Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-08 / 30. szám

Békéscsaba, 1921. február 8. WWfii íVJWII'li "I'j'IWB H"WWIfVffWf Kedd 11. évfolyam 30. szám. Saerkaaaíéaég és kiadóhivatal: Bdkfawubáa, Sseat István-tér 18. takm A szerkesztőség telefon száina: 60 FüggatEen kereaztésty politikai aapllap Előfizetési árak: Egy héra 35 K, negyedévre 100 K. félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Tovább tart a bomlás a kormánytalan kor­mányzópártban. Akik megindították a lavinát, már-már szeretnék meg­állítani, de nem lehet. Most már a megmaradtak is veszekednek és plattformokon törik a fejüket, amely­nek alapján együttmaradhatnának, helyesebben a kormányban bent­maradhatnának. Nyilatkozatok özöne lát újra napvilágot a sajtóban, amely hűségesen ad helyet a honboldogitó ideáknak, amelyek majdnem minde­nikéből kiérzik az egyéni érvénye­sülés vágya. Csodálatos arányokban látjuk kifejlődni politikai életünkben a — sajnos — már megszokott ön­zést. Bár a miniszterelnök óva inti a pártokat, csoportokat a széthúzás­tól s hivatkozik külpolitikai momen­tumokra is, melyekből a jogosság­nak látszatával azt a reményt meriti, hogy a válságosnak Ígérkező tavasz egyetlen védőtestté fogja tömöríteni a magyar nemzetgyűlést, a figyel­meztetés nem használ és a politikus urak bizonyára ugy gondolják, hogy az egységre ilymódon — ráérünk tavasszal. A kisgazdapárt vasárnapra vir­radó éjjel végre bizonyos koncesz­sziókkal kikapcsolta a királykérdést programmjából, amig mások fel nem vetik — mondja a kiadott kommüniké. Hát ugyan, ugyan, nem az agrárdemokrata csoport ránci­gálta elő hajánál fogva ezt a kér­dést, amelyik még igen soká kerül­het sorra? Nem ez a csoport kény­szeritette a legutóbbi pártértekezle­tet is arra, hogy előre kössék le magukat egy olyan kérdésben, a melyről ma még igazán nem tud­ható, hogy holnap miként lehet megoldani? Az 1920. évi I. t.-c. ezt a kérdést nyugvópontra vitte ad­dig a pontig, ameddig szükséges volt. Megállapította, hogy Magyar­ország királyság s az is marad. Pont. Ezen tul soha sem szabad menni senkinek, aki magyar, mert először rendbe kell hoznunk az or­szágot, romokat kell eltakarítanunk, építenünk kell, államadósitanunk kell a mindennapi kenyeret . . . Ezer dolgunk van s mind, mind sürgő­sebb mint azok a kérdések, amelyek miatt a politikai felfordulásokat rendezik. De hát igazán nem fon­tos az ország érdeke. A fontos az, hogy ma és holnap, esetleg öt év mulya ki lehet — miniszter, kegyel­mes ur, vagy államtitkár. Tart a válság Teleky Pál gróf nyilatkozata. — A kormányzópárt uj határozata. — Ujabb kilépések Budapest, febr. 6. A politikai válság dolgában, me­lyet a királykérdésben történt isme­retes határozat idézett fel, Teleki folytatja tárgyalásait és közös érte­kezleteket tart a pártvezérekkel. Ezek az értekezletek ma délelőtt is folytatódtak. A tárgyalások alapja egységes kormányzópárt alakí­tása azoknak a szélsőséges ele­meknek a kizárásával, akiknek személyét nem találja kívánatos­nak a miniszterelnök. Rubinek Gyula ezzel szemben szoros pártszövetség tervét|vetette fel s ennek kapcsán a kormányzópárt szombat éjjel a következő javaslatot fo­gadta el: A párt a szabadkirályválasztás kérdésében 1921. évi február hó 3-án hozott határozata alapján áll, de a kérdést kikapcsolja mindaddig, amig más oldalról fel nem vetik. A párt meghatározott munkaprog­ramm alapján készséggel vállalko­zik más pártokkal koalíciós alapon a kormányzásra. Ebben a tekintetben különös súlyt helyez: 1. a házhely- és a|kisbérlettörvény, valamint a földbirtokreform végre­hajtására, 2. a közigazgatási reform meg­oldására, 3. a szabadforgalom minden téren való felszabadítására, 4. képviselőválasztói törvény mó­dosítására. Rubinek Gyula, aki a pártszövet­ség eszméjét felvetette, a követ­kező nyilatkozatot tette : A párt­szövetség több, mint a koalíció, mert a közös párthelyiség, közös intézőbizottság stb. az egységnek sokkal nagyobb biztosítékai. Most különállását egyik párt sem adhatja fel. Az egységes párt megalakítása is nagyon nehéz dolog, mert