Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-21 / 218. szám

Békéscsaba, 1920. december 323. Csütörtök / . évfolyam 225 . szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér IS. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Karácsony elűtt! Csonttá fagyott utakon . . . grá­nát barázdálta, némára vált sötét mezőkön, halottvirágok jeltelen sirját taposva közeledik felénk a gyász­ruhába öltöztetett legfeketébb, leg­szomorúbb Karácsony! Testvéreim ! Ti nyomorúságba ker­getett, kofdustarisznyás Tájdalomem­berek ! Én a nagy ünnep előestéjén abban az órában, amikor megkondítják majd Csonka-Magyarország elárvult tem­plomaiban a zokogó harangokat, hozzátok megyek. Rátok zörgetem a bánat lakattal bezárt zsalus ablakot. Meg fogom ostromolni beteg szive­teket. Megpróbálom tetemre, vallo­mástételre hivni az éneteket, el fo­gom mondani a letépett végek rab­jainak panaszos üzenetét, keserűsé­gét, jaját . . . beszélni fogok nektek a Hargitáról, bus temetőkertekkel körülölelt szolga Erdélyországról, Selmec piacáról, a véres habokat rejtegető Küküllő-menti pásztorfuru­lyás nyári éjszakákról, Szabadka, Zenta, Pozsohy szenvedéseiről, Rá­kóczi vitéz kurucairól, felolvasom Mikfes Kelemen leveleit, emlékeze­tekbe idézem a segesvári rétek csalo­gányának rég nem hallott nótáját, megszólaltatom az éjszaka csöndjé­ben Nagyszeben, Brassó köveit, az agyonvert turul madarat, az aradi tizenhárom elporladt csontját, bele­viszem álmaitokba az otthon hagyott gazdátlan tulipános kaput,»az udvart, a kertet, feldiszitem világos zöld ko­szorúval a tőlünk elrabolt hegyeket, amelyeknek szive mélyéből édes vizű forrás fakadt . . . megmutatom se­beim helyét és ujra felnyitom, hadd lássátok, miként vérzik még ma is . . . aztán megismételem, lelketekbe kiáltom az esküt még vadabbul, még lármásabban, mint ahogyan beko­porsózott édes anyátok ravatala mel­lett akkor elmondtátok, mintegy fi­gyelmeztetésül arra, hogy ne talál­jatok addig megnyugvást, ne készül­jetek, ne várjatok addig ünnepre, amig odaát a fájdalom szemfedője fekszik a megkínzott magyar lel­keken. Érezzétek, tanuljátok meg, hogy minket addig nem fog muzsikasza­vas, jó kedvvel megáldani az igaz­ságtevő hatalmas Ur Isten, mig Er­délyországban duda mellett pálinká­tól megrészegedett oláhok zsurátyáz­. nak, Komárom várfalán tépett cseh rongyokkal viaskodik a hideg téli szél, a Bánátban, a Bácskában rácok készítette bilincsbe van verve a ma­gyar gondolat, a magyar szabadság, a magyar akarat s amig Széchényi István, a nagyok között is a legna­gyobb idegen földön szenvedi át megkínzott álmát . . . Tudjátok ugyebár, hogy Karácsony közeleg ? Azt is tudjátok, hogy a legsötétebb, leggyászosabb, amifyen csak valaha volt. Én ugy szeretném akkor este, ha ott találkoznánk az Istenháza kapu­jában és hallhatnám ^bűnbánó és bünt megbocsájtó imádságtokat. Az­tán boldog volnék, ha arról kapnék hirt, hogy mindnyájan dolgoztok, mint igavonó állat, nem magatokért, hanem a kihozott szeplőtelen becsü­let megőrzéséért s az uj honfoglalás előkészítésével a magyar hazáért. A számkivetésben is színesebb, szebb, sőt nyugodtabb volna az éle­tünk, ha nem találtatnék közöttünk egyetlen egy se, aki irtózik a gyalu­tól, terhesnek érzi