Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-15 / 36. szám

2 Kőrös vidék Bckcscsaba, 1921. február 15. Vértes dr. helytelennek tartja a Yasuti-szálló és a Sörház bérletének felmondását. A javasolt uj üzletbéreknek még 50 százalékkal való emelését kivánja. Dr. Hollander Lipót támadja a város gazdasági politikáját. Nem helyesli, hogy a város belterületi ingatlanait akarja eladni. Kivánja, hogy a bizottság vegye ujabb beható tárgyalás alá a javaslatot s hogy a végleges döntés ne történjék meg az uj lakásrendelet megjelenése előtt. Bohnert József kijelenti, hogy a Yasuti-szálló eladását ő javasolta és feltétlenül előnyösnek tartaná, ha a város el is adná olyan legtöbbet Ígérőnek, aki kötelezné magát, hogy modern nagy szállodát épit a helyére. A polgármester részletes, meggyőző érveléssel utasítja vissza Hollander támadásait. A késő déli órákig elhúzódó, nem egyszer viharossá fajuló vita után kimondják, hogy mindazokat az üzletbéreket, melyekre külön ajánlat nem érkezett be, a bizottság javaslatánál még 50 százalékkal magasabban állapítják meg az 1921 évi április hó elsejétől kezdve további intézkedésig. A Vasuti-szálló bérét 80 ezer koronában állapítják meg, jelenlegi bérlőjének azonban mihelyt lehet, felmondanak s akkor nyilvános árverésen fognak ujabb bérszerződést kötni a legtöbbet ígérővel. A Próféta bérösszegét 70 ezer koronában állapítják meg. A kisgazdák hitelszövetkezetének és Stern Zsigmodnak a Fiúméban levő helyiségek albérletére vonatkozó ajánlatát azzal utasítja el a képviselőtestület, hogy nem tartozik rá a döntés ügye. A délutáni folytatólagos közgyűlés három órakor kezdődik. Az első pont a CsAK sporttelepe, amely sok vitára adott már alkalmat. A szakosztályok és tanács javaslata az, hogy további 6 évre bérbeadja a CsAK-nak a sporttelep területét azzal, hogy a bérlő egyesület köteles további beruházásokat eszközölni s a sporttelepet használatra a helyben működő egyesületnek arányos részben átengedni. A CsAKnak azt a kérelmét, hogy a sörházépület és telek kapcsoltassék a sporttelephez, nem teljesitik. Román Pál a javaslat ellen szólal fel, úgyszintén Pollák Arnold is. Városi sportpályát akarnak, vagy legalább azt, hogy a város kényszerítse a CsÁK-ot, hogy a berendezés felét az ,Előré

M-nek engedje át. Polgármester felvilágosításokat ad és közli, hogy az .Előre" soha sem kért a várostól területet, tehát nem is kaphatott. Nem lehet igénye a másik egyesület pályájára, legfeljebb annyira, hogy arányosan használhassa a többi már megalakult és megalakuló egyesülettel. Lázár indítványozza, hogy adjanak az Elórének is területet, az majd épit magának pályát. Novgk György azt indítványozza, hogy a Vásártérből engedjenek át az Előre részére területet. Azért vásárok alkalmával lehet használni a pályát a városnak. (Hogy azonban vásár után lehet-e sportcélokra használni, azt nem mondta meg Nóvák ur.) Horváth István pártolja a szakosztályi javaslatot azzal, hogy a város biztosítsa a használat kérdésében a beleszólás jogát. Fekete Géza Román Pál indítványát pártolja, Madarász György pedig azt kivánja, hogy a város vegye át a sporttelepet és egy bizottsággal kezeltesse. Dr. Vértes professzionizmussal gyanúsította meg burkoltan a játékosokat s ezzel indokolta azt az indítványát, hogy hagjják meg a CsAK-ot a bérletben, de százalékos bért fizessenek a városnak. Yértes ur beszéde során egyik képviselőtestületi tagot elvtársnak szólította. Még rájár a nyelve, ugy látszik. Végül szavazásra került a sor, aminek során Fekete Géza a szavazatokat összeszámláló tisztviselő meggyanusitása miatt erélyes elnöki rendreutasitásban részesült. A közgyűlés elfogadta a szakosztály javaslatát. Dr. Hollander kifejtette, hogy az egyesületeknek vagyonuk nincs és