Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-11 / 210. szám

2 KörösvSsBék Bckcscsaba, 1920. deccmbcr 11. Egyetemes evangelikus gyűlés A protestáns világszövetség a magyar evangélikus egyház régi épségéért Tegnap tartotta a magyarországi ág. h. evangélikus egyházegyetem közgyűlését dr. Zsigmondy Jenő fel­ügyelő és Geduly Henrik püspök elnöklésével. A közgyűlést istentisz­telet előzte meg, amelyen dr. Var­sányi Mátyás mondott nagyhatású szónoklatot. A gyűlést dr. Zsigmondy Jenő elnöki megnyitója vezette be. Meg­emlékezett hazánk végzetéről. Be­következett, amit lehetetlennek tar­tottunk. Mindenből kifosztva, kény­telenek vagyunk elviselni a legna­gyobb igazságtalanságot. De nincs az a hatalom, mely elfojthatná til­takozásunkat és megölhetné a re­ményt, hogy újra egyesülünk elsza­kított honfitársainkkal. Hazánk meg­csonkítása az evangélikus egyházat is súlyosan érte. R dunáninneni és tiszai egyházkerületből alig maradt egy-két gyülekezet. Az egyetemes egyházfelügyelőt, báró Solymossy Lajost is nélkülözni kell a gyűlé­sen, mert román megszállás alatt van és nem jöhetett el. Dr. Szelényi Aladár jelentésében kegyelettel emlékezik meg az egy­háznak időközben elhunyt nagyjai­ról. Bejelenti, hogy az elnöki ér­tekezlet tiltakozott a katolikus auto­nómia külön létesítése ellen. Rz egyházpolitikai rendezést csak a protestánsokai, megillető vagyoni el­látás esetén fogadják el. A béke­szerződéssel szemben elhatározza a közgyűlés, hogy az evangélikus egyház régi kereteit nem szünteti meg, teljesen a statusquo alapján áll, ennek értelmében az erdélyi és délmagyarországi külön alakulato­kat épp ugy el nem ismeri, mint a minden protestáns hagyománnyal ellenkező felsőmagyarországi erő­szakos intézkedéseket. A magyar­országi evangélikus egyház bele­kapcsolódott a protestáns világszö­vetségbe. A világszövetség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a protestantizmus érdekében a ma­gyar evangélikus egyház régi ke­reteiben fönntartandó. Liptai Lajos a felsömagyarországi papság nevében mond köszönetet, hogy a felsömagyarországi evangé­likus testvéreket továbbra is magu­kénak tekintik. A csehek sanyar­gatta magyar és német egyházak ott sürgős segítségre szorulnak. Földváry Elemér fölszólalásával kapcsolatban kimondja az egyete­mes gyűlés, hogy a csehek zsold­jába szegődött árulókat megbé­lyegzi. Sztehlo Kornél előterjesztésében a trianoni szerződés egyházi ren­delkezéseivel foglalkozik. A béke­szerződésben a hitélet kölcsönös ápolására, a vagyoni kérdések el­intézésére nincsenek irányító hatá­rozatok. Ha az elszakított területe­ken lévő magyarcélu alapítványo­kat másképp használják föl, ki sze­rez érvényt a jognak és törvény­nek? Báró Kaas Albert indítványozza, hogy a protestánsok világszövetsé­géhez forduljanak oltalomért. A bányai egyházkerület indítvá­nyára kimondják, hogy a megszállt egyházakat és intézményeket továbbra is magukénak tekintik és velük érintkezésre törekszenek. A soproni felső esperesség nyi­latkozatát olvassák föl. melyben Magyarországhoz való hűségét je­lenti be és azzal végzi : Amit Is­ten egybeszerkesztett, azt ember el ne szakítsa! Duszik Lajos fölszólalása után a különböző bizottságok jelentéseit in­tézték el. >lz evangélikus tanáregy­let közgyűlése Rz evangélikus tanárok és taní­tók egyesülete az egyetemes gyű­léssel kapcsolatban tartotta meg a nagy összeomlás óta első közgyű­lését. Számban és működési kör­ben megfogyva kezdenek újra mun­kához. Dr. Szigethy Lajos alelnök