ez csak azokra előnyös, akikre nézve nem jelent áldozatot. Remélem, hogy csütörtökre, mikorra a nemzetgyű­lés összeül, meg lesz oldva a vál­ság és pedig oly módon, hogy a királykérdés a további tárgyalásokból ki lesz kapcsolva. Tegnap Pékár Gyula, Frühwirth Mátyás, Gerencsér István, Éber­hardt Antal, Huber János, Kontra Aladár, Bleyer Jakab, Thomas Fe­renc, Sávoly János, Scholtz Ödön, Birtha József és Gunda Jenő beje­lentették a kormányzópártból való kilépésüket. Kilépett a kormányzó­pártból Szilágyi Lajos is, de kije­lentette, hogy semmi más alakulás­hoz nem csatlakozik. A dissziden­sek csoportjából Hermann Miksa vált ki azzal, hogy ő szabad király­választó s egyelőre párton kivül marad. Teleki Pál gróf miniszterelnök ma folytatta tárgyalásait a pártvezérek­kel és a különböző árnyalatok veze­tőivel. A ma délelőtti tárgyalásokon részt­vettek többek között: Tomcsányi, igazságügyminiszter, nagyatádi Szabó sokorópátkai Szabó, Klebelsberg Kunó gróf, Putnoky, Karafidth, Gaál, Ruprecht, stb. Megállapodásra nem jutottak. Teleki megint egységes párt meg­szilárdítását indítványozta, azonban előreláthatólag a koalíciós tervek valamelyike fog megvalósulni. Némelyek szerint az uj koalíciós alakulásnak egyik fő támasza a sza­badkirályválasztók pártja, a másik pe­dig a régi keresztény párt lesz. A szabadkirályválasztók pártja je­lenleg állítólag 106 tagból áll. Közös lengyel-oláh defenzíva Bukarest, február 7. Az oláh hadvezetőség megtette a szükséges előkészítő intézkedéseket ahoz, hogy a lengyelekkel tárgyalásokat kezdhessen a» oroszokkal nmemben való egyöntetű fellépés ügyében Az oláhok a lengyelek támogatásával keresztölTihetőnek tartják a bolsevikiek támadó erejének megbénítását. Sapieha lengyel külügyminiszter a „Luptatorul* (Bukarest) közlése szerint kijelentette, hogy Lengyelország kész a háború folytatására s ha a lengyel-orosz béke létrejön is, egy Románia ellen irányuló orosz támadást jelnek fog tekinteni a további harcok azonnali megkezdésére. Hegedűs az újságírók hozott Budapest, febr. 7. A pénzügymi­niszter vasárnap este megjelent az Otthon irók és hírlapírók körében és az ott egybegyűlteknek előadást tartott pénzügyi terveiről. A beteg­ség, úgymond, egyszerű. A pénz vérbajos, közgazgasági életünk belső rendje felborult. Ez az egész s azt se gondoljuk, hogy csak nálunk van igy, mert ez világjelenség. Meg kell állítanunk a pénzhamisí­tást, amit jogilag ugyan a bolse­visták kezdtek meg, tényleg azon­ban a háború alatt, amikor a fede­zet nélküli bankjegynyomást elkezd­ték. A mai helyzetet már tiz éve megjósolta, de nem hallgattak rá. Ha most támogatják, hamarosan megállítja a bankóprést. A vagyonadónak német és osztrák mintája nem jó. Ennél sokkal célra­vezetőbb az ő szisztémája, a vagyon­válság. A pénzt ugy javítja, hogy papír helyett sorsjegyet ad. A tőke nyugtalan és pénzszűke van. Ezek a jelenségek csakhamar megfognak szűnni. Március elseje fordulópont és nevezetes nap lesz. Ezen a napon állapítjuk meg a részvények vál­ságát. A falusi szövetkezetek vagyo­nához nem nyulunk. A .bútort, ék­szert kimutatásba vesszük, de a lakásokba nem megyünk. Tizennégy törvényjavaslatom van készen, amit benyújtok mihelyst a nemzetgyűlés újra ülésezik. Végrehajtom a pénz­kicserélést még egy féléven belül és elválasztom a magyar koronát az osztráktól. Azt megígérem, hogy a kicserélésnél 5 százaléknál több le­vonás nem lesz. Csak az a fontos, hogy gyorsan letárgyalják javaslataimat. Akkor ha­marosan megállítom a bankóprést anélkül, hogy külföldi kölcsönök után szaladnék. Tisztán a belföldi tőkére fogok támaszkodni. Az adó­zásnál a gyermekek számára tekin­tettel leszünk s a gyermekek szapo­rodása csökkenteni fogja az adóter­heket. A leszerelt katonatiszteket a vámellenőrzésnél használjuk fel. Paslos beteg Páris, febr. 7. Pasics, Jugoszlávia miniszterelnöke influenzában súlyo­san megbetegedett. — Ugylátszik betegsége azokkal a nehézségekkel függ össze, amelyekkel a most ösz­szeült jugoszláviai országgyűlésen találkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents