Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-12-24 / 221. szám
Békéscsaba, 1920. december 335. Csütörtök I. évfolyam 2 03 . szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent Istvár.rtér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér üz adúiszony régi betegsége a magyarnak. A régi jó időben is az adókötelezettség volt legsúlyosabb terhe a mi népünknek, ettől irtózott legjobban. Azt mondják, hogy más országok polgársága könnyebb szivvel adózik, mint mi. Lehet, hogy a hosszú török rabság, a pasák kegyetlen, adószedésnek nevezett nyuzása okozta azt a szörnyű ellenszenvet, mellyel a magyar ember viseltetik a' közterhek viselése irányában. Nem csoda, ha most, amikor Hegedűs Lóránt nagyszerű pénzügyi terveiről beszél mindenki, a fő téma ezmilyen adók lesznek, hogy bírjuk majd fizetni ? Annál indokoltabb ez az aggodalmaskodás, mert a mi zilált, sőt tönkrejutott pénzügyi helyzetünk minden réginél sokkalta súlyosabb adóterhet akart a poigárok nyakába akasztani. Az is érthető, ha mindenki a saját szempontjából mérlegeli a pénzügyminiszter expozéját, mert hiszen elvégre mégis csak az a legfontosabb mindenki számára, hogy őt miként terheli az uj rendszer. Az a kicsinyes jajgatás, sopánkodás azonban, amelyet itt is, ott is hall az ember, mégis csak nagyon elszomorító és a mi társadalmunk önzését nagyon is rikitó színnel festi. Valahogy ugy tűnik fel a helyzet, hogy nálunk mindenki azt szeretné, ha a másik fizetné ki összes államadóságunkat. Mintha bizony nem mindnyájan lennénk a tönk szélén ! Gondoljanak ezek az adóiszonyban szenvedők arra, hogy pénzügyeinket csak ugy lehet rendhehozni, ha én is, meg más is, ha mindenki segít a teher elviselésében. Tönkrement gazdasági életünket pedig helyre kell hozni, meg keli szilárdítani, mert ha ezt nem tesszük, akkor hiába marad házunk, pénzünk, földünk, egy államcsőd eísepri azokat. Ettől a csődtől mentjük meg hazánkat, ha becsületesen viseljük a közterheket. És ebből a teherviselésből senkinek sem szabad magát kivonnia, mert ha csak néhány százalék elzárkózik e kötelesség teljesítése alól, azt az egész ország meg fogja érezni. Bizonyos, hogy sokat kíván tőlünk az állam, de még mindig kevesebb lesz az, mintha tönkrejutásunkkal mindenünket elvesztenénk. Mikor a kommunizmus hóbortja dühöngött, sok gazdag ember nagy megrökönyödésében s kétségbeesésében kiegyezett volna már Kun Béláékkal negyedére rs, köszönettel fogadta volna, ha vagyonának egynegyedrészét meghagyják. És most sokan ép azok közül, akik akkor szívesen egyezkedtek volna, meghatóan siránkoznak, hogy vagyonuk egynegyed- vagy ötödrészét át kell engedniük az államnak. Gondoljanak vissza ezek az emberek a még nem is régen tobzódó kommunista világra s akkor talán belátják, hogy mégis csak jobb igy adni, hogy adónkkal vagyonunk tekintélyes részét megmentsük — mint rideg elzárkózás folytán uj, nagy bajokba vinni bele az országot. Ne iszonyodjunk az adótól, mert azzal államunkat, hazánkat s igy közvetve önmagunkat erősítjük. V. K. Sx&rb komiiécsík a Bánáthmn Az oláhok az antant beavatkozását kérik Temesvár, dec. 23. A Bánát terütetén hetek óta veszedelmes rablóbandák garázdálkodnak melyek főként a zavarosban busás zsákmánnyal halászgató olah hatósági személyek házait és újonnan „szerzett" birtokait keresik fel. Az oláh csendőrség erélyes nyomozáshoz látott a rablók kézrekeritése és a garázdálkodások megszüntetése érdekében. Az első járőrök azonban nyomtalanul eltűntek és katonai erők kirendelése vált szükségessé a Délvidék átkutatására. Eleinte a mpgyar lakosságot gyanúsították az oláhok és isniert módszerükkel több őrizetbe vett ártatlan embertől csikartak ki beismerő vallomást. Közben azonban egyik katonai őrjárat Karánsebes határában több szerb komitácsit kerített kézre, akik elmondták, hogy Szerbiából átszököt bandák tagjai. Az oiáhok azonnal intézkedtek aziránt, hogy antantbizottságok utazzanak a Bánátba és terjesszék a népszövetség elé az ügyet. Hegedűs válasza Gombos Byuio interpellációjára Budapest, dec. 23. