Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-30 / 225. szám

2 Körsővislák GONDOLATOK Fiume. Egyetlen tengeri kikö­tője a magyaroknak, büszkeségünk, dédelgetett kedvencünk, melynek ki­kötőjébe sok százmilliót öltünk bele. A trianoni igazságtevés ettől is meg­fosztott minket, de nem tudta aka­ratát keresztülvinni, mert D'Annunzió, a költő-katona egyszerűen néhány ezer emberével megszállotta és hó­napokon keresztül makacsul tartja az olasz Fiumét. Fiume önállónak, függetlennek jelentette ki magát, de a „népek önrendelkezési joga" nem azért van, hogy érvényesüljön is. Most az a hir, hogy a sovén olasz­tól elfoglalták Fiumét az olasz ki­rályi csapatok. — Leáldozott tehát D'Annunzió szerencsecsillaga? Nem hisszük. Nem az az ember a költő, aki szürke és hétköznapi tudna lenni. * Igazságtalanság. A tegnapi rendőrnapi gyűlésről beszélgettek egy társaságban. Egyértelmű volt a vélemény, hogy Békés­csabán szinte szokatlanul impozáus módon nyilvánult meg az érdeklődés a derék rend­őrök súlyos anyagi helyzetének enyhítése iránt, különösen a kereskedők körében, habár egyénileg bizonyára ők áldoznak majd a legtöbbet. Egy békétlen hang hal­latszott csak, akinek nemcsak a saját feje fájt, de az is bántotta, hogy más ad. Az illető azt mondta, hogy micsoda rendőrség az, hogy engedte az ő malacát ellopni! Bizony, bizony igazságtalanság. A rend­őrségnek jobban kellett volna vigyázni arra a göndör kis malacra. Arra azonban nem gondolt a kárvallott, hogy hány kismalac pihen nyugodtan — amit nem hajthatnak el bűnös emberek, mert mig a gazda me­leg dunna alatt alszik, a rendőr a hideg esős éjszakában is vigyáz ... * Csend. A politikában mély csend van. A pártkörök üresek; a hon atyái nagyobbrészt kerületeikben tar­tózkodnak. A párt és csoportvezérek szervezkednek, hogy egységesen áll­hassanak a nemzet szolgálatába, ha majd a nemzetgyűlés újra összeül. Egységesen ? Hiszen akkor minek a szervezkedés ? Minek vannak pártok, ezeken belül csoportok? Sokkal egyszerűbb volna két pár­tot alakítani: a dolgozók és az aka­dályozók pártját. Itt aztán egészen biztos volna az egység, mert az utóbbiba senki sem akarna belépni... * Washingtoni béke fogja fel­váltani a versaillesi békét. Ezt a ki­jelentést tette Harding, az Észak­amerikai Egyesült Államok uj elnöke. E nagy kijelentését arra alapítja, mert látja a Clemencau-diktálta szerencsétlen béke tarthatatlanságát. Odaát az uj világban messziről job­ban feltűnik az a sok égbekiáltó igazságtalanság, amelyet a béke­diktálók elkövettek, mint itt a nyo­morúság kellős közepében. Ott hig­gadtan, tárgyilagosan mérlegelik az ügyeket, ott nem uralkodnak az érzelmi motívumok, nem von hályo­got az emberek szemére a győze­lem mámora, hanem tisztán, elfo­gulatlanul látnak és látják, hogy a kultura ellen szörnyű bünt köveitek el. Harding nem is tud elképzelni más megoldást, mint azt, hogy egy­szerűen uj békét kell csinálni, jobbat, igazságosat, emberit. Jól esik ezt hallanunk, még ha nem is táplálunk vérmes reményeket. Jól esik tudnunk, hogy a világ legnagyobbjai már észrevették a végzetes hibát és leg­alább javítani akarják. Bizonyosan meg is javítják. Autonómiát! A felvidék ettől a szótól hangos ma. Hlinka, a tót­ság vezére, aki annak idején a ma­gyar parlamentben sokszor elégedet­lenkedett — ok nélkül — most tár­gyalásokat folytat Benes cseh kül­ügyminiszterrel, a felvidék autonó­miája ügyében. Amig a csehszerelem és a trianoni „igazság", a népek megcsúfolt „ön­rendelkezési" joga nem voltak ismert szólamok, a felvidék lakossága béké­ben nyugalomban élt és soha senki