Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-19 / 217. szám

Békéscsaba, 1920. december 319. Csütörtök I. évfolyam 2

03

. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedevre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér 3 közellátás kérdése ma az a kérdés, amely gazdasági bajaink között a pénzügyi helyzet stabillá tételével egyenlően fontos első helyet foglal el. Az uj kabinet megalakulhatásának is a" gabona- kérdés elintézése volt a conditio sine qua nonja s a pénzügyi kérdések csak azért és annyiban tolultak előtérbe, mert kapcsolatban vannak a mezőgazdasági termeléssel, amely alapja a közellátásnak. A gabona-kérdés minden korban az államok legfontosabb kérdése volt. Ha a történelmet nézzük, már az egyptomiaknál is látjuk, hogy hatalmuk megnagyobbodását annak az előrelátó gondosságnak köszönhették, hogy a biblia szerint József álomfejtésének megfelelően a bő esztendők aratását a szük esztendők szükségleteinek fedezésére elraktározták, vagyis : gondoskodtak a'lakosságnak kenyérrel való zavartalan ellátásáról. A világháború sok mindent felfordított s az elmúlt forradalmi viharok még azt is tönkretették, amit megmenthettünk volna. Most aztán a mezőgazda Magyarország kormánya abba a mindenesetre furcsa helyzetbe kerül, hogy a kenyérkérdés — gondot, nagy gondot okoz neki. Ha alaposan gondolkozunk a kérdés felett, tényleg szinte érthetetlen ez előttünk. Hiszen eddig megmaradt területeink áldott földje nemcsak a rajta lakókat látta el kenyérmagvakkal, de bőven juttatott cserébe a felvidék fájáért, sójáért, vasáért s jutott belőle a külföldnek is, mert a párisi cukrász csak magyar lisztből tudott dolgozni . . . Valahoi tehát hiba van. És a kormánynak, ha le akarja vetni a közellátás óriási gondját, ugy ezt a hibát kell megtalálnia. Gondolkozni kell azon, hogy nem lehetne-e csökkenteni a közellátás biztosítására folyó munkálatok költségeit? Ezen az áron talán lehetne a termelő gazdáknak műtrágyát, ekevasat, kapát, kaszát, kocsikereket, oltószérumot stb. stb. sok másfajta, ma hiányzó szükségletét biztosítani ? Nem lehetne-e olyan intézkedéseket tenni, hogy az a gazda ne azt érezze folyton, hogy neki csak adni kell, hanem azt is, hogy kap is valamit. Hiába adunk pénzt; a pénz ma nem minden, mert vannak olyan szükségletek, amik pénzzel nem szerezhetők meg. Például, hogy egy közelfekvő esetet említsünk meg, Békéscsaba gazdatársadalma mindenkor eleget tett hazafias kötelességének s meg vagyunk győződve róla, hogy ezentúl is zúgolódás nélkül hoz még áldozatokat is a köz érdekében. Mindenesetre azonban legalább is gondolkozóba ejti az embert az, hogy az a sok ezer waggon, amely innen élelmiszerrel megrakodva távozik, olyan keveset hoz ide. Vagy nem méltányos kívánsága volna Budapest, dec. 18. A megszokott keretek között indult meg a nemzetgyűlés munkája. Az indemnitás volt napirenden, amelyet részleteiben is elfogadtak. Kovács J. István beszéde közben rövid, de erős vihar keletkezett Csizmadia Sándor demagóg közbeszólásából, amelynek a vége mentelmir hez utasítás lett és Csizmadia gyászos kivonulása az ülésteremből. Részletes tudósításunkat itt adjuk: A nemzetgyűlés mai ülésén Őrffy Imre előadó beterjesztette az indemnitási javaslatot, melyhez elsőnek Haszár Elemér szólott hozzá. Bizalmatlan a kormánnyal szemben, tehát nem szavazza meg a javaslatot. Hegyeshalmy Lajos• kereskedelmi miniszter bejelenti, hogy a MÁV szénügyi helyzete annyira súlyos, hogy a szénhiány következtében kénytelen beszüntetni a MÁV forgalmát december 27-ikétől január 4-ig. Sigray Antal gróf azt kívánja az uj kormánytól, hogy a szabad forgalmat állítsa helyre teljesen és a valutajavitás érdekében kövessen el mindent. Kovács J. István megszavazza az indemnitást. Élesen támadja a volt külügyminisztert. Megnyugvással veszi tudomásul a miniszterelnöknek a királykérdésre vonatkozó kijelentéseit, melyek teljesen megfelelnek a nemzet akaratának. Csizmadia Sándor (közbekiált) : Soltra rendőr gyilkosát felakasztották Budapest, dec. 18. A budapesti büntető törvényszék statáriális bírósága Mészáros Imrét, Soltra rendőr gyilkosát kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet ma délután 3 órakor végre is hajtották. ennek a városnak, hogy azt a napi 50 mázsa szenet, ami a közvilágításhoz szükséges, megkaphassa akkor, amikor Budapest, amelynek ellátásához nagymérvben hozzájárul, 260 waggont emészt fel és — reggelig