máshol a város anyagi áldozatokat hoz a testnevelésért, itt meg percentuájis jutalékot akarnak szedni. Beszéde közben Fekete Géza személyeskedik, rendreutasitást kap s végül széksértési indítvánnyal fenyegeti meg az elnök. A halászati jogot 4000 koronáér bérbeadták. A békéscsabai gyalogezrednek 100 hold legelőt 150 koronájával bérbeadtak. A kaszálóra vonatkozó kérelmet elutasították. A Petőfi-ligeti pavillont Simon Jánosnak három évre évi 4000 koronáért bérbeadták. Az illető italmérési jog iránti kérelmét pártolólag terjesztik a pénzügyigazgatósághoz. A Szociális Misszió-Társulat békéscsabai köre által felállítandó Napközi Otthon helyiség és segély iránii kérelmét a közgyűlés elutasította és elfogadta Korén Pál indítványát, hogy a város nem segélyezi a felekezeti egyesületeket. Az indítvány mellett felsióialt Szeberényi Lajos Zs. és Kiszely Pál, a segélyezésre vonatkozó indítvány mellett pedig Román Pál és Fábry Károly, aki hangsúlyozta, hogy szociális intézményről lévén szó, nem szabad felekezeti kérdést csinálni. Elfogadták a gyomai vásárok szaporítását, az 1919. és 20. évi állami háborús drágasági segélyek számadását, tudomásul vették a csal; pótlékok számadását. A városi gárkertészet építkezéseinek elszí lásával kapcsolatban hosszabb fejlődött ki, melyben résztvt Kraszkó Mihály, Pollák Arnold, vák György, Darida Károly. A gármester felvilágosításai után' számadásokat tudomásul vették. — Buday Lajos kórházi gondnoknak 3 havi szabadságot adnak. Sztaríkovszky István bevonult városi irnok állását fenntartják és 2 hónapig fizetését folyósítják; Petrovszky József árvaszéki nyilvántartó három havi szabadságot kapott azzal, hogy helyetteséről köteles gondoskodni. Bóka Iván ezredest, Kosztolányi Péter századost és Jánossy Lajost a község kötelékébe felvették. Tárgyaltak még illetőségi ügyeket. A póttárgysorozat során a békéscsabai Áruforgalmi és a békéscsabai Termény és Áruraktár elleni perben tett egyezségi ajánlatot elutasították. Megállapították az uj piaci és vásártéri helypénzdijszabást, a városi szántó és legelő földek bérbeadását s kiküldenek Darida Károly indítványára egy héttagú bizottságot, mely a város jövedelmet hozó üzemeit felülvizsgálja, illetve ellenőrzi. A Tevéinek 5000 korona segélyt szavaztak meg, bár ez Lipták L. Pálnak sehogy sem tetszett. A házhelyek és kisbérietekről hozott törvények végrehajtása tárgyában javasolja a tanács, hogy egy hét tagu bizottságot küldjön ki a közgyűlés a házhelyek kijelölése és az igényjogosultság megállapítására. A javaslatot elfogadják, felvették a községi kötelékbe dr. Gyöngyössy Jánost és ifj. Megyeri Jánost, tárgyalták özvegy Frnda Jánosné és kisk. Csetneki Magda illetőségi ügyet. Blattberg Sándor galíciai illetőségű kereskedő kérte a községi kötelékbe való felvétel kilátásba helyezését. A szakosztály javaslata elutasítja a kérelmet. Vértes Arnold természetesen pártolja s miután senki nem szólalt fel, a közgyűlés kilátásba helyezte a községi kötelékbe való felvételt. Kökényessy Gyula 3 havi szabadságot kapott. Elfogadta a közgyűlés Darida Károly indítványát a fásításra vonatkozólag és — bizottságot küldött ki. Dr. Vértes n szakosztályok megszüntetése iránti indítványát visszavonta. Ezzel a közgyűlés a polgármester zárszavai után este fél hét órakor véget ért. „Biuek egy Utiokai, hittek egy imitt, Bitiek egy isteni örök iguúgku, Búnk Itgyiruoág feltMidiiibu! AMI" Deiölés a városi mezőgazdasági bizottsági tagságra A Békéscsabai Kisgazdák Egyletében népes összejövetel volt f. hó 13-án, amelyen Aradszky András ismertette a városi mezőgazdasági bizottság nagy fontosságát s felszólította a gazdákat, hogy .a már kitűzött választásra jelöljenek tagokat, akiknek megválasztását biztosítsák a szavazásnál