Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-25 / 222. szám

4 Körsövidék Békéscsaba, 1920. december 25. VEGYES Az amerikai magyar gyermek ]ézuskája Egy amerikai magyar lap irja le a következő bájos, megható történetet ; Néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy jóravaló asztalosmester egész családjával kiköltözött Amerikába, de az uj világ legendás szerencséje nem emelte fel. Hosszú ideig nem kapott munkát, felesége súlyos beteg lett s az egész család szörnyű nyomorba jutott. A kilenc éves Jancsi gyereket, a derék mester értelmes kis fiát végtelenül elszomorította a nagy nélkülözés. Egyszer azonban — éppen karácsonytája volt — pompás gondolata tímadt. Leült s levelet irt az ő hatalmas jó barátjának, akiről annyi szépet és jót hallott: „Édes Jézuskám! Én nagyon sokszor imádkozom hozzád, de azt hiszem, te nem hallgattál meg, azért irom hát neked ezt a levelet. A nyáron átjöttünk a nagy tengeren s azóta mindig beteg az édesanyám. Küldj neki valamit, amitől meggyógyul. Apámnak meg küldj munkát, hogy nekünk melegruhát, meg ennivalót vehessen. Segits rajtunk, mert fázunk és éhezünk! Lakunk NewYorkban, a 135. utcában, az 53-ík szám alatt, a péknek házában. — Kis barátod Jancsi." Ezzel összehajtotta a levelet, megcímezte „Jézusnak a Menyországba", aztán elszaladt és bedobta egy postaládába. A kézbesithetetlen levelek osztályán feltűnt egy tisztviselőnek a „Jézus" cimzés. Megállapítván, hogy magyar levél, tolmács utján lefordította azt. Derék, vallásos postatiszt volt. Szemei könnyel teltek meg s elhatározta, hogy megjutalmazza a kis gyermek hitét. Szólt' néhány barátjának, kiket meghatott a kis Jancsi levele s egy nagy ládát küldtek neki tele minden jóval. Még egy csomó pénzt is küldtek s megírták neki, hogy sorai Jézus híveinek kezébe kerültek s az Úrnak nevében küldik szeretetadományukat. Igy jutalmazták meg a kis magyar fiu gyermeki vallásosságát. Az ihlet is drágult Mosolygós arccal telepszik a törzsasztalhoz egy fiatal költő, akinek most jelent meg „Szabó Örzséhez" cimzett verseskönyve. Művészbarátai sorba gratulálnak neki. Egyik megkérdi : „Mond csak kérlek, hogy lehet azokat a tenyereket kacsónak elnevezni?" Az ünnepelt fölényes határozottsággal válaszol: — Nagyon egyszerű a dolog. Az ihlet is drágult. A régyi poéták egy holdat zengtek, én száz holdért énekelek. Goromba sertés Valami szomorú állapot lehet fogalmazónak lenni. Erre enged következtetni legalább is az alábbi eset, mely egy elég széles körben ismert fiatal barátunkkal történt meg. Hosszas, kitartó udvarlás után szavakba, szép, mézes szavakba öntötte szive legrejtettebb érzelmeit imádottja előtt, akit aziránt is megkérdezett egyúttal, hogy hajlandónak érzi-e magát arra, hogy végig kisérje őt egy életen. A szende leányzó meglepetten hallgatta végig, majd epésen felpattant, arcát elfutotta a harag pirja és egész valójában reszketve vágta a lovag arcába: — Maga , . . maga .. . fogalmazó! — Azzal sarkon fordult és becsapta maga mögött az ajtót. ]obb mosónőnek lenni, mint tekintetes asszonynak Sok középosztálybeli embertársunknak nem jut ma szórakozásra a pénzéből. Egy csabai úriasszony is örömmel fogadta el barátnőjének meghívását, aki a moziban egy helyet ajánlott fel neki páholyában. Diskrét sötétség borult a közönségre, mikor helyüket elfoglalták. Egyszerre az úriasszony felvonásközben meglepetéssel