Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-09 / 51. szám

Békéscsaba, 1921. március 24. Csütörtök II. évfolyam 64. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. -y Egyes szám ára 2 korona Puccskísérletekről folyt a szó a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén, abból az alkalomból, hogy az állami és társadalmi rend hatá­lyosabb védelméről szóló törvény­javaslatot tárgyalták. Szilágyi Lajos nemzetgyűlési-képviselő támadta a javaslatot és ezen át mindent, ami nem „liberális", tehát mindent, ami keresztény, nemzeti, mindent, amit mi szeretünk. Nagyobb ajánlás, ha­talmasabb indok, megdönthetetlenebb bizonyíték nem található a javaslat szükségessége mellett, mint a Szilá­gyi támadása. Ezzel fényesen bebi­zonyította, hogy az állami és társa­dalmi rendnek igenis szüksége van fokozottabb védelemre, különösen azokkal szemben, akik pillanatnyi, muló és külső sikerek kedvéért haj­landók arra, hogy ezt a társadalmi és államrendet ne csak veszélyez­tessék, de esetleg fel is borítsák. A képviselő ur is igy cselekedett és tettét nem menti az, hogy amikor már maga is megsokalta azt, amit a nemzetgyűlés nyilvánossága előtt elmondott — zárt ülést kért, mert mikor ezt el nem rendelte az elnök, tovább piszkolta a kormányzatot, annak szeíveit, sőt még a nemzeti hadsereget s annak egyes alakulatait is. Régmúlt dolgokat ráncigált elő a hajánál fogva, vértől csepegő rém­meséket tálalt fel a borzadó kép­viselőknek — amiknek adatait bizo­nyára az igazmondásáról, megbíz­hatóságáról és főleg magyarságáról ismert Göndör-Krausz-féle „Ember­ből vette. És kik kisérték Szilágyi ur „fejtegetéseit" helyeslő közbe­szólásokkal? Balla Aladár és Kere­kes Mihály. Bizonyára melegen ráz­nák egy-nás kezét a jól sikerült „beszéd" után. — Hogyne! Hiszen újra sikerült a magyarságot, a ke­resztény irányzatot olyan szinben feltüntetni, mintha itt minden libe­rális gondolatot elnyomnának, mintha itt minden ellenvélemény képviselő­jét kinpadra hurcolnák, mintha ár­tatlan „hazafiak" vérében fürödne a „hatalom". Sikerült pedig ez a gya­lázat azon a helyen, ahonnan leg­könnyebben kikerülhet a külföldre, ahonnan mint igazságokat, mint té­nyeket fogják terjeszteni az ország, a keresztény magyarság ellenségei. Mi hajlandók vagyunk a forra­dalmi söpredék tapsaira pályázó politikus uraknak elhinni, hogy őne­kik eszük ágában sincs saját fajtáju­kat, saját nemzetüket ellenségeink előtt beárulni. Elhisszük, hogy nem önös célok vezetik őket akkor, ami­kor hónapok munkáját romba dön­teni igyekeznek egymás vállveregető elismeréséért vagy — egyébért, ami a liberális-táborban elismerésszámba megy ; mi mindent elhiszünk, de ... nincs magyar ember, aki igazán magyar s akinek a haza sorsa előbbre való mindennél, aki azt nem mondja az ilyen szereplésre, hogy az haza­árulás, vagy legalább is olyan bűn­tény a hazával szemben, amit csak liberális lelkiismeret menthet, de amely minden kulturországban fegy­házatkiált az elkövetők fejére. cb. A francia mozgósítás ügye London, márc. 7. R konferencia mai üléséről kiszivárgott hirek szerint a katonai szak­értők jelentése és indítványa egészen uj irányba terelte a németek ügyé­nek tárgyalását. R hangulat általában észrevehetően szelídebbé vált a németekkel szemben. Rz antantpolitikusok mérsékeltebbjeinek az a véleménye, hogy alkalmat kell adni a németeknek ujabb ellenjavaslatok kidolgozására és előterjesztésére. R jogi szakértők azt indítványozták a legutóbbi tárgyalásokon, hogy a békeszerződés végrehajtására való kényszerítő eszközöket csakis a legvégső esetben alkalmazzák a szövetséges hatalmak és akkor se fo­lyamodjanak a nyers erőhöz, hanem gazdasági téren tegyenek megfelelő intézkedéseket. Berlin, márc. 7. R londoni konferencia mai ülésén jelentékenyen megváltozott a nagyhatalmak álláspontja a német kérdés ügyében. R változást az a körülmény idézte elő, hogy az újonnan behívott katonaság teljesen megbízhatatlannak bizonyult, sőt a munkásság a ré­gebbtől fogva fegyverben volt egységek kebelében is nagyon eredmé­nyes propagandát fejtett ki a német megszállás ügye ellen. R katonai szakértők véleménye (mely szerint a francia hadsereg nem alkalmas az ujabb megszállások végrehajtására) nagyon