Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám
1920-12-11 / 210. szám
2 KörösvSsBék Bckcscsaba, 1920. deccmbcr 11. Egyetemes evangelikus gyűlés A protestáns világszövetség a magyar evangélikus egyház régi épségéért Tegnap tartotta a magyarországi ág. h. evangélikus egyházegyetem közgyűlését dr. Zsigmondy Jenő felügyelő és Geduly Henrik püspök elnöklésével. A közgyűlést istentisztelet előzte meg, amelyen dr. Varsányi Mátyás mondott nagyhatású szónoklatot. A gyűlést dr. Zsigmondy Jenő elnöki megnyitója vezette be. Megemlékezett hazánk végzetéről. Bekövetkezett, amit lehetetlennek tartottunk. Mindenből kifosztva, kénytelenek vagyunk elviselni a legnagyobb igazságtalanságot. De nincs az a hatalom, mely elfojthatná tiltakozásunkat és megölhetné a reményt, hogy újra egyesülünk elszakított honfitársainkkal. Hazánk megcsonkítása az evangélikus egyházat is súlyosan érte. R dunáninneni és tiszai egyházkerületből alig maradt egy-két gyülekezet. Az egyetemes egyházfelügyelőt, báró Solymossy Lajost is nélkülözni kell a gyűlésen, mert román megszállás alatt van és nem jöhetett el. Dr. Szelényi Aladár jelentésében kegyelettel emlékezik meg az egyháznak időközben elhunyt nagyjairól. Bejelenti, hogy az elnöki értekezlet tiltakozott a katolikus autonómia külön létesítése ellen. Rz egyházpolitikai rendezést csak a protestánsokai, megillető vagyoni ellátás esetén fogadják el. A békeszerződéssel szemben elhatározza a közgyűlés, hogy az evangélikus egyház régi kereteit nem szünteti meg, teljesen a statusquo alapján áll, ennek értelmében az erdélyi és délmagyarországi külön alakulatokat épp ugy el nem ismeri, mint a minden protestáns hagyománnyal ellenkező felsőmagyarországi erőszakos intézkedéseket. A magyarországi evangélikus egyház belekapcsolódott a protestáns világszövetségbe. A világszövetség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a protestantizmus érdekében a magyar evangélikus egyház régi kereteiben fönntartandó. Liptai Lajos a felsömagyarországi papság nevében mond köszönetet, hogy a felsömagyarországi evangélikus testvéreket továbbra is magukénak tekintik. A csehek sanyargatta magyar és német egyházak ott sürgős segítségre szorulnak. Földváry Elemér fölszólalásával kapcsolatban kimondja az egyetemes gyűlés, hogy a csehek zsoldjába szegődött árulókat megbélyegzi. Sztehlo Kornél előterjesztésében a trianoni szerződés egyházi rendelkezéseivel foglalkozik. A békeszerződésben a hitélet kölcsönös ápolására, a vagyoni kérdések elintézésére nincsenek irányító határozatok. Ha az elszakított területeken lévő magyarcélu alapítványokat másképp használják föl, ki szerez érvényt a jognak és törvénynek? Báró Kaas Albert indítványozza, hogy a protestánsok világszövetségéhez forduljanak oltalomért. A bányai egyházkerület indítványára kimondják, hogy a megszállt egyházakat és intézményeket továbbra is magukénak tekintik és velük érintkezésre törekszenek. A soproni felső esperesség nyilatkozatát olvassák föl. melyben Magyarországhoz való hűségét jelenti be és azzal végzi : Amit Isten egybeszerkesztett, azt ember el ne szakítsa! Duszik Lajos fölszólalása után a különböző bizottságok jelentéseit intézték el. >lz evangélikus tanáregylet közgyűlése Rz evangélikus tanárok és tanítók egyesülete az egyetemes gyűléssel kapcsolatban tartotta meg a nagy összeomlás óta első közgyűlését. Számban és működési körben megfogyva kezdenek újra munkához. Dr. Szigethy Lajos alelnök