Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-11 / 33. szám

Körűsvidék GONDOLATOK * * * Veszett kutya harapásának ál­dozatáról emlékeztünk meg tegnapi lapunkban. Ez a veszedelmes nya­valya, a veszettség ugy látszik na­gyon elterjedt mostanában, mert különösen a vidéki lapok, telve van­nak panasszal és aggodalommal a kóbor kutyák marása miatt. Tudja mindenki, hogy a veszettség a leg­szörnyűbb betegségek egyike, a nép között a rémmesék tömegét ismerik, melyek a veszett eb marásának bor­zalmas következményeiről szólnak; mégis hihetetlenül közömbösek a baj meggátlásával szemben. Az eb­tulajdonosok nem törődnek kutyáik­kal, hagyják azokat szabadon "kóbo­rolni, kiszámíthatatlan veszedelemnek téve ki önmagukat s embertársaikat. Jó volna, ha a hatóság — különösen a mezőrendörök s a szélek rendjére vigyázó hatósági közegek — nagyobb szigort fejtenének ki a bitangoló ebek gazdáival szemben. Itt ugyan még nincs baj, de azért az óvatos­ság nem árt. * A nemzetgyűlés mai pár per­ces ülésén kimúlt az első ülésszak, hogy helyet adjon a másodiknak. Sok vikarmag volt elvetve az első ülésszakon, félő, hogy a másodikban fog kihajtani. Most a szünetet ta­nácskozások töltik ki, amelyek főleg a szent egység megteremtése érde­kében folynak. Én ugy gondolom, hogy ez az egység néhányszor már meg volt, de mindig akadt vagy egy ' ember, vagy egy kérdés, amely meg­bontotta s újra és újra kellett fol­tozni. Ha most sikerül az egységet újra összekovácsolni, azt ajánlanám, hogy — hagyják kivül, egészen kivül a rendbontókat. Okos dolog volna ezeknek a viselt dolgait a válasz­tókkal is tudatni, akik munkára, országépitésre küldték fel a követ urat, nem intrikákra. * A gall kakas. Birand ur a francia kamarában heves kirohanást követett el Németország ellen abból az alkalomból, hogy tiltakozni me­részel agyonveretése ellen. „Német­ország a kezünkben van" — mon­dotta és éreztetni fogja Briand ur a franciák félelmetes erejét. Vala­hogy nagyon csúnya ez a berzen­kedés, a gall kakas ágaskodása, mert hiszen Németországot nem győzték le a franciák sem az antant valamelyik tagja s amikor a belső bajok összeroppantották azt a hatal­mas szervezetet, Franciaország — a világ majd minden nációjának a segítségével tudta csak a békét ki­csikarni. S az is furcsa, amikor az erővel dicsekszik. Ennek az erőnek az alapja német kéz által, német gyárban gyártott német fegyver, ami nem dicsőség a grand mationra. Uj Hegedűs-rendelet o hadinyereségadóról A hivatalos lap mai száma He­gedűs Lóránt pénzügyminiszter uj rendeletét közli, mely a természe­tes személyek és jövedelemadó fi­zetésére kötelezett jogi személyek jövedelemadó alapjának utólagos megváltoztatását illetőleg a^ követ­kezőképen intézkedik. Folyó évi március 31-ig kell el­számolni azokat a hadi üzleti évek­ből származó nyereségeket, amelyek 1920. év végéig az ügyfelekkel (tár­sakkal stb.) nem voltak elszámol­hatók. Ugzancsak legkésőbb márczius 31-ig kell elszámolni az illetékes pénzügyigazgatóságnál (Gyulán) azt, hogy milyen módon használták fel azokat az összegeket, amelyeket az adóköteles az egyes hadi üzleti évek alatt a háború okozta rendkívüli ér­tékcsökkenések és veszteségek fe­Oláh-szósz testuériség. Brassó, febr. 10. Brassóban az uj sorozások lebonyolítására nagyobb oláh katonai bizottságot szállásol­tak el.. Lakáskeresés közben két oláh altiszt beállított a Hinter-gasse 37. számú házba és önkényesen elrek­virált egy szobát, holott a lakás négy helyiségből állott, a csaíádnak pedig, mely benne lakott, 9 tagja van. Az okkal megrémült szász csa­jében, valamint a kizárólag a há­borús