sem törődött vele: milyen nyelven beszél. Magyar volt, ha halinában járt, magyar volt a szepesi cipszer és békés testvériségben éltek a ma­gyar anyanyelvű magyarokkal; a törvény egyenlő mértékkel mért . . . Most pedig? Tárgyalnak, hogy a testvér csehek adjanak a jog mor­zsáiból a felvidék népének is . . . A cukor ára Budapest, dec. A hivatalos lap mai számában megjelent pénzügy­miniszteri rendelet szerint a gyárak­ban és szabadraktárakban levő cu­korkészletek kilogrammja után 2 korona forgalmi adó és 32 korona kincstári illeték fizetendő. Az igy megterhelt fehér kristálycukor nagy­ban 80 koronáért adható át a gyár­ban vagy raktárban a forgalomnak. Ujabb hirek, Andrássyék pártalakitási tervéről Budapest, dec. 29. Hir sprint Andrássy Gyula és Apponyi Albert grófok uj párt alakítását tervezik. Rubinek Gyula megcáfolja ma tett kijelentésében az uj párt alakulásá­ról szóló hireket és hangozíatta, h.jgy a kormány akkor is ragasz­kodni fog programmjához, ha tény­leg Andrássyék ellenzékével kerül is szembe. Németország antantkötcsönből akar fegyverkezni? A „Matin" szenzációs l&leplezésa — A németek cáfolata Páris, december 29. A „Malin" legutóbbi száma szenzációs cikkben foglalkozik a német hadsereg költségvetésével, melynek egyik titokban tartott pontja a népszövetség tanácsa által kilátásba helyezett kölcsön egy részét irányozza elő bizonyos fegyverkezési célokra. • Különös, hogy a többi francia lapok még nem szereztek tudomást az ügyről, melyre vonatkozólag a külügyi hivatalokban minden felvilá­gosítást megtagadtak. Berlin, dec. 29. A D. A. Ztg. irja: a „Matin" vezetőhelyen cikket közöl, melyben azt állítja, hogy a német kormány titokban nagyszabású fegyverkezést ké­szít elő és ahhoz a népszövetség tanácsa által kilátásba helyezeit kölcsönt akarja felhasználni. Ez a hir épen annyira alaptalan, mint a többiek, amelyeket a fran­cia sajtó a háború óta fokozott szorgalommal terjeszt a külföld előtt, hot;y akadályozza Németország talpraállását. A „Matin" mindig vezetőszerepet töltött be ebben a lelkiismeretlen hadjáratban. Mostani támadásának a célja valószínűleg az, hogy a nép­szövetség elé terjesztett kölcsönjavaslatok ügyét késleltesse, hogy ezáltal is jelentékenyen súlyosbíthassa Németország gazdasági helyzetét. 9 Hendőrnap Mi hát az a Rendőrnap, mi a célja? Sokan keresték fel szerkesztősé­günket ma ezzel a kérdéssel. Az érdeklődőknek ezúttal adjuk meg a választ. A Rendőrnap a szürke egyhangú napok közül egy-két kiragadott nap, tele vidámsággal, gondtalan szóra­kozással, amikor minden koroná­nak, amely a városban gazdát cse­rél, bizonyos hányada azt az alapot illeti, amely a rendőrség helyzetét van hivatva javítani. Jótékonyság, amely nem jár különös megterhel­tetéssel és amely tulajdonképen az adakozók javát szolgálja. A Rendőrnap intézményének már múltja van, akárcsak a Gyermek­nap-nak. A háború utolsó évében született meg a gondolata újságírók fejében, akik leginkább ismerik a rendőrök eléggé meg nem becsül­hető munkásságát és azt a mostoha sorsot, amelyben élnek. A Rendőrnap azóta intézménnyé nőtte ki magát s évről-évre nemes vetélkedés folyik a városok között, hogy melyik tud többet és hatha­tósabb segítséget adni a rend­őröknek. A Rendőrnap programmszerüleg folyik le. Meghatározott időben gyüj­tőbizottságok járják be a város min­den házát, minden lakását, s pénz­beli és természetbeli adományokat gyűjtenek. A tulajdonképeni Rend­őrnapok egyikén az összes iparo­sok, kereskedők bevételük 5 szá­zalékát adják a rendőralapnak. Eze­ken a napokon a táncmulatságok, színielőadások, kabarék, térzene, utcai