világithat utcán és lakásokban. Kórházaink hidegek; bíróságunk szünetel . . . Talán egy kicsiny takarékossággal másutt, el lehetne érni azt, hogy valami nekünk is jutna. Nem ellenszolgáltatáskép, csak legalább az egyenlő elbánás elve kedvéért. cb. A nemzet nincs itt, a nemzet künn van az országban. (Altalános zúgás, majd vihar tör ki.) Felkiáltások : — Népbiztos ! ^ — Ki kell dobni! Csizmadia: Innen kidobhatnak, de az országból nem! Elnök két ízben kísérli meg Csizmadia rendreutasitását eredmény nélkül, majd kijelenti, hogy mentelmi bizottság elé utasítja. A folyton erősbödő zajból ujabb kiáltozások válnak ki: — Ki vele! Ki vele!Csizmadia feláll, kimegy s az ajtóból visszaszól: Szégyeljék magukat ! A hangulat lecsillapodása után Kovács folytatja beszédét. Kijelenti, hogy nem látja a kiengesztelődés politikáját. Nem járul hozzá a munkásbiztositó államosításához. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés nyilvánítsa köszönetét Svájcnak, Hollandiának, Dániának, Norvégiának és az Egyesült-Államok polgárainak lelkes segitőakcióikért. Ezután a Ház az indemnitási javaslatot általánosságban is, részleteiben is elfogadja. Szünet után Karaffiáth Jenő a trianoni béke módosítása érdekében való lépések megtételére szólítja fel a kormányt. Utal Pécs és Baranya állapotára. Teleki Pál gróf, miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy mindent elkövetett a kormány eddjg is Baranya és Pécs kiürítése érdekében s reméli, hogy nem eredménytelenül. Hegedűs Lóránt első rendelete Budapest, dec. 18. Hegedűs Lórántnak holnap igen fontos rendelete jelenik meg. Pénteki bemutatkozó beszéde elmaradásának igazi oka ez a rendelet volt, mely a tegnapi minisztertanácson már keresztül ment. GONDOLATOK A csuhás gróf. Egészen a köztudatba megy a „liberális" sajtónak ez az elnevezése. Gróf Apponyi Albertet hivták csuhás grófnak, mert hithű katholikus és keresztény erkölcsi világnézetének mindenkor nyíltan kifejezést adott. Emlékezünk, nem is olyan régen, a túlsó oldali „sajtó" bizony a guny minden nyilát rálődözte veszedelmes ellenségére. Most a nemes gróf politikai beszédet tartott, amelynek egyes, kiszakított, részei bizonyos beállítással alkalmasak arra, hogy liberális berkekben reményeket ébresszen a feltámadást illetőleg. S íme, csoda történt. Apponyi nem csuhás 1 Dehogy. Egyszerre dédelgetett kedvence lett a túlsó oldalnak ... * A munkanélküliség. A mult napokban megemlítettem, hogy szegény Budapest is kénytelen a hótakarítást a Napra és Déli Szélre bizni, mert nem kap munkást. Most olvasom, hogy egy többdiplomás ur örömmel elfogadott egy ajánlatot, hogy nagyjelentőségű politikai iratokat fordítson angolra. Ezért kap napi 50 koronákat. . . Most olvavasom, hogy a népszámlálás végzésére Budapesten kevesen jelentkeztek. Felhívták a menekülteket is.., kereseti lehetőség . . . Egy sem jelentkezett. * Hogyan kell különbséget tenni. Néha a kezembe veszem azokat a lapokat is, amelyek most két éve még teletorokkal harsonázták, hogy a „magyar szabadság hajnalhasadása", a „diadalmas" forradalom az ő müvük, kizárólag az ő érdemük. Igazuk is volt! Bizonyos, le sem tagadható, hogy annak a sirnak a megásásán, amelybe Magyarországot akarták elhantolni, derekas munkát végeztek. Most ismét elkezdik lassú aknamuukájukat, a bevált módszer: a tendenciózus eseménybeáltitással. Egyik ilyen nyomtatolt papir például megszóllaltat tizenkét politikust a kormányváltozással kapcsolatban. — Ezek közül Andrássy, Beniczky, Hegedűs Lóránt, Huszár és Szterényi nyilatkozatait feltűnően, ritkított betűkkel hozza. T. i. ezek a nyilatkozatok jobbfelé igazodnak . .. * Az autó. Most a Hegedűs Lóránt pénzügyminiszterségével kapcsolatban ismét aktuális lett az államháztartásban bevezetendő takarékosság kérdése. Legelsősorban az autók, a hivatalos autók kerülnek szóba. Különösen a liberális lapoknak fáj ez az autókérdés, pedig — Istenem, igaz, hogy sok pénz ma egy-egy autó tartása, de liberális laptársaink sokkal többet vágtak zsebre az államkasszából papirvisszatérités, miegymás cimen. Legjobban Az Est cimü lap harsonázik az autó ellen. Emlékszem rá, hogy egy szót sem szólt, mikor kiváló neveltjei, dédelgetettjei és elvtársai: László Jenő, Fényes László, Kéri Pál, Vágó Béla, Faragó Miklós, Erdélyi Jenő, Barna Sándor stb. még oda is autón jártak, ahová mindenki gyalog megy. Megszavaztáh az indemnitásról szóló törvényt A nemzetgyűlés mai ülése