Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-10-12 / 160. szám

Békéscsaba, 1920. október 12. Szerkesztőség és kiadóhiratal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Tiszta erkölcs „Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs". Berzsenyi ismere­tes, hazafias ódájából idézte ezt a mondatot Patacsy államtitkár Békés­csabán mondott beszédében. Ezt az igazságot nem lehet elég sokszor hangoztatni ma, a rombadőlt haza újjáépítésének idején. A háború előtt is sok panasz hangzott el nálunk az erkölcsök rom­lása, a korrupció elharapódzása el­len, pedig akkor még rózsásak vol­tak az állapotok a maihoz képest. A háború meghozta a nyomort és az ezt kihasznált kapzsiságot. A csa­lást, a konjunktura kihasználását megkezdték a hirtelen meggazda­godni akaró hadseregszállítók, foly­tatták a láncosok s ma a tiszta er­kölcsnek ez a két legnagyobb ellen­sége uralkodik közéletünk minden területén: a nyomor és a lelketlen kapzsiság. Ennek a két tényezőnek együtt­működése okozta aztán, hogy az ed­dig csak szórványosan előforduló s inkább csak az alacsonyabb réte­gekben otthonos megvesztegethető­ség felszivárgott a legmagasabb pol­cokig s rangemelkedésének megfele­lően uj nevet is kapott: ma kijárás­nak hivják. A magunk fajta keresz­tyén légkörben nevelkedett emberben szinte elhűl a vér, amikor magas méltóságok hozzáférhetéséről hal­lunk — kételkedve — regélni. A tisztviselői nyomor sok mindent érthetővé tesz. De a nélkülözés ma­gában véve csak a talajt teszi alkal­masabbá, csak az ellentálló erőt csökkenti, anélkül azonban, hogy ve­szélyeztetné a vallásos neveléssel megteremtett valódi erkölcsiséget. A tiszta keresztény társadalomban maga a nyomor még nem szüli meg a közerkölcsök teljes bomlását, ez ak­kor következik be, ha kísértés keritő ördöge környékezi meg a nyomor­gót. Az a baj, hogy nem tiszta keresz­tyén társadalomban élünk. Sok a kí­sértő, sok a keritő, aki pirulni sem tud, midőn aljas ajánlatokkal keresi fel a nélkülözéstől és nyomortól lelki ellentálló erejében elernyedt tisztvi­selőt, csakhogy többnyire szennyes ügyét előmozdítsa hivatali hatáskö­rében. Ezeket az embereket a leg­önérzetesebb visszautasítás sem hozza zavarba s csak arra magyarázzák, hogy keveset Ígértek és szemérmet­lenül újra, meg újra előjönnek ma­gasabb ajánlatukkal. Nem lehet cso­dálni, hogy sok esetben aztán meg­törik az agyonsanyargatott tisztvi­selő ellentállása a káprázatos kísér­téssel szemben. Ez a zsidó üzleti rendszer ma már odavezetett, hogy a közfelfogás nem is lát erkölcste­lenséget abban, ha a szemérmetlen kijáró a jutalom fejében gyors és soronkivüli elintézést kér. Ezeknek az üzelmeknek a melegágyai a há­ború alatt a különböző központok voltak, ahonnan — azt mondják — kiutalást csak az tudott kieszközölni, aki tudta a módját s nem sajnálta az áldozatot. Az oláh megszállás agyonfertőzött levegője nem járult hozzá ezeknek az állapotoknak meg­szüntetéséhez, sőt akkor az lett egyet­len utja a boldogulásnak. Vájjon mikor kezdődik már meg a keresztyén megújhodástól várt nagy takarítás ? És mikor ér el ez a tisztulási folyamat a legalsóbb foko­zatokig, ha még a legmagasabbak­nál is késlekedik. 9 miniszterelnök beszámolója Szegeden Vasárnap délelőtt Teleky Pál gróf, miniszterelnök nagy beszámoló beszédet tartott Szegeden. Először a külügyi kérdésekkel foglalkozott. Hangoztatta, hogy a békeszerződést két oknál fogva irta alá : először azért, mert fegyverünk nem volt az ellenállásra, másodszor azért, mert a békeokmány kísérőlevele sok enyhítést ígért. Bíztunk biráinkban s ezek­nek az ígéreteknek be nem váltása lenne első nagy csalódásunk. A je­len pillanatban természetesen komoly nyugalommal és munkával ke'l kivárnunk a fejleményeket s mérlegelnünk a helyzetet. A bosszú politi­káját sohasem üztük s nem is fogjuk űzni. Ma legsúlyosabb kérdés pénzügyi helyzetünk. Több, mint 9 milliárd deficitünk van. Ezt csak okszerű gazdálkodással lehet megsemmisíteni. Kétségbeesésnek nincsen helye. Koronánk vásárló képessége sokkal na­gyobb, mint ahogy a zürichi tőzsdén jegyzik. Fontos, hogy a gazdasági tárgyalásokat felvegyük minden szom­szédunkkal. Ez azonban nem jelenti a politikai tárgyalások megkez­dését is. Sajnos, szomszédainkban ma is a győztesek szövetségesei állanak