Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-08 / 50. szám

Békéscsaba, 1921. március 8. Kedd II. évfolyam 50. szán?. ftőrm Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 300 K. — Egyes szám ára 2 korona Csodalatos folyamat indult meg néhány hete. Olyan, amihez bizony már régen nem vagyunk hozzászokva, helyesebben, amitől már teljesen elszoktunk : az árak mennek, nem : zuhannak lefelé. Harminc-hatvan százalékos áresések vannak, főleg az őstermelés piacán s bizony mosolygóssá teszi a háziasszonyok arcát, amikor látják, hogy a nemrég még büszkén kétszáz koronán felüli elérhetetlen ármagasságban trónoló szalonna most szerény száz egynéhány korona. Ez ugyan még mindig jelentékeny ár, de még sem megfizethetetlen s remény van rá, hogy ez az árzuhanás nem áll meg, hanem folytatódik egészen addig, amig arányban lesz a keresmények összegével. A közönségnek azonban segítenie kell az áresést a saját szolidaritásával is és rá kell szoritani a kereskedelmet és ipart is, hogy kövessék a mezőgazdasági termelők példáját. Elvégre az iparos, a kereskedő a megélhetés nehézségeivel indokolta és indokolja elérhetetlen árait s ha ez a megélhetés könnyebbedik, akkor természetszerűleg csökkenni kell az áraknak az elérhetési lehetőség határáig. Az egész világon bekövetkezett immár az ipari és kereskedelmi árukban a béke állapot. Nálunk a gyorsan meggazdagodás vágya mindennél erősebb és az még nem engedi meg, hogy a természetes folyamat az egész vonalon érvényesüljön. Éppen ezért az erőszakkal erőszakot kell szembehelyezni. Ne vásároljon a közönség! Legyünk rongyosak még néhány hétig; koplaljunk, mintha a régi árak volnának; vonjunk v.eg magunktól mindent, még azt is, amit legszükségesebbnek tartunk, nélkülözzük a nélkülözhetetlent is, hogy elérjük az időt, amikor tisztviselő és munkás a keresetéből emberi módon tud megélni. Az árak esése nem átmeneti jellegű, természetes folyamata a gazdasági konszolidációnak és szerves összefüggésben van a világpiac árainak hanyatlásával. Pénzünk értéke örvendetesen javul s igy minden reményünk meg van arra, hogy rövidesen, egy kis kitartás után, ki fognak tárulni az áruraktárak, a gyárak kapui és ontani fogják a felhalmozott kincseket, bőven juttatva belőlük a régen nélkülözőknek is. A rongyosok felöltöznek, az éhezők dus lakomához ülhetnek, csak dolgozzunk és kitartóan várjuk azt az időt, amikor az árhanyatlások elérkeznek ahoz a határhoz, amely a lehetőségek mesgyéjén van. Sí Nem vásárolunk! Ez legyen ma a jelszó, emellett kell kitartani mindenkinek s ezzel a kitartással kell támogatnia a gazdasági helyreállás természetes folyamatát. A londoni tárgyalások Elutasították a német javaslatokat — Az antant ragaszkodik párisi határozatához « Páris, március 7. A Matin kiküldött tudósítója a következőket táviratozza lapjának Londonból: A németek elhatározták, hogy öt évi törlesztést ajánlanak fel s a további években teljesítendő fizetések megállapítása későbbi időre halasztódnék el. Ezt a német javaslatot a szövetségesek elutasították. Rögtön ezután a németek uj javaslatokat tettek, melyben több évre terjedő fizetést ajánlottak fel, de a szövetségesek mereven ragaszkodnak a harminc évi fizetéshez és ezeket a fix összegeket csak az esetben hajlandók csökkenteni, ha a kiviteti illeték jelenlegi 12 százalékát 20—30 százalékra emelik fel. Szilágyi Lajos támadása a kormány ellen Kibeszélte az ülést. — Kétnapos szünet a nemzetgyűlésen. Budapest, márc. 7. A nemzetgyűlés mai napját Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő foglalta le magának és a napirenden levő törvényjavaslat ellen való állásfoglalását felhasználta arra, hogy embereket és intézményeket támadjon — a képviselői padokból s ezeket olyan formában tegye, hogy a meg nem alkuvó keresztény nemzeti irányon is üthessen egyet. A honvédelmi miniszter válaszolt Szilágyinak, majd elhatározta a Ház, hogy tekintettel a debreceni nagytemplom felavatási ünnepségeire, a legközelebbi ülést csütörtökön tartja. A napirend megállapítást felhasználta Kovács J. István, hogy a debreceni ünnepségek kapcsán lábrakapott mende-mondákat megcáfolja és a felekezeti béke érdekében síkra szálljon. Részletes tudósításunk a következő : Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg az ülést. Napirenden van az állami és társadalmi rend fokozottabb megvédéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Az első szónok Szilágyi Lajos. Beszédét azzal kezdi, hogy a társadalmi rend