hallja, hogy mosónője „kezjt csókolom"-mal üdvözli a szomszédos páholyból, ahol egész családjával elhelyezkedett. Másnap a tekintetes asszony panaszkodik, hogy bizony neki nem jut mozira, színházra, az este is vendég volt, mire a jószivü Zsuzsa asszony megszóllal: „No majd legközelebb én hivom meg a tekintetes asszonyt a páholyunkba!" Örök a tavasz .. . Irta : Gyarmath B. János. Bánat köpennyel van leborítva A beteg szivem ... Vállamon kereszt... Ne kérdezzétek Hogy hova viszem ! Ne vágjatok megkínzott testembe Uj, vérző sebet ... Hiszen tudjátok ez az egy is A halálba kerget. Hajt oda, ahol nincsen kiűzött, Fáradt bujdosó > S békés megnyugvást kinál a fehér Deszka koporsó. Nincsen porkoláb ... nincsenek sötét Rideg börtönök ... Nincsen rabhalál és gyászruhás az Asszonyok között. Nincsen szenvedés... Koldus tarisnyát Nem hord az árva ... Nincsen a dalos, jókedvű madár Kalitkába zárva. Örök a tavasz .:. a rét... a mező Virággal teli S nem rejt szemében égető könyet Senki... de senki. A nóta nem sir... Kacagó rímek Szállnak a dallal... S fehér angyalok jönnek majd elénk Hattyú fogattal Ahogy átmegyünk abba a másik ,.. Gazdag világba, Ahol nem terem tüske a rózsán És nincsen zárka. Nincsen Golgotha. Nincsen száműzött Kesergő ember, Nincsen a rétek ölén temető Sok ... sok kereszttel. Tajtékzó hullám nem ront lesből a Hitvány életre S nem úsztat hajóroncsot hátán a Mennyek tengere. Nincsen az utca bánatbányászta Kővel kirakva... Pásztorfurulyás ... ezüstsugaras Minden éjszaka. A tavasz, örök... a rét... a mező Illattal teli S szemében . . . égető könyet nem hord Senki... de senki. Tőzsde. Valuták: Lei 650—648, Márka 765-757, Font 1880—1930, fr. Frank 3400—3100, Sv. Frank 8300—8500, Dollár 540—524, Napoleon 1700-720, Líra 1920—1950, Rubel 298—290, Sokol 690—660, Kor. Dinár 1290— 1265, Fr. Dinár 1200—1275, Léva 670—700, Jugoszláv 150—160, Arany 1514—1540, bécsi kifizetés 89—91. Lengyel márka 110—195, Zürichben a magyar koronát li8-al jegyezték. Devizák: Amsterdam 5170—5198, Német 770—910, Olasz 2120—2247, Prága 740—675, Sveici 8700—8500, Bécsi kifizetés 90—102, Koppenhága 8200—8600, Stokholm 9800—11000, Krisztiánia 7700—8500, Szokol 3800 —3907, Szófia 520, Zágráb 420 —400, Bukarest 660—835, Newyork 665, Varsó 115. M O ZI. Változatosan összeállított műsorral zárja be a Városi Mozgó ez idei szozonját. A vasút szünetelés dacára sikerült olyan programmot összeválogatni, mely méltó befejezője lesz az idénynek. A Megváltás c. aktuális kép a karácsonyi ünnepek programja. A közönség kedvence Lóth Ha szerepel a hétfői egy napos műsoron, amikor A küzdelem a létért c. kép kerül reprizre. A nagyvárosok erkölcsi életét világítja és mutatja meg A pénz átka c. nagyhatású dráma, mely kedden és szerdán lesz műsoron. Ez idényét A kedvenc c. ötletes és mulattató 4 felvonásos magyar vígjátékkal zárja be, melyben ismét a bájosságáról és művészi játékáról közismert Lóth Ila játsza a főszerepet. A Cinabar IV. része vonathiány miatt egyelőre nem játszható, de az igazgatóság gondoskodik, hogy e kép még rövidesen bemutatásra kerüljön, melyet majd az újságok utján fog a közönség tudomására adni. , Az előadások vasár- és ünnepnapokon iél 5, 6 és egynegyed 8-kor, még hétköznapokon 6 és egynegyed 8-kor kezdődnek. Éíadőház Békéscsabán, VI. ker., Thurzó-u. 4. szám alatt. — Értekezhetni ugyanott.' öitaszek Ernő és