végigtekinti a lefolyt nehéz időt és kegyelettel emlékezik meg azokról a kartársakról, akik a megszállott területek nehéz Jviszonyai között szolgálják a magyar kulturát. Dr. Szelényi Ödön főtitkár olvasta föl titkári jelentését. Részletesen beszá­mol az evangélikus tanügyet ért veszteségekről. Az Evangélikus Szövetség ünnepe Rz egyetemes gyűlés alkalmából az Országos Evangélikus Szövet­ség templomi ünnepet rendezett. Antalffy-Zsiros Dezső tanár művé­szi orgonajátéka, Raspini Bertz Mimi művésznő éneke után dr. Raffay Sándor püspök beszéde kötötte le az érdeklődést. Kifejtette, hogy az evolúcióból a revolucióba zökken­tünk. A multat elvesztettük és a jövő bizonytalan. Az újjáépítés munkájában egyetlen biztos pont van : a keresztény nemzeti eszme. üz olaszok elismerik a Quarnero államot Létrejött a megegyezés Q'Annunzió és Itália között Róma, dec. 10. Most ért véget az a nagy politikai harc, amelyet D'Annunzió maga­tartása és követelései idéztek elő az olasz parlamentben. A különböző pártok között kölcsönös engedékenység nyilatkozott meg, mely lehetővé tette, hogy a D'Annunzióval folytatott békéltető­tárgyalások határozott irányt vegyenek fel és végre eredményre vezessenek. A létrejött megegyezés szerint a fiumeiek ellen mozgósított olasz katonai erőket visszavonják és leszerelik. D'Annunzió légiói kiürítik Vegliát és Arbét Rz olaszok viszont elismerik a Quarnero-áilamot, mely 'Fiúmén és partvidékén kivül még egy-két délszláv kerületet foglal magába, amiáltal határa kikerekitődik. 0 jövendő Magyarország gerince kétségtelenül az á közép­osztály lesz, amelyik ma megfertő­zetlenül áll a forradalmak után is és komoly, céltudatos munkával dol­gozik az ország talpraállitásán. Ehez kapcsolódik majd az a középosz­tály, amely ma van kialakulóban, abból a társadalmi rétegből, amely érthetetlenül, kétségkívül félreve­zetve, ellenségéül tekintette sok­szor hivatott vezetőit, az intellek­tuell középosztályt, a „nadrágos" embert. Szerencséjére az országnak, ez a felfogás ma már a komoly nagy néprétegeknél nem áll fenn és csak a demagógiával megtévesztett em­berek csekély töredéke az, akik még mindig azt hiszik, hogy az ő egyéni kis bajaiknak más az okai az, aki a saját, vagy elődei szor­galmából, vagy különös tehetsége réven többre vitte más embertár­sánál. Ma már ott tartunk, hogy a gazdatársadalom, az iparosság az egész országban tudatára ébredt annak, hogy tanulni kell, mert a gyermek, az ember sohasem más­nak, mindig önmagának tanul s is­mereteit sohasem a más, hanem a sajáV javára s igy közvetve a köz javára értékesiti. Itt van azonban egy jelenség, aminél meg kell állni és amire rá kell mutatni. Ez pedig az, hogy nálunk, ha valaki tanul, ha valaki környezeténél szélesebb látókörű ismeretekre tesz szert, igyekszik kiszakítani magát abból a tiszteletreméltó környezetből s neki idegen társaságba vágyik, ahol gyökere nincs és elsenyved. Hogy világosan fejezzük ki magunkat, ar­ról van szó, hogy ha egy iparoa(| vagy földmives gyermeke bizonyos iskolákat elvégez, nem megy visz­sza iparához, földjéhez, hanem „hi­vatalnok" pályára megy, ahol csa­lódás vár rá, holott képzettségével, tanultságával, saját környezetében vezető, tanitó és nagyon értékes tagja lehetett volna a társadalom­nak. Hiszen ne menjünk tovább: Kisiparunk azért csúszott vissza, mert iparosnak azt a gyermeket adták a szülők, aki nem tanult, pe­dig fordítva kellett volna tenni. A földmives gyermek is, ha nem ta­nult, odahaza maradt, de ha tanult, akkor