Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-18 / 39. szám

Békéscsaba, 1921. február 18. Vasárnap I I. évfolyam 41. szám. Saerkeusíéség ét kiadóhivatal: BttéMHUii, Ssent Istváa-tér 18. ihi A szerkesztőséf telefon száma: 60 FBg/gatlaa karmaxtény pmlltlkmi napilap Eléfteetési árak: Cgy hérjk 35 K, n^yedévre ÍM K, félévre 299 K. — Egyes szám ára 2 korona Híradás jelent meg, hogy a szociáldemokrata párt é» a szakszervezetek kongresz­szust tartanak. Eddig rendben van. A híradásnak a folytatása azonban olyan, amely mellett meg kell álla­mink egy percre. Arról van ugyanis szó, hogy a nemzetközi szociálde­mokrata pártba és ezek szakszerve­zeteibe tömörült munkásság nincs megelégedve a moitani vezetéssel és radikálisabb vezetőséget fog állítani ugy a párt, mint a szakszervezetek élére. íme, idejutottunk, hogy előfordul­hat, hogy egyáltalán szóba jöhet a már egyszer csúnyán kijátszott, rutul becsapott magyar munkásság egy részének balfelé való kanyarodása. Ha ez megtörténhet, vagy bekövet­kezik, ne irjuk rovására a munkás­ságnak, ne irjuk rovására a mun­kásság jelenlegi vezetőinek sem, hanem tulajdonítsuk a nemzetközi zsidó kapitalizmus tervszerű táma­dásának a keresztény Magyarország ellen. Egy részt azonban a felelős­ségből tartsunk meg magunknak is. Mert kétségtelen, hogy az ipari mun­kásság helyzete nyomorúságos, de hiszen az egész középosztály, a hi­vatalnok helyzete még kfétségbe­ejtőbb s ezek mégis hősies türelem­mel viselik nehéz sorsukat, abban a tudatban, hogy végeredményében áldozatokat kell hozniok a haza talpraállitásáért. Itt meg van az a bizonyos lelki megnyugvás, ami hiányzik az ipari munkásságnál, azoknál, akik nem állanak nemzeti alapon. Itt követett SÍ a kormányzás bizonyos hibákat, amiért a felelős­ség egy részét viselnie kell. Ugyanis nemcsak a nemzeti alapra helyez­kedett munkásság érdekében, hanem főleg azért, hogy a munkásság egész egyetemét a nemzeti eszme szol­gálatába lehessen állítani, első kö­telességünk lett volna sok minden más kérdés megelőzésével a kor­mányprogrammnak a szociális pro­blémákat megoláó pontjait megvaló­sítani. Abban mindenki egyetért, hogy a munkásság érdekeit meg kell védeni minden téren; az is bi­zonyos, hogy a munkásság megél­hetését biztosítani kell s kulturális szükségleteiket is ki kell elégíteni; a munkásbiztositást reformálni és kiterjeszteni kell s az egészségügyet is meg kell reformálni. Éppen azért, hozzá kell fogni ehez a nagy mun­kához mielőbb. Nem azért, mintha kényszerítő körülmények parancsol­nák ezt, hanem csupán azért, mert a keresztény magyarság lelkiismerete követeli. Ez az esetleges balfelé fordulás sem politikailag, sem gazdaságilag nem jelent semmit s tisztán elméleti jelentősége lehet. Abból az egy szempontból szomorú csak, hogy meghosszabbíthatja esetleg azt az időpontot, amikor az egész magy?r­ság, köztük minden munkás egy táborban lesz és egy célért fog küz­deni : Nagymagyarországért. Lemond a belügyminiszter Budapest, febr. 17. Egyik félhivatalos kőnyomatos láp közlése szerint Ferdinándy Gyula belügyminiszter lemondása rövide­sen bekövetkezik. A lemondás oka az az összeütközés, mely a honvé­delmi miniszter és a belügyminisz­ter között a csendőrség hatásköre miatt támadt. Politikai körökben már a belügy­miniszter utódjáról is beszélnek. Természetesen minden párt a maga jelöltjének előlegezi a belügyi tár­cát. Nagyatádi Szabó Gaál Gasz­tont látná legszívesebben uj bel­ügyminiszterként. Legvalószínűbbnek Mayer János kinevezését tartják. Emlegetik Iklódi Szabót, Tomcsáayi Pál jelenlegi igazságügyminisztert, Széchenyi Viktor grófot, Rubinek Gyulát, Bethlen István grófot és I Fáy Gyulát is. Megnyílt a Ház uj ülésszaka Budapest, febr. 16. Rakovszky elnök fél 12 órakor nyitotta meg a Ház második ülésszakának első ülését. A miniszterelnök indítvá­nyára az ülésszakot megnyitó kor­mányzói leirat felolvasása után el­határozta a Ház, hogy legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartja. Polgárok és munkások szövetsége Budapest, febr. 17. Liberális ve­zérek ma értekezletet tartottak az alakuló uj liberális blokk ügyében, mely „Polgárok és Munkások Szö­vetsége" címen szombaton lép a nyilvánosság elé prograrnmjával. Elnöke hir szerint Bárczy István dr. Tagjai a liberálisok, Balthazár püspök jártja, a függetlenségiek és a szociáldemokraták. Román harctéri jelentés. Kisenev, febr. 17. A