Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-29 / 224. szám

2 Körös vidék Békéscsaba, 1920. december 29. Egérutat keresnek az erdélyi oláh politikusok Fokozódni az „izgalom" nagyromániában Kolozsvár, december 28. Nagyrománia válsága napról-napra sulyosodik. A kormánykérdés megoldása elé ujabb akadályok gördülnek. A politikusok tétlenül várják a fejleményeket, mert nem mernek határozott irányban állást foglalni, amig a fenyegető vihar ki nem tör s az erőviszonyok legalább hozzávetőlegesen nem tisztázódnak. A trónörökös vadászdandárját mozgósították. Megbízható forrásból eredő hirek szerint Vajda Vojvoda János több más erdélyi oláh politi­kussal együtt egyszersmindenkorra el akarja hagyni Bukarestet, de nem Erdélybe, hanem Párisba utazik— Állítólag Vojvodáékat az a körülmény készteti távozásra, hogy Erdélyben nőttön-nö ellenük az elkeseredés. Több közismert szász vezetőférfiut tartóztattak le a katonai hatóságok, akiket azzal vádolnak, hogy agitációt fejtenek ki az intelligencia körében a Gyula­fehérvári dekrétum ellen, amelynek alapján történt Erdélynek az anyaországtól való elszakítása és Havasaiföldhöz való csatolása. Hir szerint az őrizetbehelyezettek azzal a váddal igyekeztek nép­szerűtlenné tenni Vajdáékat, hogy az oláh tanítóság és papság élén ők készitették elő a gyulafehérvári eseményeket, melyek a züllésbe és a pusztulásba vitték Erdélyt. GONDOLATOK * * * Kenyéririgység. Még el sem felejtettük, hogy a képviselőtestület megszavazta derék tisztviselőinknek a drágasági segélyt és azt is ki­mondta, hogy ez a határozat csakis birtokon kivül felebbezhető meg. Az ördög azonban nem alszik és az irigység keze láthatatlanul, de annál nagyobb szorgalommal fáradozott annak a csekélyke kis örömnek a megrontásán, amelyet a képviselő­testület ezzel a határozattal szerzett a t isztviselőknek. Munkája ered­ménnyel járt. Elérte, hogy a drága­sági segély kiutalását a megye még nem engedte meg s a csütörtöki megyegyülés elé pártfogolatlanul ke­rül az ügy. Talán bizony attól fél­nek némelyek, hogy ha szentesitik a csabai képviselőtestület határoza­tát, akkor majd saját községeik tiszt­viselői karának is meg kell adniok azt, ami az emberies megélhetéshez Iegnélkülözhetetlenebbül szükséges ? * Kis iskolás fiu állt a napokban egyik villanylámpa alatt. Rongyos volt a ruhája. Arcát pirosra csipte a hűvös levegő. Egyik kis kezét bedugta ezerfoltos nadrágja zse­bébe, a másikban egy sárga tépett lapu Robinsont tartott s nekidőlve a villany­oszlopnak, nagy figyelemmel olvasgatott. Meghatottan néztem a kis könyvmolyt, az­tán megkérdeztem : „Miért nem mégy haza olvasni ? Megfagysz itt ilyen könnyű ruhá­ban". Rám nézett csodálkozó nagy értelmes szemével s mintha magától érthető volna, ugy mondta: „Hiszen otthon sem fűtenek, ott is hideg van, nem is világítanak és még napvilágnál sem hagynak olvasni kis testvéreim. Itt még jobb". És újra betűzte Robinson érdekes történetét. Ugy elszo­morodtam. Idáig jutottunk, hogy decem­berben nincs otthon sem melegebb, mint a nyirkos utcán. De valami vigasztaló ér­zés is ott bujkált lelkemben. Van jövője annak a nemzetnek, amelynek rongyos, koldus fiai kijönnek a hidegben, a lámpák alá, mert olvasni akarnak, tudni vágynak! * Temetnek egy tanárt. Sokan ott lesznek a temetésén, mert min­denki nagyon szerette a jó öreg pedagógust. De a temetési menet hamar szerteoszlik, még egy ideig emlegetik az elköltözöttet, aztán las­sankint elvész az emléke. Mert nem maradtak utána nagy, nevét évszá­zadokig megőrző alapítványok. Hi­szen csak szürke, dolgos tanár volt, nem dus nábob. — Hanem az ő bölcs oktatása sotr-ezer tanítványá­nak maradandó kincsévé vált. Ezt a kincset azok tovább plántálják majd utódaikba nemzedékről-nemzedékre. S igy, anélkül, hogy tudnák, kitől nyerték, sok-sok éven át fogják él­vezni a növekedő nemzedékek a meghalt tanár gazdag lelki kincsé­nek áldásait. Valahogy ugy érzem, hogy ezek a szürke, kopott tanárok drágább örökséget hagynak hátra, értékesebben gyümölcsözőt, mint sok dus nábob. Német hir Fiume elestéről Berlin, dec. 28. A „Berliner Tagblait u-nak jelentik: Fiume el­esett. A szabadcsapatok a megszál­lásnál csellel foglyul ejtették az el­sőnek bevonuló alpiní zászlóaljat. D'Annunzió sorsa még ismeretlen. Vilmos főherceg ukrán király Varsó, dec. 28. Petljura kormá­nyának külügyi hivatala arról érte­sült, hogy a Tarnovban állomásozó ukrán csapatok élükön Pavlinko tábornokkal Vilmos főherceg ezredest királlyá kiáltották ki. Összetűzések törökök