Társa : villamossági vállalat : Andrássy-ut 7. szám. Előnyösen vállalja: Malmok, gazdaságok, épületek és lakások villamos világitásí, telefon és csengő berendezését. Dynamókat, elektromotorokat adunk, veszünk és becserélünk. Dynamók és elekromotorok javítását és tekercselését gyorsan és garancia mellett vállaljuk. Az összes villamos anyagok raktáron. HLiNGHÍIMER ISTUáfI IV. KERliíET BEHÉNYÍ-UT 3. SZÁM. Elválal . női és férfi puha, kemény kalapok festését, tisztítását és átalakítását a legújabb divatformákra Dus választék: férfi és gyermek kalapokban és sapkákban. Hocsís kalapok állandóan raktáron. Szikvízgyár üzemben, teljes fölszereléssel és egy stráfkocsival eladó. Wladár Sámuel Köröstarcsai-ut 30. sz. Mezőberény. Közgazdaság. Olcsó termelés, oicsó kenyér. A napokban egy ismerősöm fát akart a szomszéd községbe szállítani. A fuvaros 6—8 mm. fa elszállításáért 400 koronát követelt. Az alkunál jelen voltam és sokaltam a követelést. A fuvaros azzal indokolta, hogy drága a takarmány, nagy a kovács- és bognár-kontó és utóvégre mindenki drága, hát miért legyen éppen ő olcsó. Ezek a tények hűségesen jellemzik a mai viszonyokat, a mai gondolkodást. Az egész ország jajgat a drágaság miatt, de senki sem iparkodik kevesebb költséggel termelni; a termelést olcsóbbá tenni; az árakat leszállítani; az áruuzsorát és a táncolást megakadályozni és az árdrágítót feljelenteni, hanem mindenki enged a zsarolásnak, leadja pénzét, mint birka a gyapjúját és drágit, ha van mit. Nagy a napszám, drága az ekevas, óriási az iparos-számla, tízszeres az adó, mindenfelé adakozni kell, — nem baj — a termelő fizet mindent vakon és szó nélkül, mert végeredményben annak a szegény fogyasztónak kell mindent megfizetni. Szatócs módjára ugyanezt teszi az államkormányzat. A régi adót megtízszerezi, tömegesen termeli az uj adókat és illetékeket, emeli a posta- és vasúti tarifát, a rekvirált gabona árát és sok egyebet. Az árvizsgáló bizottságok szintén csak emelik az árakat. Állam, patronizált áruforgalmi szervezetek, szövetkezetek, állami részvényüzemek, magánosok, termelők, kereskedők, iparosok, mind csak drágítanak, — sót azok a fogyasztók is, akik minden áron vásárolnak. A folytonos áremelkedésekkel, árdrágításokkal pedig mi magunk rontjuk pénzünk vásárló erejét, pénzünk értékét, a valutánkat és magunk csináljuk a pénzdevalvációt. Ezért kell pusztulnunk. Előbb a középosztálybelieknek, különösen a tisztviselőknek, utánuk a munkásságnak. Ezeket követik a többiek és mindnyájával az egész ország. A maximálás, rekvirálás, törvények, rendeletek, hatósági intézkedések eddig eredményre nem vezettek. Papiroson minden nagyon szépen van megírva, de mit sem használ, mert mindenki munka nélkül másnak romján milliomos akar lenni, minden nap uj milliókat akar szerezni. Milliókat, amelyeket a telhetetlenség ismét fillérekké sorvaszt 1 Ezt a destruktív folyamatot egykedvűen, fásultan, tehetetlenül, gyáván, valóságos keleti fatalizmussal nézzük, mert azt mondják: nem lehet a pusztítást megakadályozni, a háborúval jár, az egyes ember mit sem tehet. Kényelmes indokolás, de nem igaz. A mentés, anyagi helyzetünk javulása csak az egyes ember, a magunk tisztességén, akaratán múlik. Hiszen a vízcsepp is kívánja a követ, sok vízcsepp pedig sziklákat repeszt. A hópehelyből lesz a lavina, amely őserdőket tarol le. Csak akarni kell tudni. Gondoljon