Dnyeszter­mentén legutóbb lezajlott ágyuhar­cokban az oláhoknak 20 halottjuk és több sebesültjük volt. Gratz hazajött Bécsből Budapest febr. 17. Gratz Gusz­táv külügyminiszter a nyugatmagyar­országi tárgyalások ügyében létre­jött előzetes megállapodás megkö­tése után visszaérkezett Budapestre. A további tárgyalásokat Ausztria is, Magyarország is egy-egy szakbi­zottságra bízza. Vádirat Friedrich ellen. Budapest, febr. 17. A Friedrich István ellen Tisza István gróf meg­gyilkolására való felbujtás cimén benyújtott vádirat ügyében holnap, vagy holnapután dönt a vádtanács. Balla interpsllál Budapest, febr. 17. A Ház leg­közelebbi ülésére eddig hat interpel­lációt jelentettek be. Balla Aladár a sajtócenzura eltörléséről fog inter­pellálni. Budapesti p>acl árak Budapest, febr. 17. Sertéshús 110—136 K, szalonna 142 K, háj 182 K, káposzta 18 K, burgonya 3 K, hagyma 4-50 K, vaj 150 K kilogrammonként. Tojás darabja 450 korona. Orosz csapatösszevonások a Prut mentén Varsó, február 17. A lengyel kor­mány jelentést küldött Parisba, mely szerint az oroszok háborús tervei­ket már nem titkolják. A Pruth kör­nyékén nagyarányú csapntösszevo­násokat folytatnak. GONDOLATOK * * * Legújabb Nagyszebenben a 7-ik hadtest hadbírósága 26-án tárgyalja 86 pet­rozsényi bányamunkás és 38 vasutas ügyét, akiket az „állam" biztonsága ellen elkövetett vétséggel és sztrájkra való izgatással vádolnak. Tokióban palotaforradalom tört ki, mert egyik trónörökös egy ud­varhölgyet akar feleségül venni. Montenegrói felkelők véres hareo­kat vivnak a szerb megszálló csa­patok ellen. A cseh—lengyel—román egyezség megkötése nem sikerült. A párisi nyomozások kiderítették, hogy a Moszkvából irányított kom­munisták március elejére Brüsszel­ben, Párisban, Amsterdamban és Berlinben is zavargásokat készítet­tek elő. Az ellenzék alakulásáról esik most sok szó a politikában. Két­ségtelen, hogy ellenzékre van szük­ség. Jó, ha van egy szerv, amely ellenőrzi a nemzetgyűlés munkáját s komoly birálat tárgyává teszi a bírálatra rászoruló ügyeket. De két­ségtelen az is, hogy nincs a vilá­gon könnyebb dolog, mint kritizálni s a kerékkötő szerepet játszani. Ha az ellenzék a komoly ellenőrző munkára vállalkozik s az a célja, hogy alkotóbb munkára serkentse a nemzetgyűlést, akkorkalapot eme­lünk előtte. De ha csak az Jolcsó népszerűség megszerzése a céljuk, ha csak kellemetlenkedni akarnak, hogy ugy mint „bátor szókimondók" kétes értékű babérokat szerezzenek az ócsárlást mindig szívesen hall­gató tömeg előtt, akkor megérdem­lik a nemzet megvetését. Mert egy lelkiismeretlen ellenzék ma ezerszerte többet árthat, mint bármikor. Pedig régen is hej de sokat ártottak! Diáknyomor. Régi nóta. De soha olyan szivhezszóló bánatosan néni szólott, mint mostanság. Már nemcsak bánatos, hanem megrázó akordok sirnak ki ebből a szó­ból. Mindig volt diáknyomoruság minde­nütt, de olyan hatalmas arányokat még •soha, sem öltött mint Csonkamagyarorszá­gon, ebben az esztendőben. Nemcsak a megmaradt országrész szegény diákjai nyo­morognak fokozottabban, mint a régi idők tanyáinak sápadt lakói, hanem a meg­szállott területekről kiüldözött egyetemi hallgatók túlnyomó többsége is fokozza az éhező, koldussága miatt tanulni nem tudó ifjúság általános nyomorúságát. Pékár ál­lamtitkár szerint a budapesti 'ti?gzer főis­kolai hallgató közül hétezer nyomorog. Ijesztő szám. Általános emberbaráti szem­pontból is elszomorító, hogy ennyi remé­nye a jövendőnek éhezik, de még szomo­^rubb, ha a mi speciális helyzetünk szem­pontjából vizsgáljuk a dolgokat. Hogyan várhatnánk mi ideális, a közért önzetlenül dolgozó uj nemzedéket, ha az életre készülő fiainkat abban a nyomorban hagyjuk sínylődni, amelynél semmi bizto­sabban nem öli meg az ambíciót, [nem pusztítja el az idealismust, nem morzsolja össze az önzetlenséget ?! Felemelkedésünk első feltétele megelé­gedett, boldog középosztály nevelése. Ezt azonban nem érhetjük el, ha nem törjük meg a diáknyomort. Veszekedő politikusok, a jobb jövőért síró, de azért semmit nem tevő pénzgyűj­tők. emberbarátságról prédikáló nagy szó­nokok ! Nem volna jó néha erre is gon­dolni 1... * A Kutyák. Igy kérem szere­tettel, nagy K-val irom, mert bizony nagyobb urak Ök, a Kutyusok és Kutyák, mint mi, szegény emberek. Ujabban kávéházba is járnak. Óh, nem egyedül, többed magukkal. Nem emberekkel, kérjük szépen, hanem Ők,

Next

/
Thumbnails
Contents