ü:^pt érdekében tett beruhá­zásokra &áómentesen leírhatott, ille­tőleg tartalékolhatott. A nyilvános számadásra kötele­zett vállalatokra ugyanezek a ren­delkezések érvényesek. ládapa házában hagyta a két al­tisztet és azonnal az állomástiszthez sietett, ahol elpanaszolta az altisztek erőszakos fellépését. Válaszul goromba fenyegetéseket kapott, bolsevikinek nevezték és az­zal fenyegették meg, hogy családjá­val együtt kihajítják a Tiszántúlra. Mikor lakására visszatért, az egyik altiszt ugy arculütötte, hogy a füle vérezni kezdett. Felesége és gyer­mekei siránkozni kezdtek, mire a két altiszt mindeniküket megverte. Békéscsaba, 1921. február 11. 0 laháshérdésrol Szinte közhelyszámba megy ma már a lakásínségről beszélni, amely kérdés talán az összes környező vá­rosok és nagyobb helyek között vá­rosunkban a legsúlyosabb. Eltekintve ugyanis attól, hogy itt békeidőben sem volt elegendő lakás, mert a csabai gazda lélektanához tartozott az, hogy csak a maga ré­szére épített s igy a tisztviselő, a ke­reskedő a nagyon kis számban meg­levő és sok kívánni valót fenhagyó bérlakásokra volt utalva ; eme hely­zetet ma súlyosbítja a vesztett há­ború számos terhe közül ama leg­szerencsétlenebb körülmény, hogy a változott területi és politikai viszo­nyoknak megfelelően a még volt cse­kély számú bérlakáson most az ide tömöritett nagyszámú tisztviselőnek, katonának és menekülteknek kell osztozkodni. Bármennyire rokonszenvezünk is a háztulajdonosok ama panaszával, hogy még a saját lakásuk felett sem rendelkezhetnek, mégis ki kell jelen­tenünk, hogy a tulajdonjog eme kor­látozását a jelen viszonyok között helyénvalónak találjuk, mert külön­ben a tisztviselők és menekültek százai maradnának hajlék nélkül. Ez a körülmény késztet bennünket szóvá tenni újból az u. n. forrada­lom után megindult azt a mozgalmat, amelynek végső célja az volt, hogy a mai vásártér megfelelő térítés elle­nében engedtessék át lakásépítés cél­jából tisztviselői telkeknek, a vásár­tér pedig helyeztessék el céljának és a környezetnek is inkább megfelelő helyen. A mai vásártér ideális tisztviselői telep lenne, legalább is 30—35 tiszt­viselői lakás lenne itt emelhető, amely kérdés egyszerre lényeges enyhülést jelentene a lakásügyben. Felhozható ugyan e terv ellen, hogy az építkezés ma ugy sem volna keresztülvihető és hogy egyoldalú tisztviselői érdeket véd, azonban azt hisszük, hogy pénzünk értékének bizton bekövetkező emelkedésével és az Erdély felé remélhetőleg hama­rosan meginduló forgalommal az anyagdrágaság és a munkabérek is tetemesen veszítenek majd erejükből s igy az építkezések még az év fo­lyamán megkezdhetők lennének, más­részt pedig kétségtelen és köztudo­mású tény, hogy a mai állami be­rendezkedésünk mellett nem nélkü­lözhető tisztviselőkön való segítés elsőrendű államérdek. A mai vásártér sem közegészségi, sem célszerűségi, sem gazdasági szempontból nem felel meg rendel­tetésének, mert a város kellő köze­pén egy fejlődésre hivaiott város sem tűrhet meg ily nagy és kihasz­nálatlan területet. Ellenben mind­három szempontból elsősorban jöhet ily célra figyelembe a Szarvasi-ut végén, a vasutvSnal oldalán eső legelőterület, ahol legalább egyelőre ' nem áll útjába annak a városfej­lesztő programmnak, amelynek váz­lata bizonyára ott van polgármes­terünk fiókjában. Foglalkozzon tehát a város veze­tősége e kérdéssel mielőbb, esetleg a város polgármestere egy szűkebb értekezleten az érdekeltek részéről a kiviteli módozatok iránt tájékoztassa magát, mert egyet hangoztatunk és ez az, hogy a lakáskérdést másként, mint uj lakások építésével megoldani