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Gömbös Gyula megintérpellálta pénz ügyminisztert arra vonatkozólag, hogy pénzemberek a letiltó rendelet megjelenése előtt kivették pénzeiket a takarékpénztárakból. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma nyilatkozott az interpellációról. Sajnálja, hogy nem volt jelen a .nemzetgyűlés tegnapi ülésén, hogy Gömbös Gyula szavaira azonnal válaszolhatott volna. Ma kijelenti a nyilvánosság előtt, a közönség megnyugtatására, hogy a zárolási rendeletet sajátkezüleg irta meg és arról a miniszterelnökön és Schober Béla államtitkáron kivül senki sem tudott. Ha tehát történtek is pénzfelvételek egyes pénzintézeteknél, azok semmiféle összefüggésben nincsenek az áltata kiadott rendelettel. Különben érdeklődött a pénzintézetek vezetőinél is a dolog iránt és ugy értesült, hogy nagyarányú pénzelhelyezések is történtek közvetlenül a rendelet megjelenése előtt. Döntött a vádtanács a Tisza-ügyben Budapest, dec. 23. A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa ma hirdette ki döntését a Tiszaper vádlottai ügyében. A vádak ellen emelt kifogásokat kivétel nélkül visszautasította, a vádakat pedig fentartja. Dobó Istvánt mint a gyilkosság tettesét, Kéri Pált mint felbujtót, Fényest, Gertnert, Lengyelt és Vágót mint bűnsegédeket helyezi vád alá. Sztanykovszkyt a döntés értelmében a katonai fogházba kisérik vissza. Az indokolás részletesen kiterjeszkedik a gyilkosságot megelőző eseményekre is. Megállapítja, hogy a gyilkosság tervszerűen folyt le. Dobó István bűnösségét főleg Almássy Denise grófnő vallomása alapján állapítja meg. A vádlottakat a döntés kihirdetése után ismét megláncolták és celláikba vezették. 9z olotiak támadást intéznek Magyarország ellen — papiron ilz oláh hadvezetőség alaptalan felháborodása Páris, dec. 23. Az oláhok érzik, hogy kezdenek kiesni az antant kegyeiből. Legújabban mind sűrűbben ostromolják a franciákat olyan követelésekkel, melyeknek semmi alapjuk nincs és csak arra szolgálnak, hogy a közfigyelmet eltereljék azokról az erőszakos intézkedésekről, melyekkel az oláh kormány naponta szegi meg a trianoni békeszerződés pontjait. Az oláh hadvezetőség jegyzéket küldött Párisba, melyben tiltakozik az ellen, hogy Magyarországon szabad folyást engednek bizonyos „üzelmeknek", melyek Nagyrománia ellen irányulnak. A jegyzék végén azt irja, hogy kénytelen lesz hadseregére támaszkodva önállóan beleavatkozni a magyar ügyekbe, ha veszélyeztetve látja érdekeit. A párisi sajtó erélyesen utasítja vissza az oláhok jegyzékében foglaltakat és az oláh harciasságot éles gúnnyal állítja pellengér. Fétervárra menekült az orosz szovjethormány 9 hadsereg parancsnoksága önállóan intézkedik — Rémuralom a hesszaráhiai határon Riga, dec. 23. A szovjetkormány ma Moszvából Pétervárra menekült. Az ellene intézett ujabb támadások közvetlen oka az, hogv nyilvánosságra kerültek annak az egyezménynek a részletei, melynek értelmében a szovjetkormány amerikai kapitalistáknak Kamcsatkában koncessziókat biztosított. Párís, dec. 23. Moszkvai újságok híradása szerint az orosz hadvezetőség függetlenítette magát a szovjetkormánytól és önállóan intézkedik. A tegnapi hadseregparancs értelmében ujabb haderők gyülekeznek a besszarábiai határon, ahol a városokban és községekben minden élelmiszerkészletet lefoglaltak. A lakosság elkeseredése több helyen fegyveres ellentállásban tört ki, amit a katonaság irtózatos rémuralommal igyekszik elfojtani.
