sokszor szomorodott szívvel állapítjuk meg az érdeklődés hiányát. Korai öröm volna azonban ezen örülni a pajeszos és simára borotvált fajnak. Mert miként Jeruzsálem templomából korbáccsal űzte ki Jézus a kufárokat, az acélos magyar ököl akként fog lesújtani a titkos gyülésezők tömegére s szétszórja őket, mint a szél az oldott kévét; mert Magyarországon csak a magyar, csak a keresztyén lehet az ur. \yr.) * Vizet prédikál. Ballhazár Dezső, a debreceni református püspök, a szabadkömives-liberális politikai párt egyik vezére és életrehivója, a keresztény felekezetek közötti béke állandósulásának egyik leghatalmasabb kerékkötője, nemrégiben szigorú intést küldött egyházmegyéje papságához, amelyben megtiltotta a politizálást, valamint a publicisztikai működést: Helyes! Van benne valami. A papnak tényleg más hivatása van, mint a politika, amelynek forgatagában sokszor olyan nem ehhez az álláshoz méltó helyzetek adódhatnak elő. De akkor miért mondta a püspök ur a debreceni előkelő férfiaknak azt, hogy abban a felhívásban, hogy a püspök ur ne politizáljon, a véleményszabadság korlátozását látja. Valahogy ugy érezzük, hogy a püspök ur — bort iszik . . .