teljes számban való megjelenésükkel. Az egybegyűlt gazdák nagy érdeklődéssel fogadták az előadást s tekintettel arra, hogy az I. csoportba tartozók (a földnélküli mezőgazdasági munkások) nincsennek az egylet tagjai sorában, erre a csoportra vonatkozólag nem jelöltek, de a többi csoportokba egyhangú lelkesedéssel a következőkben ejtették meg a jelölést: II. csoport: Bajcsi Gusztáv, Gyulai-ut 16., Danczik János, Józsikautca, Hugyecz Pál Klapka-utca 14., Szlepkó András. Póttag: Frankó Mihály 854 tanya, Laczó Endre, Hajnal-utca, Lengyel Pál, Körösiutca 4. III. csoport: Lonovics Pál, Szarvasi ut, Sallay Menyhért, 12741., Kraszkó András, Jókai-utca 46., Zahoran Pál, Perényi-utca. Póttag: Áchim Mihály, Orosházi-utca 46., Aradszky András, Péki-utca 7, Machlik Mihály, Erkel-utca 3., Okos István. IV. csoport: Bohus M. Márton, Drienyovszky János, Laczó Mihály, Uhrin Pál. Póttag: Bakuc János, Botyánszky Mihály, Laurinyecz Ádám, Kraszkó Mihály. V. csoport: Beliczey Géza, Botyánszky Pál, Kovács Sz. Mihály. Póttag: Ifj. Zsiros András, Machlik György, Vozárik-utca, Kovács L. Márton, Zahoran György, Zsilinszkiutca. Jegyezzünk MO TE hátiipari rétxvényt! 9 cukor kérdés Talán egyetlen szépen kifejlett mezőgazdasági iparunk a cukorgyártás, mely békében már számottevő kivitelre is tudott cukrot előállítani. Az ország esztelen megcsonkítása egyes cukorgyárainkat a határszélre vetette és megfosztotta termelő területének tetemes részétől. Így járt mind a két közelünkben levő cukorgyár is, a sarkadi és a mezőhegyesi. Cukorrépatermeléssel eddig úgyszólván csak a nagy és kisebb mértékben a középbirtokok foglalkoztak, a kisbirtok ellenben itt az Alföldön alig-alig fanyalodott rá. Pedig a cukorrépa hálás növény erős jól megmunkált földben kissé kedvezőbb időjárás mellett holdanként 150—200 mázsát is megterem. Szereti a trágyás földet, de kitűnő takarmányt is ad a gyártásnál visszamaradó és a termelőnek visszajuttatott répaszeletben. Jövedelmezősége a mai 140 koronás ár mellett készpénzben is kiállja a versenyt bármilyen más terménnyel, mert 100 mázsás termésnél egy hold répa 140,000 korona bevételt jelent, nem számítva a 10 kgr. cukornak és 50 mázsa répaszeletnek értékét, ami ugyancsak kitesz jó pár ezer koronát. Igaz, hogy a cukorrépa termelés dologgal jár, de éppen ezért fizet is olyan bőségesen. Nagyobb családu kisgazdák minden munkáját maguk végezhetik és nagyszerűen pénzelhetnek belőle. A munkát pedig soha se sajnáljuk, hanem használjunk fel minden olyan munkaalkalmat, mely, biztosítja a jó keresetet. Elsósorben magunkon, de azután szerencsétlen Hazánkon is csak ugy segíthetünk, ha annyit dolgozunk, amennyit csak tudunk. Gsoika Sagyirornig — itn traig, Egész lagyirtraág — ttssytraág! 9z Erdélyi Magyar-Székely Szövetség közleményei Székelyország. Ezelőtt tíz esztendővel Lajos Dénes iró azon célzattal, hogy a főváros félrevezetett s az idegen kulturáért mindinkább lelkesedő közönségének figyelmét a Magyarország testéhez tartozó Székelyföld és annak hazátszerető, legendás diesőségü lakossága felé irányítsa, „ Székely ország" címen ismeretterjesztő darabot irt a budapesti Uránia Színház részére. A premier akkor óriási sikert ért el ugy, hogy csak az Urániában több mint 100 előadásban mutatták be a hatalmas alkotást. Most, hogy a viszonyok nagyon szomorúra, gyászosra változtak, Lajos Dénes müvét átdolgozta irredenta jelleggel s országos körútra indult, hogy mint az „E. M. Sz. Sz." főmegbizottja, bemutassa Csonkamagyarország népének, mit sirat, mit veszített el s miért kész vért és életet áldozni az otthonából kutyamódjára kivert, hazátlanul bujdosó szerencsétlen székelység. A darab, amelyre már most felhívjuk hazafias közönségünk figyelmét, itt e hó 23-án d. u. 5 órai