Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-13 / 35. szám

Békéscsaba, 1921. február 13. Vasárnap I

I. évfolyam 41. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai inapilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Böjt Bünbánatnak 46 napos hosszú időszakát ünnepli a keresztény világ. Évszázadok óta ezekben a napokban minden esztendőben bünbánatról prédikálnak a templomokban s a keresztény hivek milliói kegyeletes, alázatos lélekkel emlékeznek Arra, aki a legjobb, legtökéle tesebb volt, mégis a legtöbbet kellett szenvednie, mert ezen a világon Ó szerette legjobban a szeretetére méltatlan embereket. A Krisztust szeretők hatalmas tábora sürübb sorokban siet ezeken a vasárnapokon a templomba s átadva magát a böjti hangulatnak, töredelmesen bánkódik azokon az örök bűnökön, melyekről tudjuk, hogy már kétezer éve is feszitsdmeget kiáltottak az Igazra, de amelyektől máig se tudtunk megszabadulni se egyenként, se együttesen. Ez a töredelem — azt hinné az ember — mélyül azokban, akiket bünük valamilyen rendkívüli nyomorúságba juttatott. De a tapasztalat fájdalmasan hazudtolja meg logikus feltevésünket. Azt látjuk szüntelen, hogy a bűnbánat, a javulási komoly akarása ép azokból hiányzik legjobban, akiknek legzokogóbban kellene bójtölniök. Igy vagyunk mi, leigázott, megtaposott magyarok. Jól tudjuk, hogy minden romlásunknak magunk vagyunk az okai. Jól tudjuk, hogy a széthúzás, a testvérgyülölet, a polgárháború, a forradalmak felkeltése szaggatta szét ezeréves hazánkat — mégsem akarunk bűnbánatot •tartani. Ellenségeinket átkozzuk, ahelyett hogy a magunk mellét vernénk; szidjuk más politikai hitvallású véreinket, ahelyett, hogy megbocsájtó szivvel, a magunk hibáját is meglátó töredelmes lélekkel egymás nyakába borulnánk testvéri összetartást fogadó zokogással; mindig másban keressük a szomorú mult ekát, a jelen tehetetlenségének alapját, ahelyett, hogy mi dűlnénk már neki becsületes szándékkal a jövő építésének. Sehogy sincs ez igy jól. Mi még mindig csodát várunk. Valami meszsziről jövő hatalmas csodát, amely visszaadna nekünk mindent, amit mi magunk tékozoltunk el, 'amiért mi nem tndunk, vagy nem akarunk küzdeni. Pedig ilyen csodára hiába várunk. Nekünk magunknak kell bűneinket belátnunk, azokat megbánnunk és levetkőznünk. Nekünk magunknak kell testvéri szivvel egymásra találnunk s kéz a kézbe minden erőnk megfeszítésével dolgoznunk. Nekünk magunknak kell szivünkből kitépni a visszavonás, pártoskodás, gyűlölet csiráit s helyébe kell ültetnünk a feltételhez nem kötött, izzó, lángoló hazaszeretetet. Nekünk magunknak kell leszoknunk a szavalásról s hozzászoknunk a munkához. Igen, nekünk magunknak kell őszinte, töredelmes böjtöt tartanunk, a bűnbánat könnyű fürfőjében megtisztulnunk: újra igaz magyarokká lennünk. Csakhogy ez a mi megjavulásunk nagyobb volna minden várt csodánál. Pedig csak, ez szülhetné meg a legnagyobb, legfenségesébb csodát a mi örök életre való feltámadásunkat. V. K. 9 kormányzópárt intézőbizottsága Budapest, február 12. Ma délután 4 órára a miniszterelnök ismét megbeszélést tartott a pártok vezetőivei, melynek tárgya a közös munkaprogramm megállapítása volt. Az előterjesztett javaslatok ügyében rövidesen döntenek. Az egységes kormányzópárt vezetése egy közös intézőbizottságra hárul, melynek tagjai előreláthatólag a következők lesznek : A kisgazda pártból nagyatádi Szabó, Mayer, Gaál, Rubinek, Szijj és Meskó, a Kereszténypártból Ernszt, Haller, Huszár, Vass és Tury, a disszidensek csoportjából pedig gróf Klebelsberg, Gömörei, Fáy, Bethlen István gróf és Putnoky. Vasárnap délután értekezletet tart a kisgezdapárt, melyen megállapítja hivatalos címét. Az intranzigens szabadkirályválasztók szembehelyezkednek azzal a párthatározattal, melyszerint bárki kizárható a pártból, minthogy ez •ellenük irányul. Andrássy a disszidensek csoportjához csatlakozik. A nemzetgyűlés csütörtökön tartja legközelebbi ülését. A szociáldemokrata-párt és a szakszervezetek vezetősége elhatározta, hogy nyomtatott memorandumot intéz minden képviselőhöz, melyben a párt helyzetét és az együttműködés lehetőségeit ismerteti. Legújabb Lenin és Trocky közt éles ellentétek merültek fel a londoni kereskedelmi szerződés miatt és a szakszervezetek feloszlatásának kérdésében. Sixtus pármai herceg római útját a Habsburg-trón visszaállításával hozzák kapcsolatba. Gratz Gusztáv a jövő héten kezd tárgyalásokat Bécsben Nyugajmagyarország ügyében. A protestánsok márciusban országos nagygyűlést tartanak Budapesten. A román konzulátus megcáfolja a határzárról szóló híreket. Révaiban megölték az orosz békedelegáció egyik futárját. Francia kommunisták Spanyolországban Madrid, febr. 12. A franciországi bolseviki összeesküvés leleplezése után megindított nyomozás kiderítette, hogy a francia kommunisták Spanyolországban is élénk működést fejtettek ki. Madridban, Sevillában és Barcellonában több száz kommunistát tartóztattak le és több titkos fegyverraktárát fedeztek fel. a lafcásftérdésről Fenti cim alatt a „Körösvidék" február 11-iki számában a csabai vásártérnek célszerűségi, közegészségi és gazdasági szempontból alkalmasabb területre való kihelyezésének kérdésével egy régi, de ma már égetően időszerű gondolat került felszínre: a vásáriérnek házhelyekre leendő felosztása. A cikkiró behatóan foglalkozik ennek az eszmének életrevalóságával és szükségességével s csak azért kivánok hozzászólni, mert tudomásunk szerint a Vásártér jelentékeny részének sporttelep céljára átengedése' is szóbakerült, sőt a város két sportegyesületének ebben a tárgybani beadványa a napokban megtartandó közgyűlésen is tárgyalva lesz. Minden áldozatot megér testi és lelki erőnk fokozása és épségben tartása. Büszke reménységgel látjuk városunkban is a sportélet fellendülését, de ha legmesszebb menő hatósági és társadalmi támogatást is szükségesnek tartunk ezen a téren, azt hisszük, hogy ezt a hasonlóan fontos közérdek sérelme nélkül kell tennünk. A sporttelepeknek a város belterületén való berendezését a mai nyomorúságos lakásviszonyok mellett elhibázottnak tartjuk. Elhamarkodott dolog volt a CsAK részére is házhelyeknek nagyon alkalmas teriiletet átengedni. Azt azonban, hogy az elkövetett hibára egy második sporttelepnek a vásártérDőli kiszakitásával ráduplázzanak, megengedhetetlennek tartjuk. Minek fáradjanak és költsenek a sportegyesületek olyan pályáknak az építésével, amelyet a parancsoló szükség ha ma nem, holnap minden bizonnyal ugy is kivesz a kezükből. Nem célom a két tiszteletreméltó sportegylet rivalitását szóba hozni, de a Vásártérnek házhelyekké való kiosztása kérdésével kapcsolatban szabadjon rámutatni, hogy megértéssel egy sporttelep is kielégítené mindkét egyesület igényét. A megértést pedig elősegítené az, ha a meglévő sporttelepet a ráfordított költségek megtérítésével a város venné tulajdonába s ez állapítaná meg a használat rendjét és módozatait. Ez a tárgytól való kitérés a Vásártér érintetlenségét akarja biztosítani egy nehezen reperálható döntés előtt. Harmincöt-negyven igen alkalmas telket lehetne itt kihasítani. De van ezenkívül a város külömböző részein még több olyan kihasználatlan közterület, ahol a közalkalmazottak százait lehetne telekhez juttatni. Ez a gondolat pedig más szociális és általános emberi szempontokon felül a földbirtokreform szellemének is megfelelően, már csak azért is tetszetős kellene legyen a háztulajdonos városatyák és polgárok előtt, mert hiszen éppen a közalkalmazottak által elfoglalt lakások bérével van mindig a legtöbb bajuk és kellemetlenkedésük, ezeknek sanyaruságos ellátása miatt a megváltozott viszonyoknak megfelelő béremelésről hosszú időkig beszélni sem lehet. fl, jflOliÉ" háziipari szövetkezete Már a háború előtt észlelhető volt, hogy Magyarországon kevés hely van, ahol a háziipar a letűnt idők népművészetének színvonalán áll. És ha fáradságot szentelünk az okok kikutatására, amik ezt a szomorú visszaesést, pusztulást előidézték, nem csupán a gyáripar romboló művészi kultúrával ellentétes hatásáról szólhatunk, hanem sok más körülményt is találunk, ami ezt előidézte. Ezek az okok azonban nemcsak Magyarországon, de mindenütt megvoltak, ahol a gyáripar a szociális bajok s a megélhetés nehézsége éreztették káros hatásukat. önfeláldozó lelkes férfiak kellettek, kik felrázzák a közönség és a kormányok közönyét, kik rámutassanak az etikai és közgazdasági károkra, amelyek a nép házi foglalkozásának elpusztulásával a nem-