Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-09-30 / 150. szám

Békéscsaba, 1920. szeptember 30. Csütörtök I. évfolyam 150. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Beszámolót tartott ireghi Balla Aladár nemzetgyűlési képviselő kerületében, Békéscsabán a mult vasárnapon. E beszámolót ünnepélyesebbé tette az, hogy ezen a napon mutatkozott be városunkban megyénk uj főispánja, dr. Egan Imre, aki Békéscsaba városát azzal tisztelte meg, hogy installációját követő legelső napon eljött hozzánk. A képviselő ur beszámolójáról megemlékeztünk. Közöltük nagy beszédének lényegét. Nem füztünk hozzá semmiféle megjegyzést, pedig lett volna szavunk a tőle hallottakhoz, de nem akartuk támadni azt, aki megígérte mandátuma átvételekor, hogy ellenfeleit is barátaivá akarja tenni. Most azonban megszólalt a mi élő lelkiismeretünk, olvasóink nagy táborának feljajdulása s e lelkiismeret bennünket is szólásra késztet. Hármat is aludtunk a beszámolóra, hogy ne a bosszúság hirtelen fellobbanása, hanem a higgadtság diktálja Írásunk. Nem az ellenfél akadékoskodása szól belőlünk, hanem kizárólag a közért aggódó magyar lelkünk, harag, gyűlölet nélkül, abban a reményben, hogy nem haragot, hanem megértést és higgadt megfontolást teremt szavunk a képviselő ur körében is. Ilyen indulattal helytelenítjük Balla Aladár beszédének néhány részét, sőt tiltakozunk az ellen. Nagyon elitéljük annak gyakori hangoztatását, hogy az uj főispánt ő hozta ide. Nagyon helytelen volt ezt előre is megizengetni a megyébe. Mi ugyanis ugy tudjuk, hogy ilyen magas méltóságba, mint a főispáni állás, a rátermettség, a munkaszeretet s a legkiválóbb erények emelik a nemzet legjobbjait. Mi az uj főispánt is ugy akarjuk tisztelni, mint akit egyéni képességei a megyénkért való tenni akarás s a hazafias lelkesedés hozott és juttatott Békésvármegye legelső állásába és nem Balla Aladár. Mi azt akarjuk hinni, hogy útját az ő tudása és tehetsége egyengette, nem pedig a személyes bosszú a régi. főispán irányában, mint ahogyan azt a képviselő ur magyarázta. Ezzel a beszéddel s ennek megizenésével nemcsak uj főispánunknak, hanem ez állás méltóságának is ártott. Ennek tulajdonitható, hogy a főispáni installációról, meg a csabai díszebédről elmaradtak sokan, akik pedig máskor hazafias kötelességüknek tartják a megye első emberét tiszteletükkel ö „ni. Nagyon elitéljük a képviselő ur azon nyilatkozatait is, amelyekből bizonyos antimilitarista iz érzett ki. A diszebéden támadta a hadsereg itteni képviselőit, a beszámolón is többre értékelte a diplomáciai furfangot, mint a haderőt. Hát ez ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Mi ugy érezzük, az a szent meggyőződésünk, hogy nekünk a hadsereg a legdrágább kincsünk. Hazafiatlanságnak tartjuk, ha valaki a hadsereget nyilvánosan bírálgatja, sőt támadja, mert nem lehet szentebb kötelességünk, mint a magyar nemzeti hadsereg tekintélyének, tiszteletének fokozása. Hiszen kizárólag ennek a hadseregnek köszönhetjük, hogy már rend van Magyarországon és csak ennek a mi büszkeségünknek erősödése utján remélhetünk még boldogabb időket. Tiszteljük mi a diplomáciát, de épen Balla Aladár tudhatja legjobban a Károlyi-rezsim alatt viselt magas állásából kifolyólag, hogy hogyan bánnak egy olyan ország diplomáciájával, amelynek nincs hadserege. Elég nyomorúságot zúdított a nyakunkba az antimilitarista hóbort, csak természetes hát, ha feljajdulunk és teljes erővel tiltakozunk minden ellen, ami hadseregünknek s a lassan erősödő katonai szellemnek árt. De legjobban szivünkbe nyilallott az a szerencsétien kifejezés, amely — hisszük és reméljük, hogy akaratlanul — kicsúszott a képviselő ur száján : „pár rongyos vármegye". Hazaszerető lelkünk egész fájdalmával, felkorbácsolt vérünk minden felháborodásával tiltakozunk ez ellen, még akkor is, ha nyelvbotlás volt az. Ilyen baklövést (nem merjük másnak hinni) nem szabad egy magyar képviselőnek tenni. Mert nekünk nincs rongyos vármegyénk 1 Nekünk egyformán fáj mindenik, amelyet leszakítottak hazánk ezeréves testéről. Fáj még a legkopárabb, legterméketlenebb szikla is, fáj az is, amelynek