első feltétele a katonai túlkapások megszüntetése. Első sorban is meg keli szüntetni a kivételes hatalom igénybevételéről szóló törvényt. Balla Aladár: De akkor megbukik a kormány! Szilágyi : Ez a törvény felvirágoztatja az egyéni akciókat. A jogrend hiányának tudja be a jelenlegi állapotokat. Az állami rendet a pucscskisérletek ellen kell megvédeni. A pucscsokat pedig azok akarják, akik hatalmon vannak. Egyes magas állású emberek a felébredt magyarok pártjával pucsesot terveztek. Semmi féle diktatúra nem kell neki, sem a proletárság diktatúrája, sem paraszt diktatúra, sem katonai diktatúra. A kormány is tud ezekről a dolgokról, de semmit nem tesz ellene. Elnök félbeszakítja Szilágyit. A gyorsírói jegyzetekből megállapítja, hogy a kormányzó személyét ugy állította bele a vitába, mintha alkotmányellenes cselekedetekre kapható volna. Ezért rendreutasítja. Szilágyi Lajos: Ő nem vonta bele a kormányzó személyét a vitába. Azok vonják bele, akik ilymódon szervezkednek. Minden tiszteletet megad a magyar nemzeti hadsereg tisztikarának. Beszéde további részét zárt ülésen szeretné elmondani. Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter : A kormánynak semmi takarnivalója nincs. Tessék csak nyilt ülésen elmondani, hadd lássuk, micsoda ujabb pletykákat hallott a képviselő ur. Elnök: Megállapítja, hogy Szilágyi amit négyszemközti beszélgetésben hall, idehozza a Ház elé. Én — úgymond az elnök — óvatos voltam és tanuk előtt beszéltem a képviselő úrral. Szil Igy az elnöki székből ne~ senet beszélni. Nem tartja méltónak az elnököt tisztsége betöltésére. Elnök: Rendreutasítja. Szilágyi: A leghatározottabban visszaütasitja az igazságügyminiszternek azt a sértő megjegyzését, hogy mende-mondák alapján beszélne. Amit mo-"

1, azt mind bizonyítani is tudja. Éppen ezért újólag visszautasítja az igazságügyminiszter szavait, aki megkérdezheti a miniszterelnököt, ki szintén tud a dolgokról. Ha a hadsereg minden szervét fokozottabb védelemben részesitik ezzel a törvénnyel, ez visszaélésekre fog vezetni. Viszszatér régmúlt ügyekre. A katonai nyomozókról, a kémelháritó osztály működéséről, a Landau-ügyről, a Heltai-ügyről, a nemzetvédelmi tisztek szerepléséről beszél s különösen a Berettyóújfaluban történt s vele kapcsolatos dolgokról. Elnök szünetet rendel el. Szünet után Szilágyi Lajos folytatja beszédét. Sz. Hidvégi Ernő színész Berettyóújfalun lázított a nemzetgyűlés ellen. Biharból 8—10 napi késéssel jönnek a levelek a cenzúra miatt. Beszél a MOVE ellen, mely szerinte megbontja a hadsereg fegyelmét. Felhozza a Britannia ügyét, szól a királykérdésről s végre beszédét azzal fejezi be, hogy ha nem lesz jogrend, súlyos csal ódás éri a nemzetet. Sréter István v. honvédelmi miniszter, majd Szilágyi személyes kérdésben szóllalnak fel, azután Belitska Sándor honvédelmi miniszter válaszol Szilágyi támadásaira. A nemzetvédelmi és kémvédelmi szervezetek átszervezése folyamatban van. A régi és elintézett ügyek hánytorgatását nem tartja időszerűnek. Azokat az uj eseteket, amit Szilágyi felsorolt, vizsgálat tárgyává fogja tenni. Visszautasítja azt a vádat, mintha visszaélések volnának. Ezután az összeférhetlenségi állandó bizottság tagjai leteszik az esküt. Elnök jelenti, hogy ötven képviselő kéri a napirenden levő javaslatra a sürgősség kimondását. Majd javasolja, hogy a Ház a legközelebbi ülését lÓ>én, csütörtökön tartsa. Kovács J. István köszönettel fogadja, hogy a képviselők debreceni utja "miatt két napig szünetel a nemzetgyűlés munkája. Kizárólag azért mennek Debrecenbe, hogy a históriai multu nagytemplom felszentelésén résztvegyenek. Ha utjuknak politikai célja volna, hatan sem mennének, nem hatvanan. A felekezeti béke és türelem megépítése és megszilárdítása minden gondja. Bün minden nyilatkozat, mely a széthúzást és a felekezeti békesség kétségessé tételét szolgálja. A felekezeti békét ma megbolygatni nem lehet. Kéri a miniszterelnököt, menjen le ő is Debrecenbe. Huszár Károly kéri azokat, akik Debrecenbe mennek, vigyék az ő táboruk üdvözletét a debrecenieknek. Teleki Pál gróf miniszterelnök kijelenti, hogy aktiv miniszter is elmegy Debrecenbe. Usetty interpellál még a sörkartell ügyében s ezzel az ülés d. u. fél 3 órakor véget ért. Megszűnt a romániai határzár Mint ismeretes, a közel napokban az oláhok lezárták a magyar határt és nem adtak vízumot a leutazáshoz. Most kiderült, hogy a határzár elrendezése félreértésen alapult s igy újra megnyitották az oláh határt t