Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-01 / 48. szám

2 Kárösvídék Békéscsaba, 1921. március 1. angol mérnök nemcsak felfedezte a petró­leum és földgázforrásokat, hanem tőkét is, engedélyt is szerzett azoknak kiaknázására. Ugy áll a dolog, hogy áprilisban előrelát­hatólag teljes apparátussal mggindul a munka. Igy kaparják el az orrunk elől idegenek ami kincseinket. Hja! Mert mi még min­dig nagyon kényelmesek vagyunk s a föl­det csak abból a szempontból nézzük, hogy milyen buza terem rajta. Ugyan ki is gondolna arra, hogy a föld belsejében is lehet valami. Gyozneli a kaukázusi felkelők (.Szikratávirat.) Moszkva, március 1. A Pravda táviratokban számol be a kaukázusi felkelőknek Tiflisz ellen intézett támadásáról. Közli, hogy a felkelőket a feketetengeri francia flotta is támogatja, amennyiben ágyútűz alá vette a kommunisták állásait. Az Izvesztia azt irja. hogy a francia hajóhad működése több a georgiai ellenforradalom támogatásánál. Töb­bet is kell ebben a tényben látni és pedig azt, hogy ez előkészülete a Szovjetoroézország elleni hadjá­ratnak. Konstantinápoly, febr. 26. ­Tiflisz városát pénteken bevezet­ték és teljesen kifosztották. Mit lehet behozni Svájcból? Budapest, március 1. A Gazda­sági Tudósító jelenti, hogy a követ­kező árukat lehet rekompenzációkép Svájcból Magyarországba behozni: 1000 drb tenyészállat, 30 vaggon kondenzált tej, 800,000 frank értékű gyógyszer, 250,000 frank értékű óra és alkatrész, 250,000 frank értékű kakaó és csokoládé. Merénylet készült a német császár ellen ? Rotterdam, febr. 28. A dvorry kastély kertjében két fiatal németet fogtak el, akik kihallgatásukkor azt vallották, hogy gyalog jöttek Német­országból, mert látni akarták a csá­szárt. Megmotozásukkor az egyiknél revolvert találtak. Visszatoloncolták őket a határra. Keresztény földmunkások . világszövetsége Budapest, febr. 28. Március 10. és 11-én tartja alakuló világkongresz­szusát a Keresztény Földmunkások Nemzetközi Világszövetsége Cob­lenzben. A kongresszuson Belgium, Magyarország, Hollandia, Francia­ország, Ausztria, Csehszlovákia és Olaszország keresztény földmunká­sainak kiküldöttei vesznek részt. Ha 'jenni és eladni akar, hirdessen a Körösvidékben! Békésmegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése Békéscsaba, febr. 28. Békésvármegye törvényhatósági­bizottsága február 28-án, hétfőn ren­des közgyűlést tartott, melyről az alábbiakban számolunk be: Dr. Egan főispán megnyitó és üdvözlő szavai után az alispáni je­lentés ismertetése, illetőleg tudomá­sul vétele következik. Több bizottsági tag kérelmére megváltoztatják a tárgypontok sor­rendjét és elhatározzák, hogy a ren­des tárgysorozat 26-ik, valamint a póttárgysorozat 7., 13., 14., 15., 17. és 25-ik pontját soron kivül veszik tárgyalás alá, a kevésbé fontos tárgy­pontok előtt. K. Schriffert József beadványának felolvasására kerül ezután a sor, mely február 26-án érkezett. A be­advány szerint a főispán távollété­ben olyan hirek kerültek forgalomba, hogy állása megrendült és vissza­térése után nem foglalja el a főispáni­széket. Indítványozza a beadvány szerzője, hogy szavazzon bizalmat a törvényhatósági-bizottság a fő­ispánnak és mondja ki, hogy szere­tetteljes ragaszkodást érez iránta azért a komoly, értékes munkáért, amit minden pártpolitikán felül­emelkedve, a vármegye és az or­szág érdekében kifejtett. K. Schriffert József megindokolja beadványát, majd a bizottság bizal­mat szavaz dr. Egán főispánnak és elhatározza, hogy erről feliratban értesiti a miniszterelnököt és a bel­ügyminisztert. A miniszterelnöknek azt a leiratát, melyben arról értesiti a vármegyét, hogy a külügyminiszteri tárcát át­adta a kormányzó rendelkezése foly­tán Gratz Gusztávnak, tudomásul veszik, az uj külügyminisztert