Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-10-12 / 160. szám
Békéscsaba, 1920. október 12. Szerkesztőség és kiadóhiratal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Tiszta erkölcs „Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs". Berzsenyi ismeretes, hazafias ódájából idézte ezt a mondatot Patacsy államtitkár Békéscsabán mondott beszédében. Ezt az igazságot nem lehet elég sokszor hangoztatni ma, a rombadőlt haza újjáépítésének idején. A háború előtt is sok panasz hangzott el nálunk az erkölcsök romlása, a korrupció elharapódzása ellen, pedig akkor még rózsásak voltak az állapotok a maihoz képest. A háború meghozta a nyomort és az ezt kihasznált kapzsiságot. A csalást, a konjunktura kihasználását megkezdték a hirtelen meggazdagodni akaró hadseregszállítók, folytatták a láncosok s ma a tiszta erkölcsnek ez a két legnagyobb ellensége uralkodik közéletünk minden területén: a nyomor és a lelketlen kapzsiság. Ennek a két tényezőnek együttműködése okozta aztán, hogy az eddig csak szórványosan előforduló s inkább csak az alacsonyabb rétegekben otthonos megvesztegethetőség felszivárgott a legmagasabb polcokig s rangemelkedésének megfelelően uj nevet is kapott: ma kijárásnak hivják. A magunk fajta keresztyén légkörben nevelkedett emberben szinte elhűl a vér, amikor magas méltóságok hozzáférhetéséről hallunk — kételkedve — regélni. A tisztviselői nyomor sok mindent érthetővé tesz. De a nélkülözés magában véve csak a talajt teszi alkalmasabbá, csak az ellentálló erőt csökkenti, anélkül azonban, hogy veszélyeztetné a vallásos neveléssel megteremtett valódi erkölcsiséget. A tiszta keresztény társadalomban maga a nyomor még nem szüli meg a közerkölcsök teljes bomlását, ez akkor következik be, ha kísértés keritő ördöge környékezi meg a nyomorgót. Az a baj, hogy nem tiszta keresztyén társadalomban élünk. Sok a kísértő, sok a keritő, aki pirulni sem tud, midőn aljas ajánlatokkal keresi fel a nélkülözéstől és nyomortól lelki ellentálló erejében elernyedt tisztviselőt, csakhogy többnyire szennyes ügyét előmozdítsa hivatali hatáskörében. Ezeket az embereket a legönérzetesebb visszautasítás sem hozza zavarba s csak arra magyarázzák, hogy keveset Ígértek és szemérmetlenül újra, meg újra előjönnek magasabb ajánlatukkal. Nem lehet csodálni, hogy sok esetben aztán megtörik az agyonsanyargatott tisztviselő ellentállása a káprázatos kísértéssel szemben. Ez a zsidó üzleti rendszer ma már odavezetett, hogy a közfelfogás nem is lát erkölcstelenséget abban, ha a szemérmetlen kijáró a jutalom fejében gyors és soronkivüli elintézést kér. Ezeknek az üzelmeknek a melegágyai a háború alatt a különböző központok voltak, ahonnan — azt mondják — kiutalást csak az tudott kieszközölni, aki tudta a módját s nem sajnálta az áldozatot. Az oláh megszállás agyonfertőzött levegője nem járult hozzá ezeknek az állapotoknak megszüntetéséhez, sőt akkor az lett egyetlen utja a boldogulásnak. Vájjon mikor kezdődik már meg a keresztyén megújhodástól várt nagy takarítás ? És mikor ér el ez a tisztulási folyamat a legalsóbb fokozatokig, ha még a legmagasabbaknál is késlekedik. 9 miniszterelnök beszámolója Szegeden Vasárnap délelőtt Teleky Pál gróf, miniszterelnök nagy beszámoló beszédet tartott Szegeden. Először a külügyi kérdésekkel foglalkozott. Hangoztatta, hogy a békeszerződést két oknál fogva irta alá : először azért, mert fegyverünk nem volt az ellenállásra, másodszor azért, mert a békeokmány kísérőlevele sok enyhítést ígért. Bíztunk biráinkban s ezeknek az ígéreteknek be nem váltása lenne első nagy csalódásunk. A jelen pillanatban természetesen komoly nyugalommal és munkával ke'l kivárnunk a fejleményeket s mérlegelnünk a helyzetet. A bosszú politikáját sohasem üztük s nem is fogjuk űzni. Ma legsúlyosabb kérdés pénzügyi helyzetünk. Több, mint 9 milliárd deficitünk van. Ezt csak okszerű gazdálkodással lehet megsemmisíteni. Kétségbeesésnek nincsen helye. Koronánk vásárló képessége sokkal nagyobb, mint ahogy a zürichi tőzsdén jegyzik. Fontos, hogy a gazdasági tárgyalásokat felvegyük minden szomszédunkkal. Ez azonban nem jelenti a politikai tárgyalások megkezdését is. Sajnos, szomszédainkban ma is a győztesek szövetségesei