népe hütelen volt hozzánk s keserűséget okozott nekünk, mert ha terméketlen volt is, ha hálátlan volt is, de a miénk volt és a mienknek tartjuk örökre. Az édesanya nem ismer rossz gyermeket, görcsösen, szivettépően zokog mindegyik után, ha elveszik tőle, még akkor is, ha az a gyermek sok szenvedést okozott neki, ha hálátlan volt is iránta. Mi is igy zokogunk, igy vágyunk az elszakított vármegyék után. — Nem rongyos azok közül egy sem, szent, drága, gyönyörű mind, egytől-egyig, mert a miénk volt, a miénk most is és a miénk lesz mind egy szálig! Ezeknek visszaszerzéséért mindent érdemes és mindent meg kell tennünk. És aki ezek közül csak egyet is rongyosnak nevez, az a szivünkbe vágott bele, az kínzott, gyötört minket : megrabolt, megalázott szegény magyarokat. Ezért sikoltunk mi fel beszédére képviselő ur! Igy nem lehet ellenfeleit barátaivá tenni. Ez nem demokrácia, ez nem népszeretet, ez veszedelmes játék. Pedig nekünk sehogy sincsen időnk játékra. Nekünk összeforrva együtt kellene mindnyájunknak dolgoznunk, egymás sebeit gyógyítgatnunk s egy nemzeti cél felé törekednünk. Mert nekünk nagyon sok, nagyon komoly, nagyon szent dolgunk van. V. K. ílntibolsevista frontot létesítene!* a franciáit Párisban folynak a tárgyalások Kopenhága, szept. 29. Párisban már napok óta tárgyalások folynak a csehek kiküldötteivel egy antibolsevista-blokk létesítése ügyében, mely magában foglalná Franciaország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia és Oláhország erőit. A munkások megszállják Anglia gyárait München, szept. 29. Londonból jelentik: a Daily Herald írja, hogy Nagybritania munkás-szakszervezetei kiadták a rendelkezést a gyárak átvételéhez, illetőleg azoknak megszállására. Wrangel seregei Alexandrowoban Moszkva, szept. 28. Wrangel seregei átkeltek a Dnyeperen és bevonultak Alexandrowoba. Megnyitják Bécs—Berlin közt a légi közlekedést Bécs, szept. 29. Még ezen a héten megnyitják Bécs és Berlin között a légi közlekedést. A két város közti utat a repülőgép Nürnbergen át 5, Prága, Drezdán át 3 és fél óra alatt teszi meg. Wrangel uj haditerve Odessza, szept. 29. Wrangel legújabb offenzíváját közösen megállapított terv szerint a lengyelekkel karöltve fogja intézni a szovjetcsapatok ellen. Mennyi emberéletbe került a háború? Newyork, szept. 28. Egy amerikai vörös-kereszt statisztika szerint a világháborúban összesen 14.119,000 ember veszítette el életét. Átpártolt vörös hadosztályok Varsó, szept. 29. Wrangel csapatai Zaricinnél áttörték a bolsevikiek frontját. Az áttörés alkalmával több vörös hadosztály átpártolt Wrangel csapataihoz. Tilos a postai lisztcsempészés Budapest, szept. 29. A Hivatalos Lap legközelebbi száma közölni fogja a 6923. számú köeélelmezési miniszteri rendeletet, mely szerint búza, rozs, árpa, kétszeres és mindennemű őrlemények szállitása (akár postán, akár tengelyen) csakis külön szállításiengedéllyel lehetséges, melyet a közigazgatási hatóságok fognak korlátolt mennyiségben kiadni. Ezen rendelet megszegői 6 hónapi elzárással és 2000 korona pénzbüntetéssel sujthatók, a csempészett készletek elkobzásán kívül. „Bekét bármily áron!" A szovjetkormány szikratávirata Rigába Varsó, szept. 29. A parlament folyosóján ma szájrólszájra járt az a hír, hogy a szovjetkormány szikratáviratot küldött Rigában levő megbizottainak, hogy a békét bármilyen meszszemenő engedmények árán is kössék meg. A rigai delegátusok közül különben bizottságot küldtek ki a fegyverszüneti feltételek megállapítására. Véres összeütközések Milanóban Berlin, szept. 29. Egy temetés alkalmával 24-én Milanóban véres összeütközés támadt a temetésen résztvevők és az olasz csendőrség között. 2 csendőr és 6 polgári személy meghalt, sokan megsebesültek. A rendet páncélos gépkocsik és katonaság hozta helyre. Tüzérség is felvonult a helyszínére és azóta erős járőrök cirkálnak a városban. Merénylet Cox elnökjelölt ellen ? Waschington, szept. 29. Cox János amerikai elnökjelölt ellen alighanem merényletet követtek el. Egy külön vonat, melyben Cox utazott, Pretoria közelében kisiklott és a vonat egy árokba repült. Coxnak azonban semmi baja sem történt.