az apja .urat" nevelt belőle. Kétségtelen, hogy igen sok érté­kes embert nyert az ország és a társadalom ilyen módon, a felfe­dezett különleges tehetségek révén, de viszont sokkal nagyobb kárt szenvedett azáltal, hogy a tanítás adta ismereteket nem a maga he­lyén használták fel. Azok a kivéte­les tehetségek mindenképen érvé­nyesültek volna, viszont az elvont erőket sem az iparban, sem a föld­nél nem pótolta semmi. Sok szó hallatszik a zsidóság térfoglalása ellen és méltán. Pedig nemcsak tágabb lelkiismeretük segítette a zsidókat a minden téren való tér­foglalásra, nemcsak nemzetközi szer­vezeteink és 'hagyományos össze­tartásuk volt az az erő, amellyel kihúzták a kereszténység iába alól a talajt, hanem az is, hogy tanul­tak. Tanultak és szívósan dolgoztak. A jövendő biztositéka egy erős középosztály. Ezt a középosztályt az intellektuellek, a szellemi mun­kát végzők, a közép- és kisbirto­kososztály és a tanult iparosság al­kotja. Ehhez azonban az kell, hogy tanuljunk. Mindenki, akinek csak módjában van, taníttassa gyerme­két s amikor az élethez szükséges ismereteknek birtokában van — akkor álljon be a boltba, műhelybe, az ekeszarva mellé. Ez lesz az igazi megoldása a többtermelésnek: a műveltség általánossá válása! c „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazsagSan, Hiszek Magyarország feitáiiiásában I km." B gabonabeszolgáltatás Térffy államtitkár nyilatkozata — Ujabb intézkedés a közellátás érdekében Budapest, dec. 10. Térffy államtitkár ma nyilatkozott ez ellátatlanoknak N gabonával való ellátása ügyében folytatott tárgyalá­sok eredményéről. A tárgyalások az államtitkár szerint megegyezésre ve­zettek. A megegyezés lényege az, hogy az adógabona beszolgáltatásán felüli kontingenst megállapították és revideálták, hogy nem haladja-e tul a termelők beszolgáltatási képessé­gét. A termelők ellenőrzésére és a kontingens megállapítására gazdákból, ellátatlanokból és a helyi hatóságokból bizottságo­kat szerveznek. Ha egyes termelők vagy községek nem tesznek eleget kötelességüknek, vagy reni­tenskednének, ugy intézke­dések történtek, hogy az illetők katonai asszisztenciá­val megszámoltassanak. Természetesen a karhatalom csak akkor vehető igénybe, ha a minisz­ter erre kifejezetten utasítást ad. S erre csak akkor kerülhet sor, ha más uton eredményt elérni nem lehetne. Az eddigi számitások szerint más­fél millió métermázsa buza és rozs, egy millió métermázsa tengeri áll rendelkezésre és reméljük, — mondta az államtitkár, — hogy ezzel á mennyiséggel kihuzzuk ebben az esztendőben. Felfüggesztették Humbold halálos ítéletének végrehajtását Budapest, dec. 10. A budapesti büntető törvényszék, mint rögtön­itélő bíróság tegnapi jelentésünk szerint kötél általi halálra ítélte Rumbold Atillát. Rumbold szülei a kormányzóhoz folyamodványt in­téztek, melyben a halálos ítélet megváltoztatását kérték. Ugyancsak kegyelmi kérvényt nyújtott be Rum­bold védője is. A kegyelmi tanács ma döntött ez ügyben. A döntés értelmében a halálos itélet végrehajtását felfüg­gesztették. Véget ért a londoni konferencia London, dec. 10. A londoni kon­ferencia véget ért és résztvevői már hazautaztak, kormányaiknak beszá­molni végzett munkájukról. Sforza olasz külügyminiszter elutazása előtt az angol sajtó számára ugy nyilat­kozott, hogy a konferencia az orosz, a görög és a török kérdéssel fog­lalkozott legbehatóbban. Egyetlen konkrét eredménye azonban a sevresi szerződés revíziójának elhatározása.

Next

/
Thumbnails
Contents