elkeserí­tette a harciasabb kedélyű francia politikusokat London, március 8. Simons német külügyminiszter tiltakozása ellenére Lloyd George akarata beteljesedett. A kényszerítő eszközök alkal­mazásához folyamodtak a nagyhatalmak. Francia és belga csapatok ma reggél bevonultak Düsseldorfba, fíulsburgba és Rnhrortba. A további megszállásokat lehetetlenné teszi egyelőre a francia csapatok veszedelmesen megbízhatatlan hangulata, amely a nagyhatalmak politikusait máris arra bírta, hogy keressék az alkalmat a tárgyalások ujabb felvételére. Kínaiak Pétervár előtt Az orosz ellenforradalmárok amerikai segítséget kérnek Reval, március 8. Krasznojagorka városát elfoglalták az ellenforradalmárok. Pskov környékén a vörös ezredek fellázadtak és az ellenforradalmá­rokhoz csatlakoztak. Pétervárott véres utcai h ' it vívnak. A szovjetkormány kínai és lett zsoldosokat rendelt ki a váró Korulzárására. Kutkafalvi interpellációja Budapest, március 8. Dr. Kutka­falvi Miklós a nemzetgyűlés szom­bati ülésén a ruthénföld ügyében interpellálni fog. Petri Elek utódja Budapest, márc. 8. R Petri Elek halálával megüresedett püspöki székre csak a tavaszi közgyűlésén irja ki az egyházmegye a válasz­tást. Még • most minden jelölési kombináció korai és alaptalan. Értekezlet a gabonafor­galom ügyében Budapest, márc. 8. Vass József közélelmezési miniszter kedden dél­után 5 órakor értekezletet tartott a gabonaforgalom szabályozása ügyé­ben. Mayr kancellár Nyugat­magyarországról Bécs, márc. 8. Mayr osztrák kan­cellár kijelentette, hogy Nyugatma­gyarország ügyében tovább tárgyal­nak az osztrák megbízottak. GONDOLATOK * * Munkaszünet. Legutóbb a Kö­rösvidékben egy gondolat jelent tneg, mely arról elmélkedett, hogy a hely­beli zsidó kereskedők szombaton pihentetik és vasárnap dolgoztatják keresztény alkalmazottaikat. Van va­lami igaza ennek a gondolatnak, csak végső következtetése kivihetet­len. A szíriai éppen azért szedte meg magát, mert keresztény mun­kást, keresztény munkaerőt zsarolt és ezentúl sem lesz hajlandó a zsidó dolgozni, legfeljebb — dolgoztatni. Hanem az már helyes volna, ha a legteljesebb munkaszünet volna va­sárnap. Elvégre erre — ha jól tud­juk — országos érvényű kormány­rendelet is van. Csodálatos, hogy a zsidó Budapesten kötelező a vasár­napi munkaszünet, a keresztény Csa­bán ellenben nem! . . . « Uri nyomor. Néhány napja arról jött hir, hogy egy miniszteri tanácsos a nyo­mortól való félelmében öngyilkos lett, ma meg arról irnak az újságok, hogy egy tör­vényszéki biró éhen halt. Őt tagu család­jával annyira nyomorgóit, hogy csak a nép­konyhán tudott étkezni. De az ott kapott silány ételek a hajlott korú tisztviselőt annyira tönkretették, hogy ágynak dőlt s rövid szenvedés után meghalt. Halálnemét bízvást lehet éhenhalásnak nevezni. Milyen irtózatos tragédiát rejtenek ma­gukban az apró hirek. Oda jutottunk, hogy évtizede szolgáló becsületes, hü tisztvise­lőknek nincs meg a legégetőbb létfeltéte­lük sem. És ezek a derék jó urak nem jajgatnak, nem lázadoznak, hanem — csen­desen meghalnak. Nincsen ez jól igy, min­den elismerésünk övezi a tisztviselőosz­tályt, amely némán húzza az igát s nem csikorgatja fogát éhségében. Meghajtunk előttük, hogy nyomorukat nem jajgatják fenyegetőzve az ország felé csak, hogy zavart ne csinaljanak. De a kormány helytelenül teszi, hogy nem látja meg legjobb munkásaiuak elfa­kult arcát. Elvégre egy államnak nemcsak azt kell segítenie aki fenyegetődzik, hanem még inkább azokat, akik néma megadás­sal, a nyomorban is lelkiismeretesen, haza­fiasan, buzgón töltik be tisztüket... ^ fegyelem a legnagyobb hatalom. A hadsereg fegyelme jelenti az államok erejét és közvet­lenül irányítja az államok politiká­ját. Amelyik államnak erős, meg­bízható hadserege van, bátor fel­lépésű politikusai vannak. Amelyik államnak hasznavehetetlen a had­serege, erélytelen a külpolitikája és kénytelen feladni minden tervét és követelését, amelynek megvalósításá­ban ellenállásra talál. Bizonyság a nagyhatalmak esete, akik a legna­gyobb hatalom: a megbízható, fe­gyelmezett hadsereg nélkül kényte­lenek nemsokára ismét türelmes ar­cot ölteni a németekkel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents