Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-25 / 222. szám

4 Körsövidék Békéscsaba, 1920. december 25. VEGYES Az amerikai magyar gyermek ]ézuskája Egy amerikai magyar lap irja le a következő bájos, megható tör­ténetet ; Néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy jóravaló asztalosmester egész családjával kiköltözött Amerikába, de az uj világ legendás szerencséje nem emelte fel. Hosszú ideig nem kapott munkát, felesége súlyos beteg lett s az egész család szörnyű nyo­morba jutott. A kilenc éves Jancsi gyereket, a derék mester értelmes kis fiát végtelenül elszomorította a nagy nélkülözés. Egyszer azonban — éppen karácsonytája volt — pom­pás gondolata tímadt. Leült s leve­let irt az ő hatalmas jó barátjának, akiről annyi szépet és jót hallott: „Édes Jézuskám! Én nagyon sok­szor imádkozom hozzád, de azt hi­szem, te nem hallgattál meg, azért irom hát neked ezt a levelet. A nyáron átjöttünk a nagy tengeren s azóta mindig beteg az édesanyám. Küldj neki valamit, amitől meggyó­gyul. Apámnak meg küldj munkát, hogy nekünk melegruhát, meg enni­valót vehessen. Segits rajtunk, mert fázunk és éhezünk! Lakunk New­Yorkban, a 135. utcában, az 53-ík szám alatt, a péknek házában. — Kis barátod Jancsi." Ezzel össze­hajtotta a levelet, megcímezte „Jé­zusnak a Menyországba", aztán el­szaladt és bedobta egy postaládába. A kézbesithetetlen levelek osztá­lyán feltűnt egy tisztviselőnek a „Jézus" cimzés. Megállapítván, hogy magyar levél, tolmács utján lefor­dította azt. Derék, vallásos posta­tiszt volt. Szemei könnyel teltek meg s elhatározta, hogy megjutal­mazza a kis gyermek hitét. Szólt' néhány barátjának, kiket meghatott a kis Jancsi levele s egy nagy ládát küldtek neki tele minden jóval. Még egy csomó pénzt is küldtek s meg­írták neki, hogy sorai Jézus híveinek kezébe kerültek s az Úrnak nevében küldik szeretetadományukat. Igy jutalmazták meg a kis ma­gyar fiu gyermeki vallásosságát. Az ihlet is drágult Mosolygós arccal telepszik a törzs­asztalhoz egy fiatal költő, akinek most jelent meg „Szabó Örzséhez" cimzett verseskönyve. Művészbarátai sorba gratulálnak neki. Egyik meg­kérdi : „Mond csak kérlek, hogy lehet azokat a tenyereket kacsónak elnevezni?" Az ünnepelt fölényes határozottsággal válaszol: — Nagyon egyszerű a dolog. Az ihlet is drágult. A régyi poéták egy holdat zengtek, én száz holdért énekelek. Goromba sertés Valami szomorú állapot lehet fo­galmazónak lenni. Erre enged kö­vetkeztetni legalább is az alábbi eset, mely egy elég széles körben ismert fiatal barátunkkal történt meg. Hosszas, kitartó udvarlás után szavakba, szép, mézes szavakba öntötte szive legrejtettebb érzelmeit imádottja előtt, akit aziránt is meg­kérdezett egyúttal, hogy hajlandónak érzi-e magát arra, hogy végig kisérje őt egy életen. A szende leányzó meglepetten hallgatta végig, majd epésen fel­pattant, arcát elfutotta a harag pirja és egész valójában reszketve vágta a lovag arcába: — Maga , . . maga .. . fogal­mazó! — Azzal sarkon fordult és becsapta maga mögött az ajtót. ]obb mosónőnek lenni, mint tekintetes asszonynak Sok középosztálybeli embertár­sunknak nem jut ma szórakozásra a pénzéből. Egy csabai úriasszony is örömmel fogadta el barátnőjének meghívását, aki a moziban egy he­lyet ajánlott fel neki páholyában. Diskrét sötétség borult a közönségre, mikor helyüket elfoglalták. Egyszerre az úriasszony felvonásközben meg­lepetéssel