üd­vözlik és támogatásukról biztosítják. Kimondja a bizottság, hogy So­mogyvármegye feliratát, melyben a megszállott területek kiürítését szor­galmazz?,. hasonló szellemű felirat­tal támogatja. Debrecen város kör­iratát, melyben cukorfogyasztási adó­pótlék szedését indítványozza, irat­tárba helyezik. A belügyminiszternek az 1920. évi háztartási költségvetés felülbírálására kiadott rendeletét tudomásul veszik. A vármegyei pótadót a vármegye terhére megállapított dologi kiadások és egyéb szükségletek fedezésére 7 százalékban állapítják meg. Az igy befolyó összeg félszázaléka a jóté­konysági alapot, 2 százaléka a tiszti nyugdijalapot illeti, a többi része pedig a háztartási költségek fede­zésére szolgál. A megfelelő pénzügyminiszteri ren­delet értelmében megalakítják a vár­megye három adófelszólamlási bi­zottságát. (1. Gyula székhellyel, a gyulai járásra kiterjedő hatáskörrel, 2. Békéscsaba székhellyel Békés­csabára, a szeghalmi, a békési és a gyomai járásra kiterjedő hatás­körrel, 3. Orosháza székhellyel, az orosházi és a szarvasi járásra kiter­jedő hatáskörrel). A békéscsabai adófelszólamlási bizottság rendes tagjai: Rosenthal Adolf, Lepény Mátyás, Zsíros An­drás és Róna Gusztáv. Póttagjai: Bohus M. György, Iritz Aladár, Só­lyomi Lipót és Korosi László. K. Schriffert Józsefnek a gyulai kiskereskedők nevében előterjesztett kérelmére a gyulai felszólamlási bi­zottságban Zuzmann Jánost Som­kovits Endrével cserélik fel. A felszólamlási bizottságok meg­választása után a főispán emelkedik szólásra. A törvényhatósági bizottság bizalmi határozatáért az alábbi sza­vakban mond köszönetet: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Hálás szivvel vettem tildomást azon bizalmi nyilatkozatról, amelyet a t. törvényhatósági bizottság ré­szemre megszavazott. Más körül­mények között az ilyen bizalmi nyi­latkozatoknak nem szoktak különös súlyt tulajdonítani. Hogy előttem ma mégis különös értékkel bír meg­tisztelő, bizalmuknak ezen spontán megnyilvánulása, ez két okból tör­ténik. Elsősorban mert tudvalevő dolog, hogy a mai törvényhatósági bizottság jelenlegi összeállításában tulajdonképen nem fedi teljesen a mai kormányzatnak képét és igy bizonyos szemportfokból jogosítva lenne a törvényhatósági bizottság politikai alapon bizalmatlansággal viseltetni irányomban. Ha tehát a t. • törvényhatósági bizottság ezzel szemben ma mégis arra az állás­pontra helyezkedett velem szemben, hogy bizalommal viseltetik irányom­ban, ezt a bizalmi nyilatkozatot annak elismeréseként veszem, hogy közcélú működésemből sikerült min­denkor a pártpolitikai szempontot kikapcsolni. A második ok, amely nekem különösen értékessé teszi a törvényhatósági bizottság megnyil­vánulását, személyes érzésen alapul. Mint idegen jöttem ide, Békésvár­megyébe, azon féléstől kisérve, hogy vájjon lesz-e erőm mindazokat a célokat megvalósítani, amelyeket egy erős keresztény, nemzeti és demok­ratikus politika tőlem követel? Rövid félesztendő alatt örömmel tapasztalhattam, hogy ennek a vár­megyének valamennyi tényezője, velem együtt békés szellemtől át­hatva, mindenkor arra törekedett, hogy a közügyek intézésénél min­den egyéni és pártpolitikai érdeket félretéve, a tiszta közérdek szol­gáltassék. Ez hozott engem közel Békésvármegyehez és történt ez azon pillanatban, amidón szűkebb hazámból, Vasvárrnegyéből kiűzött a békeszerződésnek az a határo­zata, amely szüiőfö'demet Ausztriá­nak itéli oda. Igy én, — megfosztva attól az érzéstől, amely érzés miie­den hazafi szivében oltárt emel ak­kor, rnidőn szülőföldjére — szűkebb hazájára gondol, — Békésvármegyé­ben keresek uj hazát, az önök szi­vében és lelkében keresek menedé­ket és itt fogok maradni akkor is, ha majd csak mint egyszerű polgár szolgálhatom a vármegyét. De ké­rem