énekescsoporiok, mozgószin­pad stb. fogják az alap céljait szol­gálni. Két napon át világos kert lesz az utca, a kávéház, vendéglő, mert a szép leányok és asszonyok perselyekkel figyelmeztetnek min­denkit arra, hogy ez a nap a rend­öröké. Háromszázhatvanöt napon vigyáz reánk és vagyonúnkra a rendőrség. Nincs éjjelük, nincs nappaluk s mi nyugodtan pihenhetünk, mert a rendőr ébren van. Kötelességünk te­hát, hogy az esztendő két napját áldozzuk a rendőröknek. Az előadá­sokon a város mükedvdlői, az egész színtársulat, a helybeli cigányzene­karok résztvesznek. Minden garancia megvan, hogy a rendőrnap a legteljesebb sikert hozza és tekintélyes alap gyűlik össze, melyből egy bizottság által megha­tározandó arányban minden rendőr azonnali segélyt kap, megfelelő ösz­szeg a rendőri konyha javítására fordittatik és a hiányzó felszerelési és ruházaticikkek is beszerezhetők lesznek. Elhatározta a nagybizottság, hogy a Rendőrnap védnökeiül felkéri dr. Szalay József ker. főkapitányt, Kés­márky Béla ker. főparancsnokot, dr. Egan Imre főispánt, dr. Daimel Sán­dor alispánt, gróf Wenckhe.ni Jó­zsefet, ifj. gr. Wenckheim Pált, gróf Almássy Dénest, ifj. gr. Széchenyi Antalt, ifj. Geist Gyulát, gróf Wenck­heim Károlyt és gr. Wenckeim Dé­nest. * Itt említjük meg, hogy a csabai vendéglősök és kávésok ma dél­utáni ülésén egyhangú lelkesedéssel állottak a Rendőrnap céljának szol­gálatába és december 31. és január 1-ei bevételeik adójaképen a jelen­levők 17.300 koronát adtak össze. A vendéglősök és kávésok áldozat­készsége követendő példa mindenki előtt. Az eddigi adakozók a követ­kezők : Karácsonyi József 1000 K, Csáky János 600, Pálffy János 500, Fe­hérváry Márton 1000, Szabó István 1000, Nagy Lajos 600, Papp Gá­bor 600, Kovács Béla 2000, Gerö Lajos 10G0, Varga József 500, Fe­renc András 1000, Madarász György 1000, Bodnár Károly 500, Schreyer József 5000, Schwézner Károly 3000. Összesen 17,000 K. 9 kegyelmi tanácsok megalakítása A hivatalos lap mai számában jelent meg a kegyelmi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes igazságügy miniszteri rendelkezés, mely szerint minden büntetőtör­vényszéken kegyelmi tanács alakí­tandó a törvényszék elnökéből és két bíróból. Ahol a szükség meg­kívánja, több kegyelmitanács is ala­kitható. A kegyelmitanács ülései titkosak és tárgyalásairól jegyzőkönyv nem vezetendő. Feladata a kegyelmi rendelet ér­telmében esetenként elbírálni a ren­delet hatáskörébe tartozó ügyek minemüségét és felfüggeszteni az azokból folyó szabadságvesztési büntetések végrehajtását mindad­dig, amig a kegyelmezésre vonat­kozó igazságügyminiszteri döntés le nem érkezik felterjesztésre. Járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a kegyelmitanács szere­pét az eljáró jjjrásbiró tölti be. 9 népbiztosok perének ítélete nagy megnyugvást hozott a lelkeknek. Az ítélet nem szigorú, de igazságos és indokolá­sának olvasása jóleső biztonságér­zetet szül minden rendszerető és törvénytisztelő emberben. Ez az ítélet éppen az amnesztia rendelettel egyidőben került kihirde­tésre s ez a véletlen közeisége a két eseménynek, bizonyos gondol­kodásra ad alkalmat. Elénk tolul a kérdés: Ki hát az igazi bűnös? A megtévesztő, vagy a megtévesztett. A felelet pedig adódik az amnesz­tia rendeietben. Semmiesetre sem lehet egy mértékkel mérni a meg­tévesztett, félrevezetett tettesnek és a megtévesztő, félrevezető felbujtó­nak. A magyar bíróság az ő füg­getlen, hozzáférhetetlenségében és igazságkeré&ésében megtalálta azt az utat, amelyen eljutott az Igaz-

Next

/
Thumbnails
Contents