hallja, hogy mosónője „kezjt csókolom"-mal üdvözli a szomszédos páholyból, ahol egész családjával elhelyezkedett. Másnap a tekintetes asszony panaszkodik, hogy bizony neki nem jut mozira, színházra, az este is vendég volt, mire a jószivü Zsuzsa asszony meg­szóllal: „No majd legközelebb én hivom meg a tekintetes asszonyt a páholyunkba!" Örök a tavasz .. . Irta : Gyarmath B. János. Bánat köpennyel van leborítva A beteg szivem ... Vállamon kereszt... Ne kérdezzétek Hogy hova viszem ! Ne vágjatok megkínzott testembe Uj, vérző sebet ... Hiszen tudjátok ez az egy is A halálba kerget. Hajt oda, ahol nincsen kiűzött, Fáradt bujdosó > S békés megnyugvást kinál a fehér Deszka koporsó. Nincsen porkoláb ... nincsenek sötét Rideg börtönök ... Nincsen rabhalál és gyászruhás az Asszonyok között. Nincsen szenvedés... Koldus tarisnyát Nem hord az árva ... Nincsen a dalos, jókedvű madár Kalitkába zárva. Örök a tavasz .:. a rét... a mező Virággal teli S nem rejt szemében égető könyet Senki... de senki. A nóta nem sir... Kacagó rímek Szállnak a dallal... S fehér angyalok jönnek majd elénk Hattyú fogattal Ahogy átmegyünk abba a másik ,.. Gazdag világba, Ahol nem terem tüske a rózsán És nincsen zárka. Nincsen Golgotha. Nincsen száműzött Kesergő ember, Nincsen a rétek ölén temető Sok ... sok kereszttel. Tajtékzó hullám nem ront lesből a Hitvány életre S nem úsztat hajóroncsot hátán a Mennyek tengere. Nincsen az utca bánatbányászta Kővel kirakva... Pásztorfurulyás ... ezüstsugaras Minden éjszaka. A tavasz, örök... a rét... a mező Illattal teli S szemében . . . égető könyet nem hord Senki... de senki. Tőzsde. Valuták: Lei 650—648, Márka 765-757, Font 1880—1930, fr. Frank 3400—3100, Sv. Frank 8300—8500, Dollár 540—524, Napoleon 1700-720, Líra 1920—1950, Rubel 298—290, Sokol 690—660, Kor. Dinár 1290— 1265, Fr. Dinár 1200—1275, Léva 670—700, Jugoszláv 150—160, Arany 1514—1540, bécsi kifizetés 89—91. Lengyel márka 110—195, Zürichben a magyar koronát li8-al jegyezték. Devizák: Amsterdam 5170—5198, Német 770—910, Olasz 2120—2247, Prága 740—675, Sveici 8700—8500, Bécsi kifizetés 90—102, Koppenhága 8200—8600, Stokholm 9800—11000, Krisztiánia 7700—8500, Szokol 3800 —3907, Szófia 520, Zágráb 420 —400, Bukarest 660—835, Newyork 665, Varsó 115. M O ZI. Változatosan összeállított műsor­ral zárja be a Városi Mozgó ez idei szozonját. A vasút szünetelés dacára sike­rült olyan programmot összeválo­gatni, mely méltó befejezője lesz az idénynek. A Megváltás c. aktuális kép a ka­rácsonyi ünnepek programja. A közönség kedvence Lóth Ha szerepel a hétfői egy napos műso­ron, amikor A küzdelem a létért c. kép kerül reprizre. A nagyvárosok erkölcsi életét vi­lágítja és mutatja meg A pénz átka c. nagyhatású dráma, mely kedden és szerdán lesz műsoron. Ez idényét A kedvenc c. ötletes és mulattató 4 felvonásos magyar vígjátékkal zárja be, melyben ismét a bájosságáról és művészi játéká­ról közismert Lóth Ila játsza a fő­szerepet. A Cinabar IV. része vonathiány miatt egyelőre nem játszható, de az igazgatóság gondoskodik, hogy e kép még rövidesen bemutatásra ke­rüljön, melyet majd az újságok ut­ján fog a közönség tudomására adni. , Az előadások vasár- és ünnep­napokon iél 5, 6 és egynegyed 8-kor, még hétköznapokon 6 és egynegyed 8-kor kezdődnek. Éíadőház Békéscsabán, VI. ker., Thurzó-u. 4. szám alatt. — Értekezhetni ugyanott.' öitaszek Ernő és Társa : villamossági vállalat : Andrássy-ut 7. szám. Előnyösen vállalja: Malmok, gazdasá­gok, épületek és lakások villamos vi­lágitásí, telefon és csengő berendezését. Dynamókat, elektromotorokat adunk, veszünk és becserélünk. Dynamók és elekromotorok javítását és tekercselését gyorsan és garancia mellett vállaljuk. Az összes villamos anyagok raktáron. HLiNGHÍIMER ISTUáfI IV. KERliíET BEHÉNYÍ-UT 3. SZÁM. Elválal . női és férfi puha, ke­mény kalapok festését, tisztítását és átalakítását a legújabb divatformákra Dus választék: férfi és gyer­mek kalapokban és sapkákban. Hocsís kalapok állandóan raktáron. Szikvízgyár üzemben, teljes fölszereléssel és egy stráfkocsival eladó. Wladár Sámuel Köröstarcsai-ut 30. sz. Mezőberény. Közgazdaság. Olcsó termelés, oicsó kenyér. A napokban egy ismerősöm fát akart a szomszéd községbe szállí­tani. A fuvaros 6—8 mm. fa elszál­lításáért 400 koronát követelt. Az alkunál jelen voltam és sokaltam a követelést. A fuvaros azzal indo­kolta, hogy drága a takarmány, nagy a kovács- és bognár-kontó és utóvégre mindenki drága, hát miért legyen éppen ő olcsó. Ezek a tények hűségesen jellem­zik a mai viszonyokat, a mai gon­dolkodást. Az egész ország jajgat a drága­ság miatt, de senki sem iparkodik kevesebb költséggel termelni; a termelést olcsóbbá tenni; az árakat leszállítani; az áruuzsorát és a tán­colást megakadályozni és az ár­drágítót feljelenteni, hanem min­denki enged a zsarolásnak, leadja pénzét, mint birka a gyapjúját és drágit, ha van mit. Nagy a napszám, drága az eke­vas, óriási az iparos-számla, tíz­szeres az adó, mindenfelé adakozni kell, — nem baj — a termelő fi­zet mindent vakon és szó nélkül, mert végeredményben annak a sze­gény fogyasztónak kell mindent megfizetni. Szatócs módjára ugyan­ezt teszi az államkormányzat. A régi adót megtízszerezi, tömegesen termeli az uj adókat és illetékeket, emeli a posta- és vasúti tarifát, a rekvirált gabona árát és sok egye­bet. Az árvizsgáló bizottságok szin­tén csak emelik az árakat. Állam, patronizált áruforgalmi szervezetek, szövetkezetek, állami részvényüze­mek, magánosok, termelők, keres­kedők, iparosok, mind csak drágí­tanak, — sót azok a fogyasztók is, akik minden áron vásárolnak. A folytonos áremelkedésekkel, árdrágításokkal pedig mi magunk rontjuk pénzünk vásárló erejét, pénzünk értékét, a valutánkat és magunk csináljuk a pénzdevalvá­ciót. Ezért kell pusztulnunk. Előbb a középosztálybelieknek, különösen a tisztviselőknek, utánuk a munkás­ságnak. Ezeket követik a többiek és mindnyájával az egész ország. A maximálás, rekvirálás, törvények, rendeletek, hatósági intézkedések ed­dig eredményre nem vezettek. Papi­roson minden nagyon szépen van megírva, de mit sem használ, mert mindenki munka nélkül másnak romján milliomos akar lenni, min­den nap uj milliókat akar szerezni. Milliókat, amelyeket a telhetetlenség ismét fillérekké sorvaszt 1 Ezt a destruktív folyamatot egy­kedvűen, fásultan, tehetetlenül, gyá­ván, valóságos keleti fatalizmussal nézzük, mert azt mondják: nem le­het a pusztítást megakadályozni, a háborúval jár, az egyes ember mit sem tehet. Kényelmes indokolás, de nem igaz. A mentés, anyagi helyze­tünk javulása csak az egyes ember, a magunk tisztességén, akaratán mú­lik. Hiszen a vízcsepp is kívánja a követ, sok vízcsepp pedig sziklákat repeszt. A hópehelyből lesz a lavina, amely őserdőket tarol le. Csak akarni kell tudni. Gondoljon

Next

/
Thumbnails
Contents