velünk szemben. Egyedül Ausztria tudja helyesen mérlegelni, mily nagy ajándék neki, ha az odaítélt Nyugatmagyarországgal nem üt éket saját maga és Magyarország közé. Sokkal nehezebb a helyzet többi szomszé­dainkkal szemben, akikkel szintén gazdasági tárgyalásokat folytatunk. — Nagyon bajos szonban békés gazdasági tárgyalásokat fenntartani azon államokkal szemben, melyek folytonos politikai atrocitásokkal hátráltatják a békés megegyezés létrejöttét. A galíciaiak kiutasítása folyamatban van. A rendőri statisztika szerint 40—50 ezer a kiutasitandók száma. A vaggolakók elhelyezésére sürgős építkezések folynak. Ujabb be­özönlések azonban tehetetlenné teszik a kormányt, mert ujabb tömegek befogadására és eltartására az állam nem képes. A zsidókérdés megoldása végtelenül fontos. Szükséges azonban, hogy felülemelkedjünk az elfogultságon és soha sem szabad általánosí­tanunk, mert sok a hazafias zsidó is. A munkáskérdés ügyében a legintenzívebb tárgyalások folynak, ugy a szociáldemokratákkal, valamint a keresztényszociálistákkal. A kormány híve a szakszervezetek visszaállításának, azt azonban semmi esetre sem hajlandó eltűrni, hogy lelketlen izgatók a munkásság gazdasági szervez­kedését politikai célokra igyekezzenek felhasználni. A királyság kérdését nem szabad korteskezekre adni. Egyelőre annyi bizonyos, hogy magyar király csakis magyar király lehet. A választójog végleges rendezése rmst van folyamatban. Elterjedt az utóbbi hetekben az a hír, hogy készülünk megtámadni Csehországot. Ezt csak holmi kardcsörtetók találták ki, akik egyebet se tudnak kardcsörtetésnél. Kilencvenhat városunkat rabolták el A városok országos kongresszusa nem régen tartotta meg nagy ér­deklődés mellett ülését, melyen többek közt az alábbi határozatot hozta: Miután a legutolsó népszámlálási adatok szerint Magyarország 140 városa közül csak 7 városban ta­láltatott abszolút többségben Na tót nemzetiség, 3-ban a román és egy­ben a német, miután tehát az or­szág 140 városából 11 városban van többségben a nemzetiség s ennek dacára a békeszerződés 96 várostól fosztott meg bennünket és most csehek, románok és szerbek akaiják jogtalanul hasznukra fordí­tani mindazt, amit a magyar kul­ture alkotott, ennélfogva a magyar vánsok országos kongresszusa, mirt az összes magyar városok képviselete az elszakított városok nerében is tiltakozik a békeszerző­dés ellen; az elszakított városain­kai az ellenállhatatlan kényszer ha­tási alatt aláirt békeokmány elle­né-e is magyarnak és hozzánk tar­to;ónak tartjuk, a velük való érint­kezést keressük és fenntartjuk és mhden törekvéseinkkel rajta le­szink, hogy azok Szent István ko­roiája alatt mielőbb egyesittessenek örikre és elválaszthatatlanul. Gabonaheszolgáltatás Mult számunkban egy rövidke kis hir keretében beszámoltunk arról, hogy ujabb gabonabeszolgáltatás ügyében értekezlet volt a városhá­zán, amely azonban a gazdák rész­vétlensége miatt érdemes határoza­tot nem hozhatott. Tudjuk, mi volt a gazdák elma­radásának az oka. a gazdáknak is be kell látniok, hogy a gabona olyan első­rangú közszükségleti cikk, amely nélkül meglenni nem lehet. Ha tehát nincs elegendő eleség, akkor mégis csak kell teremteni, mert különben felbomlik a rend, amitől pedig a gazdáknak különösen kell félniök. Ennek a mindennél drágább rend­nek az érdekében mégis csak kell adni gabonát és pedig azoknak, akiknek van: a gazdáknak. Tudjuk, hogy sok méltatlanság van ebben. Mert sem a zsidótól nem veszik el a portékát maximális áron, se' a csizmadiától a csizmát, se' az ipa­rostól, gyárostól az elkészített árut, csak éppen a gazdától az ő búzáját. De hát éppen a buza a legszük­ségesebb, a legnéikülözhetetlenebb 1 Csak egy módja van annak, hogy a rendelet végrehajtását legalább teljesen méltányosan és igazságosan eszközöljék. Menjenek el a gazdák arra az értekezletre, adják ott elő gondolataikat, beszéljék meg a be­szolgáltatás leghelyesebb módját, mert mégis csak jobb lesz annak keresztülvitele, ha a gazdák is irá­nyítják azt. Ha a teljesen rideg el­zárkódzás álláspontjára helyezked­nek, akkor rideg lesz a rendelet végrehajtása is s nem lesz módjuk­ban a gazgáknak az esetleges sérel­meket orvosoltatni. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen."

Next

/
Thumbnails
Contents