nem lehet, ezt pedig előmozdítani még anyagi áldozatok árán is épen a polgárság nagyobb kényelmének biztosítása céljából a város köte­lessége. Briand nyilathozata a hamarában ' A kamara legutóbbi ülésén az interpellációkra való szavazás előtt Briand nagy beszédet mondott, melynek során a következőkben nyilatkozott: Bizonyos, hogy Németországnak fizetnie kell és fizetni is fog. Ha annak ellenére, hogy áldozatokat hoz­tunk, holnap ellentállásra találnánk, Franciaország meg fogja mutatni a németeknek félelmetes erejét. A szövetségesek egyetértése tökéletes. Németország a kezűnkben van ! Súlyos feszültség flmeriha és Anglia hozott. Az amerikai lapok napok óta élénken foglalkoznak az angol-amerikai feszültség üpyével, meiyet egy angol vezetőpolitikus nyilatkozata alapján igen súlyosnak nyilvánítanak. Egyik lap szerint az Egyesült Államok és Nagy­britannia között rövidesen szakításra kerülhet a sor s ez esetben kikerülhetetlen volna a két állam közötti háború. Az angol sajtó ezekkel a hírekkel szemben higgadtabban itéli meg a helyzetet. Az angol lapok is elismerik, hogy Amerika és Anglia között feszült a viszony, ezt azonban nem tartják veszedelmesnek. Az Egyesült Államokat elitélik, amiért most akar vissszavonulni az európai politika elöl, amikor a legfontosabb kérdések tisztázására kerül a sor. Hazaáruló zsidó egyetemi tanár Debrecen, febr. 10. Kiss Géza, a debreceni egyetemen a római jog tanára volt. Har­mincötéves korában rektor magnificus lett, azonban politikai szereplésre, sőt egyenesen miniszteri bársonyszékre vágyott. Hogy ezeknek a vágyai­nak kielégítést szerezzen, olah zsoldba szegődött és felcsapott hazaáru­lónak. Az oláhok azonban megtréfálták és nem adtak alája bársonyszé­ket. Visszatérnie pedig már nem lehetett. Csúfos politikai kudarca után a tudományhoz fordult vissza. Előbb a jassyi egyetemen óhajtott volna katedrához jutni, ha sikerült volna neki, majd a kolozsvári román egyetem körül forgolódott hasonló siker­rel. Hosszas hányódtatás után végre most — ha nem is bársonyszékben s ha nem is katedrán — sikerült elhelyezkednie. Az oláhok hálából, hazaárulásért odavetettek neki egy darabka ke­gyelemkenyeret : megtették segédkodifikátornak (?) a bukaresti kormány törvényjavaslat előkészítő bizottságában. Ügyanekkor kitagadta a tulajdon édesapja, aki jóravaló, hazafias érzelmű zsidó ember, a kolozsvári közönség társadalmi bojkottot lépte­tett életbe ellene, a vgllás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter pedig megerősítette a debreceni egyetem tanácsának a határozatát, mely a ha­zaáruló professzort elmozdítja állásából. Liga a baksis eílen A román hatóságok, ugy a polgáriak, mint a katonaiak nevezetessé váltak a vesztegetésekről. A bukaresti tisztviselők, akiket a kitelepített ma­gyarok helyébe gyűjtöttek Erdélybe, szunyogmódra szipolyozzák a lakos­ságot. A kormány minden módot megkísérelt a baksis-rendszer megszün­tetésére, azonban csakhamar belátta, hogy magában semmire sem képes. Kénytelen volt tehát a társadalomhoz fordulni segítségért. A bukaresti miniszterelnök rendeletet edott ki, melyben kötelezővé teszi minden községben a „baksis ellenes liga megalakítását." A liga kötelessége, hogy a legnagyobb szigorúsággal nyomozzon ki minden visszaélést és tegyen feljelentést az illetékes bíróságoknál. A prefektusok a kormányrendelet értelmében hirdetményben figyel­meztetik a közönséget arra, hogy az állam összes tisztviselői javadalma­zásban részesülnek és ezért a polgárokkal szemben hatáskörükben elő­forduló szolgálataikat ingyen kötelesek végezni. i

Next

/
Thumbnails
Contents