a kalapácsot, me­nekül az íróasztal mellől, hanem dol­gozna valamennyi,becsülettel és nem várna, nem nyúlna reszkető kézzel a visszakívánt alamizsna után. Én hiszem, hogy elhallgatna a vád, amelylyel egyeseket joggal illet, sujt a közvélemeny, nem beszélnének az emberek arról, hogy beállottunk a pesti jászok közzé csirkefogóságot tanulni, láblógatva élni, kényelmi szempontokat követni, hanem dolgo­zunk s tiszteletet kapnánk azoktól, akik tiszteletet kívánnak és tisztele­tet tudnak adni. Testvéreim! Amikor Árvából, a háromszéki havasok közü^ avagy az Alduna mellől útra keltetek, emlé­kezzetek csak vissza, elállott a szi­vetek verése, ott'égett az öröm tü­zében arcotokon a vágyódás, hogy minél hamarabb egyszer már csak magyarok között lehessetek, ahol nincs megtiltva édes anyátok nyel­vén beszélni, nincsen megfizetett porkoláb, nincsenek rideg börtönök, szabad az akarat s szabad a gon­dolat, akár az erdők dalos madara. Vágyódástok beteljesedett. Most itt vagytok, megérkeztetek. Lehet, hogy nem épen ugy történt minden, miként börtöneitekben kidolgoztátok, de nem ez a fontos. Ismerjétek kö­telességteknek a munkát s akkor ... akkor meglátjátok, fehér ruhába öl­tözködik s szebb, ünnepiesebb lesz a jövő magyar Karácsony, mint volt valaha. Gyarmath B. János. A második Teleki-kabinet Budapest, dec. 20. A végrehajtóhatalom válságán tul vagyunk. A konszolidáció politiká­ját, amit az első Teleki kabinet alig féléve megindított az egösz vonalon, a megnyitott második Teleki kabi­net fogja erélyesen folytatni. Irány­• eszmékben és dologi célokban ez a politika nem változott meg a vál­ság alatt. Teleki Pál gróf minisz­terelnök az eddigi programmot is­mételte a nemzetgyűlés előtt, csak a sorrenden és akcentusokon változ­tatott. A koncepció ugyanaz, de a teljesítő energiák állapota egészen más ma, mint volt idáig. A válság napjain uj helyzet alakált ki az al­kotmányos erőtényezők egymásra ható dinamikájában s a végrehajtó hatalom személyi összetételében. Mondhatjuk, hogy a válság sú­lyos erőpróba és jegecesedési fo­lyamat volt, amiknek eredménye a rekonstruált második Teleki-kabinet. Bebizonyult e próba alatt, hogy Te­leki Pál gróf a helyzet embere ma Magyarországon s az ő államférfiúi egyénisége körül kristályosodnak közviszonyaink a legtermészetesebb uton. A második Teleki-kabinet a kor­mányelnök személyes sikerét jelenti s erkölcsi elégtételt szolgáltat az első Teleki-kabinetnek is midőn fen­tartja a tőle átvett politikai hagyaté­kot s ennek maradandóságát s vele a kormánytekintély szoliditását biz­tosítja A válság bármely más meg­oldása e javainkon némi sebet ha­gyott volna hátra. A második Teleki-kabinet politikai programmjá az első Teleki-kabinet­ről maradt hagyaték. Ugy a pénz­ügyi és gazdasági konszolidáció, mint a nemzetközi elhelyezkedés s az alkotmányjogi berendezkedés fel­adataira vonatkozólag. De más nyo­matéka volt e programmnak a válság erőpróbája előtt, mikor kiforratlan parlamenti viszonyok között, hete­rogén erőkre támaszkodva kellett azzal kísérletezni. És más a jelen­tősége ugyanazon politikának ma, midőn a köd megszűnt, a helyzet világossá vált, a közhatalom egyen­súlya az összehangzó homogén erők koncertja által biztosítva van. ' R rekonstruált Te'eki kormány a nemzeti munka kormánya lesz s h»gy a legnagyobb intenzivitással dolgozhassék szakszerüleg, szakte­kintélyeket állított a kabinetbe. He­gedűs Lorántra bizta a pénzügyi és Hegye^shalmy Lajosra a kereske­delmi tárcát. Magyarország konszo­lidálásának nehéz feladata igy a legavatottabb kezekben van. Köz­ügyeinek helyes mederbe jutnak s a törvényhozás is remélhetőleg kellő tárgyilagossággal végzi dolgát, amed­dig mandátuma tart. Készenlétben marad a vörös hadsereg ? Riga, dec. 20. Moszkvai híradás szerint Trocki kijelentette, hogy a vörös hadseregnek a lengyel béke után is harcrakészen kell állnia, mert továbbra is veszedelem fenyegeti a szovjetek uralmát Oroszországban. Svájo uj elnöke Bern, dec. 20. R svájci szövet­ségi gyűlés 167 leadott szavazatból 136-al Schulthess Edét Elnökké, 166 szavazattal pedig Haab doktort he­lyettes elnökké választotta. Hegedűs pénzügyi tervei A nemzetgyűlés mai ülésén tör­tént meg Hegedűs Lórántnak, az uj pénzügyminiszternek tulajdonképeni bemutatkozása. Rakovszky István megnyitó szavai után Csizmadia Sándor megkövette a Házat a szombati üiésentett sértő kijelentéseiért, majd Hegedűs Lóránt állott fel, hogy megismertesse a nemzetgyütéssel pénzügyi terveit. Elismeréssel adózik Korányinak, aki nagy munkát végzett és csak részletkérdés volt, amiért otthagyta székét. Benne egy elkeseredett ma­gyar ember váltja fel, aki a nemzet­gyűlés támogatásával megmenti Ma­gyarországot. Kijelenti, hogy tervei­vel semmit fel nem ad. Az ország anyagi helyzete oly súlyos, hogy a legerélyesebb intézkedésekre van szükség ahhöz, hogy megmenthető legyen. Elsősorban azt hangoztatja, hogy Csonkamagyarország csak csonkán fogja teljesíteni a győztesek által reárótt kötelezettségeket is. A hadikölcsönkötvényeket nem fo­gadja el adófizetésre. A hadirokkantak, özvegyek és árvák hadikölcsönét ellebben értékes ötszázalékos kötvényekké teszi. Azoknak pedig, akik kölcsönt ad­tak már hadikölcsönkötvényekre, egy negyedrész értékig sorsjegyet ad. Pá­risban bejelenti, hogy sokkal súlyo­sabb anyagi helyzetben vagyunk, mint Ausztria. Itthon minden téren takarékos­kodni fog. A kormányzótól megkér­dezte, hogy mi szükség van az udvarnagyi bíróságra. Minisztertár­saitól megvonta az autózást. Az államtitkárságokat pedig a minimumra csökkentette. Mihelyt pénzünk értéke megjavul, elvonja a tisztviselők vasúti kedvezményeit. A külföldi 6 milliós követségeket és a többi fényűzés­szerű intézményeket megszünteti. A polgári társadalomnak kötelességévé teszi, hogy a fölösleges tiszteket szívja fel magába. Munkatervének négy főpontját a hadinyereségadó, a vagyonadó, az államháztartás rendezése és a pénz­kérdés megoldása képezi. Behozza visszamenőleg a hadmentességi adót. Az egymillión felüli vagyont külön tőkeadóvei is megterheli. Vagyonadó-váltságot konstruált, amely legfeljebb 25 százalék terhe­lést jelent. Ennél többet a külföldnek sem ad. Ha keveslik, meg mondja Pá­risban, hogy mi visszaadjuk wag­gonlakóinkat, az oláhok meg adják vissza elrablott gazdasági gépeinket! Az adózást progresszív alapon rendezi. R csehek magyarországi betéteit lefoglalta, mert Csehszlovákia meg­sértette a békeszerződésnek egy szakaszát.

Next

/
Thumbnails
Contents