a t. törvényhatósági bizottsá­got, hogy addig, mig a kormány és az önök bizalmából e helyen teljesíthetem kötelességemet, ne csak a vármegye vezetőjét lássák bennem, hanem azt az embert, aki a megyének derék fia akar lenni. Megköszönöm megtisztelő bizal­mukat és kérem, hogy ezt részemre továbbra is megőrizni méltóztassa­nak. A főispán szavait általános éljen­zés követi, majd Békéscsaba város szervezési szabályrendeletének jóvá­hagyására kerül a sor, mely a kép­viselőtestület által azóta eszközölt módosítások figyelembevételével meg is történik Dr. Hazay-Sternschuss János, dr. Szondy Lajos, valamint Aracki Mi­hály és társai fellebbezését eluta­sítja a bizottság. Kimondják, hogy a decemberi közgyűlések időpontját a jövőben mindenkor a hónap elejére tüzík ki. Dr. Tóth Kálmán és dr. Qalázs József fegyelmi ügyében Békés köz­ség képviselőtestületének a határo­zatait részben elfogadják. Gyula városnak azt a határozatát, melyben dr. Lovich Ödön polgár­mesterrel szemben bizalmatlanságát nyilvánítja, érdemében érintetlenül hagyják, a határozat indokolásának felülbírálását pedig a fegyelmi ható­ságokra bízzák. Endrőd község főjegyzői, segéd­jegyzői és irnoki választása ellen beadott fellebbezéseknek helyet ad­nak és hosszas vita után, melyben Kovács István (Endrőd), Ambrus Sándor volt főispán és dr. Török Gábor vesznek részt, kimondják, hogy a választásokat érvénytelenek­nek nyilvánítják, minthegy azokat 1919-ben az 1918. évi virilisták végezték szavazatszedő-bizottságok mellőzésével. Helyet adnak a Békés képviselő­testületének községi szeszfőzde fel­állítására vonatkozó határozata ellen beadott fellebbezésének is. Faragó László ismerteti a békési központi szeszfőzde (szövetkezet) ed­digi eredményes működését és rá­mutat arra, hogy a községi szesz­főzde felállítását két zsidó pálinka­főző-korcsmáros (Farkas és Kormos Sámuel) kívánja, akik ezáltal a szö­vetkezetet akarják bénítani. Java­solja végül, hogy mondja ki a bi­zottság. hogy a kisüstök kérdését nem tartja annyira fontosnak, mint a nemzetgyűlés és a kormány tag­jainak egy része, amely állandóan az ország területi épségének ügyé­vel és a királykérdéssel egy kalap alatt tárgyalja. Morvay Mihály felszólalása után a választmány javaslatát Faragó László pótinditványával fogadják el. Békéscsaba képviselőtestületének a nagysziktéri telekeladás ügyében hozott határozata körül a beadott fellebbezés ismertetése után élénk vita fejlődik ki. Varga Elek és társai fellebbezé­sükben a kérdéses nagysziktéri te­leknek örök áron való átengedését kérték. Pollák Arnold azon 'csodálkozik, hogy a felebbezők nem keveslik a 40 koronás négyszögölenkénti árat és követeli, hogy utasítsa vissza a törvényhatósági bizottság a telek­eladás ügyét a város képviselőtes­tülete elé, ujabb határozathozatalra. A polgármester megindokolja a képviselőtestület elsőizben hozott ha­tározatát. Kifejti, hogy a kisgazdák szövetkezetét azzal támogatta a vá­ros közcélú munkájában, hogy mél­tányos áron engedte át részére a telket. Örökáron azonban nem ad­ha ta el, minthogy ezzel esetleg alkalmat adott volna arra, hogy a város vagyonát valamikor a körül­mények megváltozása esetén elkótya­vetyéljék. Ez a határozat törvényes formában, szabályszerűen jött létre, meg nem támadható, kéri tehát a bizottságot, hogy járuljon hozzá a képviselőtestület határozatához. Élénk vita után, melyben a szö­vetkezetek ellenségei teljes fegyver­zetben vonulnak fel, tizenhat szó­val tizenhárom ellen a választmány javaslatát, vagyis a képviselőtestü­let eredeti határozatát fogadják el. A tárgysorozat hátralevő lusebb jelentőségű pontjainak letárgyalása után a közgyűlés a kora délutáni órákban véget ér. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen."

Next

/
Thumbnails
Contents