állanak velünk szemben. Egyedül Ausztria tudja helyesen mérlegelni, mily nagy ajándék neki, ha az odaítélt Nyugatmagyarországgal nem üt éket saját maga és Magyarország közé. Sokkal nehezebb a helyzet többi szomszédainkkal szemben, akikkel szintén gazdasági tárgyalásokat folytatunk. — Nagyon bajos szonban békés gazdasági tárgyalásokat fenntartani azon államokkal szemben, melyek folytonos politikai atrocitásokkal hátráltatják a békés megegyezés létrejöttét. A galíciaiak kiutasítása folyamatban van. A rendőri statisztika szerint 40—50 ezer a kiutasitandók száma. A vaggolakók elhelyezésére sürgős építkezések folynak. Ujabb beözönlések azonban tehetetlenné teszik a kormányt, mert ujabb tömegek befogadására és eltartására az állam nem képes. A zsidókérdés megoldása végtelenül fontos. Szükséges azonban, hogy felülemelkedjünk az elfogultságon és soha sem szabad általánosítanunk, mert sok a hazafias zsidó is. A munkáskérdés ügyében a legintenzívebb tárgyalások folynak, ugy a szociáldemokratákkal, valamint a keresztényszociálistákkal. A kormány híve a szakszervezetek visszaállításának, azt azonban semmi esetre sem hajlandó eltűrni, hogy lelketlen izgatók a munkásság gazdasági szervezkedését politikai célokra igyekezzenek felhasználni. A királyság kérdését nem szabad korteskezekre adni. Egyelőre annyi bizonyos, hogy magyar király csakis magyar király lehet. A választójog végleges rendezése rmst van folyamatban. Elterjedt az utóbbi hetekben az a hír, hogy készülünk megtámadni Csehországot. Ezt csak holmi kardcsörtetók találták ki, akik egyebet se tudnak kardcsörtetésnél. Kilencvenhat városunkat rabolták el A városok országos kongresszusa nem régen tartotta meg nagy érdeklődés mellett ülését, melyen többek közt az alábbi határozatot hozta: Miután a legutolsó népszámlálási adatok szerint Magyarország 140 városa közül csak 7 városban találtatott abszolút többségben Na tót nemzetiség, 3-ban a román és egyben a német, miután tehát az ország 140 városából 11 városban van többségben a nemzetiség s ennek dacára a békeszerződés 96 várostól fosztott meg bennünket és most csehek, románok és szerbek akaiják jogtalanul hasznukra fordítani mindazt, amit a magyar kulture alkotott, ennélfogva a magyar vánsok országos kongresszusa, mirt az összes magyar városok képviselete az elszakított városok nerében is tiltakozik a békeszerződés ellen; az elszakított városainkai az ellenállhatatlan kényszer hatási alatt aláirt békeokmány ellené-e is magyarnak és hozzánk tarto;ónak tartjuk, a velük való érintkezést keressük és fenntartjuk és mhden törekvéseinkkel rajta leszink, hogy azok Szent István koroiája alatt mielőbb egyesittessenek örikre és elválaszthatatlanul. Gabonaheszolgáltatás Mult számunkban egy rövidke kis hir keretében beszámoltunk arról, hogy ujabb gabonabeszolgáltatás ügyében értekezlet volt a városházán, amely azonban a gazdák részvétlensége miatt érdemes határozatot nem hozhatott. Tudjuk, mi volt a gazdák elmaradásának az oka. a gazdáknak is be kell látniok, hogy a gabona olyan elsőrangú közszükségleti cikk, amely nélkül meglenni nem lehet. Ha tehát nincs elegendő eleség, akkor mégis csak kell teremteni, mert különben felbomlik a rend, amitől pedig a gazdáknak különösen kell félniök. Ennek a mindennél drágább rendnek az érdekében mégis csak kell adni gabonát és pedig azoknak, akiknek van: a gazdáknak. Tudjuk, hogy sok méltatlanság van ebben. Mert sem a zsidótól nem veszik el a portékát maximális áron, se' a csizmadiától a csizmát, se' az iparostól, gyárostól az elkészített árut, csak éppen a gazdától az ő búzáját. De hát éppen a buza a legszükségesebb, a legnéikülözhetetlenebb 1 Csak egy módja van annak, hogy a rendelet végrehajtását legalább teljesen méltányosan és igazságosan eszközöljék. Menjenek el a gazdák arra az értekezletre, adják ott elő gondolataikat, beszéljék meg a beszolgáltatás leghelyesebb módját, mert mégis csak jobb lesz annak keresztülvitele, ha a gazdák is irányítják azt. Ha a teljesen rideg elzárkódzás álláspontjára helyezkednek, akkor rideg lesz a rendelet végrehajtása is s nem lesz módjukban a gazgáknak az esetleges sérelmeket orvosoltatni. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen."