Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-15 / 213. szám

8 Körö&vSeBék Békéscsaba, 1920. december 304. GONDOLATOK * * * Kedd . . . A Politika. Nagy P.-vel irom, mert most mindenki politizál és lassan-lassan minden politika lesz. Én nem szoktam politizálni s Ne­ked sem ajánlom Olvasóm, mert hidd el, csúnya dolog. Csakúgy néha elolvasom az újságot és ott látom, hogy tegnap még Ereky képviselő ur egészen lehetetlen ember volt, mára azonban, hogy otthagyta ve­zérét, fegyvertársát és jóbarátját Friedrichet, hát egyszerre „a nagy keresztény probléma szempontjából a legértékesebb harcos" lett belőle. Tanulság : a politikát emberek csi­nálják s az emberek tévedhetnek is. * A hó. Tegnap óta szép csende­sen hull a hó Csabán. Hófehér min­den. A fák, bokrok, háztetők, min­den fehér, csak éppen az utca fe­neketlen sáros. Vájjon miért? A hó nem szeret bennünket, nem veszi tekintetbe azt a sok lyukas cipőt, amit az emberek a lábukon horda­nak, hanem elolvad, sár, viz lesz belőle. A háziurak pedig dehogy sepernék le; minek az. Elég, ha sirnak a partájok kidobhatatlansága miatt, még olyan csekélységgel is törődjenek, ami — kötelesség ? .. A hóról jut ez is eszembe. Hogy állunk a tüzelővel ? Városi hatóság, kereskedők! Volt pedig rá idő bő­ven. De akkor még meleg volt... * A bomba. Bukarestben bomba robbant fel a szenátusban és meg­ölt egy minisztert, egy püspököt, vérbe boritva a bársonyszékeket. Valaha, ha egy fejedelmi hir»ió mö­gött dörrent a fanatizmus gyilkoló szerszámja, a dörrenést az egész vi­lág iszonyata kisérte, akkor is, ha nem folyt utána embervér . . . Azóta fordult a világ. Az a saraje­vói bomba, amelyik hat éve robbant szét, vérzivatarba borította a világot, embermilliókat sorakoztatott fel egy­mással szemben gyilkolásra. Istenem! Ugy megszoktuk a dörgéseket, a vért, különösen mi, legtöbbet szen­vedett magyarok . . . Egy bomba robbanásáról az újságok csak 6 sort irnak 1 * A civilizáció. Ezzel a szóval ugy vagyunk, mintha a miénk, mintha magyar volna. Valahogy egynek érezzük magunkat vele, a jelentősé­gével. De a világ hatalmasai tagad­ják. A civilizáció nem nálunk van, itt kelet szélén, hanem a nyugati oldalon, ahol a világ hatalmasai „igazságot" tesznek . . . Most ol­vasom épen, hogy az ir szabadság­harcot „vérbe" kell fojtani ... A kultura legnagyobb fokán álló Rajna­vidéken szines csapatok űzik a né­met asszonyokat, mint az erdők vad­ját .. . Erdélyben botoznak . . . Felvidéken a gyermek nem tanít­hatja anvanyelvén az Ur imádságát... Tőlünk lefelé véreskezű lázadókkal, pénzhamisitókkal tárgyalnak sima, francia zománeu diplomaták — egy közösen végrehajtandó rablás felől... Tengeren túlról fegyvercsörgés hal­lik ; verekedés készül a zsákmányon... Istenem! Civilizáció — hol lakozol hát? * A kenyér. Valamikor, boldog időkben Magyarországot Ausztria fejős tehenének tartották és méltán. Mi adtuk nekik, a szánktól vontuk el a fehér cipót, ropogós bőrű ma­lacot, hizott ökröket. Azért maradt nekünk is belőle s £ha korpás volt is, de ízletes a kenyér és jó nagy karaj. Közben körülkanyaritották szép hazánkat s nem hagytak meg semmit csak kenyértermő Alföldün­ket. Hol vagy hát kenyér? * A Jézuska. Szent Karácsony ün­nepe következik. Még egy hét és itt van. Valamikor, nem is olyan régen örömujjongással várta kicsiny és nagy Jézus születésének szent ünnepét. A nagyok titokzatos elő­készületei szines kis gyertyák tün­déri csillogásában káprázatos fenyő­fákat varázsoltak a boldog remény­kedéssel váró kicsinyek elé. Oh! vájjon az idei karácsonykor hány családot látogat meg a Názáreti, hány ablakban gyúlnak ki az apró, színes gyertyácskák, hány parányi sziv dobban meg kacagva a tündéri látványon s — hány kandallóban lobog a meleg, piros tüz . . . 9 cseheH Mm a kommunistáliltöl A cseh kommunisták és a kor­mány, valamint a kommunisták és a szocialisták között a harc újra feléledt. Miután a telefonforgalom Bécs és rága közt szünetel, köze­lebbi értesítések az eseményekről nincsenek. A kommunisták mára jelezték a nagy harc kezdetét, ame­lyet a nagybirtok és gyárüzemek szocializálása, valamint a nagyla­kások lefoglalása iránt indítanak. Morvaországban nagy tüntetések vol­tak s több helyen a csendöjöket is lefegyverezték. Olmütz és Prága között a telefon vonalat elvágták. Prágában és Csehország legtöbb részében kihirdették az ostromálla­potot. Veszedelmes feszültség MmM és lapon Mit Amerikai hirek szerint Washington és Tokió között nagyon vesze­delmessé fajult a feszültség, melynek oka a Csendes-Oceánon való veze­tésért folytatott küzdelem. A „Daily News" Newyorkból szerzett értesülése szerint Wilson szigorú jegyzéket intézett a japán kormányhoz, melynek tartalma ma még ismeretlen. Maga ez a tény jellemzi a diplo­máciai helyzetet. A japánok ellenséges indulatát fokozza az a körülmény, hogy az amerikaiak nem engedték meg, hogy az annak idején Parisban létrejött egyezmény értelmében nekik ítélt Yap szigetet birtokukba vegyék. Az Egyesült Államok hadügyminisztere kijelentette, hogy a Japánoktól függ a háború kitörése, vagy az ellentétek békés elsimítása. Egyelőre a legszigorúbb intézkedések teszik lehetetlenné a japánok számára az Amerikába való bevándorlást. London, decíember 13. Angol politikai körökben élénk figyelemmel kisérik a japán—ame­rikai feszültség fejleményeit és valószínűnek tartják, hogy a japánokat egy európai hatalom készteti Amerika elleni támadásra Korvin-iein besúgója hadosztalybirósá a A hadosztáiybiróság ma kezdte meg Madarász György 30 éves százados bűnügyének főtárgyalását. Madarász századost a katonai ügyészség 3 rendbeli nyilvános erőszakoskodás, 4 rendbeli felség­árulás és közcsendháboritás bűntet­tével vádolja. Madarász százados volt az, aki mult év áprális havában az Apor altábornagy és társai által szerve­zett ellenforradalmat Korvin-Klein Ottónak, a nyomozócsoport főnöké­nek elárulta, megjelölte a titokban tartott összejövetelek helyét és ide­jét, s feljelentette mindazokat, akik az ellenforradalomban résztvettek. A feljelentett ellenforradalmárok kö­zül Korvin-Klein Ottó emberei töb­beket letartóztattak és hat ellen­forradalmárt a forradalmi törvény­szék elé állítottak. A forradalmi törvényszék mind a hat ellenforra­dalmárt halálra ítélte s Stenczel Já­nos budapesti ügyvédet és Niko­lényi rendőrfogalmazót a halálos ítélet alapján ki is végezték. De feljelentette Madarász Wai­gond századost és Tótfalussy főhad­nagyot is, hogy keveset vannak a fronton. Később lefordította a vörös könyv­tár számára Trockij „Munka, fe­gyelem, rend menti meg a tanács­köztársaságot" cimü munkáját. Az alárendelt legénységet kommuniz­musra buzdította. Munka cimü tár­sadalmi problémákat tárgyaló mun­kájában a vallás és a papi osztály ellen foglalt állást. Fehér takaró borul a haldokló Természetre... mondaná a. költő. Az újságíró azonban egyszerűen leírja: Esik a hó.' Pedig a költőnek van igaza, aki a fehér puha pelyhek hullásábannem annak reális valóságát látja, hanem az egész mindenséget fehéren beborító halotti szenfedő lebeg szemei előtt. Vájjon mit takar be a most hullott hó ? Eltakarja-e a mult sok fájdalmát, szenvedését is, a sok lehullott könnyet ? . . . S mikor a tavaszí verőfény csókjára felszikkad a most lehullott hó, a jobb jövendő ártatlan fehér virágait kelti-e életre a napsugár meleg ciró­gatás i ? . . . Ki tudna túind­ezekre felelni? Már két tavasz fakadása hozott ránk rettentő nyarat, fájdalmas őszt és keserű telet. Ti halkan hulló hópelyhek, a ti nyomotokban minő tavasz kel életre ? Hlost még csak azt látjuk, hogy fekete nyomorúságot va­rázsoltok fehérré, de még nem tudjuk, vájjon megszünteti­tek-e. Ma még csak a szegény­ség sikoltását halljuk, a sze­génységét, ami nem tud Ben­ned elmerülni, aki látásodra nem örvend, ha/nem fázósan összerezzen, mert látnia is kell azt a rémet, a hideget, amit eddig csak éreznie kellett. Fehér hótakaró, jövendő kenyerünk zsenge hajtásai­nak, csiráinak melegítője, hullj csendesen, takard be lágyan mindazt, ami sötét, ami sze­münknek fájó, gyászos. Ártat­lan fehérséged megnyugtatja zaklatott lelkünket s remény­kedünk, hogy elmúlásod ma­gával viszi minden bánatun­kat, szomorúságunkat, nyo­morúságunkat s majd nem­sokára, ha belesimulsz az édes anyaföldbe s zöld pázsit­tal, illatos virággal lesz teli a határ: mi, gyarló emberek kacagva, boldogan fogadjuk a verőfényes tavaszt. Kacagva, boldogan és — szabadon, Nagymagyarországon... c. — Uj doktorok. Gally Miklós rendőrfogalrnazót, Csaba város volt rendőrkapitányát e hó 11 -én szom­baton avatták Budapesten, a ko­lozsvári Ferenc József m. kir. tu­dományegyetemen az államtudomá­nyok doktorává. Ugyanakkor avatták a jogtudo­mányok doktorává Kolpaszky László árvaszéki ülnököt is. — Csonka-Aradvármegye köz­gyűlése. Ma tartja közgyűlését Csonka-Aradvármegye törvényható­sága Eleken. A közgyűlésre Zilahi Kiss Jenő, Békésmegye volt kor­mánybiztos-főispánja Elekre utazott. — Halálozás. Ozv. Fára Péterné, szül. Vinter Ágnes, áldásos életé­nek 83-ik évében e hó 13-án este 6 órakor elhunyt. Temetése e hó 15-én, szerdán lesz Békésen. Az elhunytban Fára Sándor dobozi ura­dalmi intéző édesanyját gyászolja. — Két óras szünet volt tegnap Budapesten a közúti vasút' forgal­mában, amely érthetően megdöbben­tette a közönséget. A szünet oka szénhiány volt, mert a vasút pálya­javitás miatt idejében nem tudta megkapni a szükséges szénmennyi­séget. — Prágában csak csehül sza­bad beszélni. A csehszlovák kor­mány félhivatalos lapja azt írja, hogy rendelet készül, mety szerint Prágában ezentúl csak csehül lesz szabad beszélni. — Ak öztisztviselők vasúti me­netdijkedvezménye. A Máv. sze­gedi üzletvezetősége közli, hogy az uj igazolványok kiállítása és a meg­levők jövő évre való érvényesítése iránti kérelmek mikénti kiállítása vé­gett a tényleges szolgálatban állók hivatali főnökükhöz, a nyugdíjasok pedig volt hivataluk vezetőjéhez vagy a lakóhelyükön levő állomás vezető­jéhez forduljanak felvilágosításért, kivéve a szegedieket, kiknek útba­igazítást az üzletvezetőség ad. Az arcképes igazolványok érvényesítése és ujaknak kiállítása a következő sorrendben történik: 1.) 1920. de­cember 15-től 31-ig Csongrád vár­megye. 2.) 1921. január 1-től 15-ig Békés és Arad vármegye és 3.) 1921 január 15-től 31-ig Csanád és Bácsbogrog vármegye területén lakó igényjogosultak arcképes-iga­zolványai. Az 1920. évre érvényesí­tett aicképes igazolványok meghosz­szabbitás nélkül 1921. évi január 31-ig érvényesek. — Nincs fája a rendőrségnek. Érdekes, hogy a békéscsabai ál­lamrendőrség már másod ízben fogy ki teljesen a tüzelőből és a város életében oly fontos szerepet betöltő rendőrségi tisztviselők ismét meg­kékült körmökkel szántogatnak pa­pírjaikon. Vajon senkinek sincs fája a közbiztonság őrei számára ? És vajon a város sem tud kölcsönözni a rendőrségnek ?

Next

/
Thumbnails
Contents