és görögök között Róma, dec. 28. A görögök több helyen kisebb támadásokat intéztek' a török határőrség ellen. A tegnapi csatározásoknak 6 halottjuk és mint­egy 20 sebesültjük volt. A törökök mindenütt megerősítették őrségeiket a határok mögött és jelentékeny tartalékcsapatokat helyeztek el, me­lyek a nem régen behívott 1895— 1900 korosztálybeliek soraiból ke­rültek ki. Kerenszki Prágában Prága, dec. 28. A csehországi zavargások elmultával Kerenszki ismét Prágába érkezett, ahol ellen­forradalmi mozgalmának máris ha­talmas bástyát épített. Párisból is jelentékeny támogatást remél. Az alkotmányozó gyűlést, melyen az összes orosz ellenforradalmi vezető­személyek jelen lesznek, rövidesen meg fogja tartanic » Az angol királynak tetszik a népszövetség munkája London, dec. 28. Az angol sajtó elfogulatlan része részben nyilt, részben burkolt támadásokkal ki­sérve bírálgatja az angol királynak trónbeszédében tett több kijelenté­sét. Főként azt kifogásolják a lon­doni lapok, hogy a király megelé­gedetten látja a népszövetség mun­káját sőt afölötti tetszését ismétel­ten kinyilatkoztatta. Fiumét megszállták a kormánycsapatok 7 Giolitti nyilatkozata a fiumei harcokról Róma, dec. 28. Giolotti olasz miniszterelnök ma a pártok küldöttsége ^előtt megcá­folta azt a hirt, mely szerint D'Annunzió megsebesült vagy meg­halt. Valószínű, hogy Caviglia még ma megszállja Fiumét. Utasította, hogy a megszállásnál kerüljön minden felesleges vérontást. Nem igaz az sem, hogy fiumei lakóházak ágyutüzben voltak. Mind­össze a kaszárnyára adtak le hajók­ról egy-két lövést. A kormánycsapatok eddigi vesz­tesége 30 halott és 100 sebesült. A buccarii jugoszláv hatóságok katonai támogatást ajánlottak fel Cavigliának, aki azonban határo­zottan visszautasitotta ajánlatukat. Az Estero torpedóvadász átpártolt D'Annunzióhoz és több lövést adott le Caviglia hajóira, melyek viszo­nozták a tüzelést és az Esterót láng­baboritva legénységével együtt el­sülyesztették. Azért volt sürgősen szükséges a D'Annuzió elleni fegyveres fellépés, hogy a jugoszláv beavatkozás el­hárítható legyen. Rómában, Triesztben és Velencé­ben a nacionalisták nagyszabású tüntetéseket rendeztek. Rómában Giolitti házát is meg­támadták. A katonaság azonban helyreállította a nyugalmat. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! a sevillai véres zavargások utóhangjai •' áris, dec. 2b. A Times értesülése szerint Sevil­lában a napokban nagyszabású za­vargások zajlottak le, melyek során sztrájkba léptek a sütómunkások, a a villamos és vízvezetéki üzemek alkalmazottai és az összes gyárak munkásai. Utcai harcra is került a sor, melynek két katona esett ál­dozatául. Az antantsajtó hosszasan ismer­teti a sevillai eseményeket, melyek­nek nemcsak belpolitikai jelentósé­get tulajdonit. Állítólag idegey agitátorok mun­kája idézte elő a sztrájkot. Lengyelország pénzügyi válsága enyhül Varsó, dec. 28. Stekowsky, len­gyel péuzügyminiszter erélyesen lá­tott hozzá programmjának végre­hajtásához, aminek következtében Lengyelország pénzügyi helyzetén ényeges javulás észlelhető. Haller Szmrecsányiék ellen Budapest, dec. 28. Haller István volt kultuszminiszter, a keresztény­szocialisták vezére ma levélbeli fel­szólítást intézett mindazokhoz a párt­híveihez, akiket Szmrecsányiék erő­sen megkörnyékeztek, hogy mielőtt bármilyen lépésre határoznák el ma­gukat, feltétlenül közöljék vele szándékukat. Leveleiben kifejti, hogy Szmrecsányiék pártalakulását mai helyzetünkben rendkívül károsnak tartja, Vasúti összeköttetés Magyarország és Jugoszlávia között Budapest, dec. 28. Pasztercyk Antal mmiszteri taná­csos a „Körösvidék" budapesti tu­dósítója előtt hosszabb nyilatkozat­ban ismertette azoknak a tárgyalá­soknak az eredményét, amelyeket Szabadkán december 18-án, 19-én és 20-án Jugoszlávia meghatalma­zottjával folytatott. Minden vasúti szakkérdés tárgyalásra került és már csak a két állam kormányának jóváhagyásától függ a forgalom le­bonyolításának kezdete. Az áruforgalom terén korlátozá­sokra lesz szükség. Igy például az utánvételi és a közvetlen díjszabási forgalom nem valósitható meg. Valótlan a N. Fr. Pr.-nek az az állítása, mely szerint Magyarország szállítja Ausztriának Jugoszláviában megvásárolt gabonáját. Tény az, hogy a jugoszláv hajók a Duna magas vízállása következtében nem tudják megkezdeni a szállítást, amit \jnost ideiglenesen mi végzünk ju­goszláv szénnel és jugoszláv moz­donyokkal. Ez azonban csak ad hoc intézkedés alapján történik.

Next

/
Thumbnails
Contents