végigtekinti a lefolyt nehéz időt és kegyelettel emlékezik meg azokról a kartársakról, akik a megszállott területek nehéz Jviszonyai között szolgálják a magyar kulturát. Dr. Szelényi Ödön főtitkár olvasta föl titkári jelentését. Részletesen beszámol az evangélikus tanügyet ért veszteségekről. Az Evangélikus Szövetség ünnepe Rz egyetemes gyűlés alkalmából az Országos Evangélikus Szövetség templomi ünnepet rendezett. Antalffy-Zsiros Dezső tanár művészi orgonajátéka, Raspini Bertz Mimi művésznő éneke után dr. Raffay Sándor püspök beszéde kötötte le az érdeklődést. Kifejtette, hogy az evolúcióból a revolucióba zökkentünk. A multat elvesztettük és a jövő bizonytalan. Az újjáépítés munkájában egyetlen biztos pont van : a keresztény nemzeti eszme. üz olaszok elismerik a Quarnero államot Létrejött a megegyezés Q'Annunzió és Itália között Róma, dec. 10. Most ért véget az a nagy politikai harc, amelyet D'Annunzió magatartása és követelései idéztek elő az olasz parlamentben. A különböző pártok között kölcsönös engedékenység nyilatkozott meg, mely lehetővé tette, hogy a D'Annunzióval folytatott békéltetőtárgyalások határozott irányt vegyenek fel és végre eredményre vezessenek. A létrejött megegyezés szerint a fiumeiek ellen mozgósított olasz katonai erőket visszavonják és leszerelik. D'Annunzió légiói kiürítik Vegliát és Arbét Rz olaszok viszont elismerik a Quarnero-áilamot, mely 'Fiúmén és partvidékén kivül még egy-két délszláv kerületet foglal magába, amiáltal határa kikerekitődik. 0 jövendő Magyarország gerince kétségtelenül az á középosztály lesz, amelyik ma megfertőzetlenül áll a forradalmak után is és komoly, céltudatos munkával dolgozik az ország talpraállitásán. Ehez kapcsolódik majd az a középosztály, amely ma van kialakulóban, abból a társadalmi rétegből, amely érthetetlenül, kétségkívül félrevezetve, ellenségéül tekintette sokszor hivatott vezetőit, az intellektuell középosztályt, a „nadrágos" embert. Szerencséjére az országnak, ez a felfogás ma már a komoly nagy néprétegeknél nem áll fenn és csak a demagógiával megtévesztett emberek csekély töredéke az, akik még mindig azt hiszik, hogy az ő egyéni kis bajaiknak más az okai az, aki a saját, vagy elődei szorgalmából, vagy különös tehetsége réven többre vitte más embertársánál. Ma már ott tartunk, hogy a gazdatársadalom, az iparosság az egész országban tudatára ébredt annak, hogy tanulni kell, mert a gyermek, az ember sohasem másnak, mindig önmagának tanul s ismereteit sohasem a más, hanem a sajáV javára s igy közvetve a köz javára értékesiti. Itt van azonban egy jelenség, aminél meg kell állni és amire rá kell mutatni. Ez pedig az, hogy nálunk, ha valaki tanul, ha valaki környezeténél szélesebb látókörű ismeretekre tesz szert, igyekszik kiszakítani magát abból a tiszteletreméltó környezetből s neki idegen társaságba vágyik, ahol gyökere nincs és elsenyved. Hogy világosan fejezzük ki magunkat, arról van szó, hogy ha egy iparoa(| vagy földmives gyermeke bizonyos iskolákat elvégez, nem megy viszsza iparához, földjéhez, hanem „hivatalnok" pályára megy, ahol csalódás vár rá, holott képzettségével, tanultságával, saját környezetében vezető, tanitó és nagyon értékes tagja lehetett volna a társadalomnak. Hiszen ne menjünk tovább: Kisiparunk azért csúszott vissza, mert iparosnak azt a gyermeket adták a szülők, aki nem tanult, pedig fordítva kellett volna tenni. A földmives gyermek is, ha nem tanult, odahaza maradt, de ha tanult, akkor az apja .urat" nevelt belőle. Kétségtelen, hogy igen sok értékes embert nyert az ország és a társadalom ilyen módon, a felfedezett különleges tehetségek révén, de viszont sokkal nagyobb kárt szenvedett azáltal, hogy a tanítás adta ismereteket nem a maga helyén használták fel. Azok a kivételes tehetségek mindenképen érvényesültek volna, viszont az elvont erőket sem az iparban, sem a földnél nem pótolta semmi. Sok szó hallatszik a zsidóság térfoglalása ellen és méltán. Pedig nemcsak tágabb lelkiismeretük segítette a zsidókat a minden téren való térfoglalásra, nemcsak nemzetközi szervezeteink és 'hagyományos összetartásuk volt az az erő, amellyel kihúzták a kereszténység iába alól a talajt, hanem az is, hogy tanultak. Tanultak és szívósan dolgoztak. A jövendő biztositéka egy erős középosztály. Ezt a középosztályt az intellektuellek, a szellemi munkát végzők, a közép- és kisbirtokososztály és a tanult iparosság alkotja. Ehhez azonban az kell, hogy tanuljunk. Mindenki, akinek csak módjában van, taníttassa gyermekét s amikor az élethez szükséges ismereteknek birtokában van — akkor álljon be a boltba, műhelybe, az ekeszarva mellé. Ez lesz az igazi megoldása a többtermelésnek: a műveltség általánossá válása! c „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazsagSan, Hiszek Magyarország feitáiiiásában I km." B gabonabeszolgáltatás Térffy államtitkár nyilatkozata — Ujabb intézkedés a közellátás érdekében Budapest, dec. 10. Térffy államtitkár ma nyilatkozott ez ellátatlanoknak N gabonával való ellátása ügyében folytatott tárgyalások eredményéről. A tárgyalások az államtitkár szerint megegyezésre vezettek. A megegyezés lényege az, hogy az adógabona beszolgáltatásán felüli kontingenst megállapították és revideálták, hogy nem haladja-e tul a termelők beszolgáltatási képességét. A termelők ellenőrzésére és a kontingens megállapítására gazdákból, ellátatlanokból és a helyi hatóságokból bizottságokat szerveznek. Ha egyes termelők vagy községek nem tesznek eleget kötelességüknek, vagy renitenskednének, ugy intézkedések történtek, hogy az illetők katonai asszisztenciával megszámoltassanak. Természetesen a karhatalom csak akkor vehető igénybe, ha a miniszter erre kifejezetten utasítást ad. S erre csak akkor kerülhet sor, ha más uton eredményt elérni nem lehetne. Az eddigi számitások szerint másfél millió métermázsa buza és rozs, egy millió métermázsa tengeri áll rendelkezésre és reméljük, — mondta az államtitkár, — hogy ezzel á mennyiséggel kihuzzuk ebben az esztendőben. Felfüggesztették Humbold halálos ítéletének végrehajtását Budapest, dec. 10. A budapesti büntető törvényszék, mint rögtönitélő bíróság tegnapi jelentésünk szerint kötél általi halálra ítélte Rumbold Atillát. Rumbold szülei a kormányzóhoz folyamodványt intéztek, melyben a halálos ítélet megváltoztatását kérték. Ugyancsak kegyelmi kérvényt nyújtott be Rumbold védője is. A kegyelmi tanács ma döntött ez ügyben. A döntés értelmében a halálos itélet végrehajtását felfüggesztették. Véget ért a londoni konferencia London, dec. 10. A londoni konferencia véget ért és résztvevői már hazautaztak, kormányaiknak beszámolni végzett munkájukról. Sforza olasz külügyminiszter elutazása előtt az angol sajtó számára ugy nyilatkozott, hogy a konferencia az orosz, a görög és a török kérdéssel foglalkozott legbehatóbban. Egyetlen konkrét eredménye azonban a sevresi szerződés revíziójának elhatározása.