Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-07 / 207. szám

2 Siéré&vidék Békéscsaba, 1920. dcccmbcr 7. irtani, akkor voltaképen eleven sze­net gyűjtenek fejükre. Ha ezelőtt hallottam arról, mennyire el van ke­seredve a felvidéki nép, magyar, német, tót, rutén egyaránt a csehek ellen, el kellelt hinnem, mert szava­hihető emberek mondták. Most tudom, mert közvetlenül tapasztaltam. Amit itt le fogok irni, azt fogadja el az olvasó hitelesnek. Én önké­nyesen sem el nem veszek az ese­ményekből, sem hozzájuk nem te­szek semmit, mert abban a hitben vagyok, hogy ügyünknek akkor használok legjobban, ha tapaszta­lataimról a valósághoz hiven szá­molok be és pedig nem valami ta­nulmányfélében, hanem apró esetek elmondásával. Ezekből aztán min­denki levonhatja magának a tanul­ságot. A pedellus. Régi szolgája a kol­légiumi főgimnáziumnak. Megbíz­ható, becsületes, az iskola vagyonát ugy őrzi, mintha az övé volna. De nem is a legnagyobb érdeme, ha­nem az a páratlan hűség, ahogyan a régi főgimnáziumhoz, a régi ta­nárokhoz ragaszkodik és az az erős magyar érzelem, amelynek csellel bár, de mégis tanújelét adta. Meghalt egyik kedves kollégám, Borsody Károly fiatalon. Nagy volt a szomorúság, a gyász nemcsak az iskolában, hanem az egész Város­ban is. Kidőlt a magyarságnak egyik oszlopa. Temetésén megjelent a város egész magyar társadalma. A gyászlobogó természetesen ott lengett a főgimnázium épületén. A temetés után való második vagy harmadik napon, október 28-án nagy cseh nemzeti ünnep volt, ame­lyen a cseh zászlót ki kellett tűzni. Mit főz ki magában most már a mi emberünk ? A gyászlobogó ott fog lengeni az épület ormán! El­megy megboldogult kollégám ipá­hoz, Sz. F.-hoz, aki szintén főgim­náziumi tanár és elmondja neki, milyen szép volna, ha a gyász je­léül a lobogót több napon át len­getné a szél. Mikor az após ezt elfogadta, elmegy a tót igazgatóhoz és amit Sz. pusztán elfogadott, azt a pedellus már mint Sz. kivdnsdgdt adta elő. Az igazgató természete­sen elrendelte a gyászlobogó kint­hagyását. Hiába követelték cseh tisztek a bevonást, a gyászlobogó ott lengett a főgimnázium épületén a cseh nemzeti ünnepen. • ••••••••••••••• BUBHIIMM Müve-ünnepségek Békéscsaba, dec. 7. Vasárnap délelőtt ünnepélyes for­mák között megnyílott a Move ka­rácsonyi vásárja. Ezzel befejezést nyert az a lelkes munka, amit a Move nőcsoportjának agilis vezető­sége hetek óta végzett. A szombat és vasárnap valósággal Move-napok voltak s megállapíthatjuk, hogy a legteljesebb siker jegyében folytak le. Tudósításunk kronologikus sor­rendben a következő: A kiállítás megnyitása Vasárnap délelőtt már féltizenegy órakor nagy és előkelő közönség töltötte meg a Vigadó nagytermét. Nagyon kellemes benyomást tett a vásár látása. Olyan sok szép dolgot láttunk ott felhalmozva, hogy ezután a rövid előkészület után, amely a rendezőségnek rendelkezésére állt, senki sem mert ilyen eredményt remélni. Igaz, hogy iparosaink nem képviseltették magukat ugy, mint tehették volna, de az ő mulasztásu­kat bőségesen kipótolta a hölgyek­nek buzgalma, akik szebbnél-szebb kézimunkáikkal, apró csecse-becséik­kel valósággal ámulatba ejtették a gyönyörködő közönséget. Helyszűke miatt nincs módunkban részletes leírását aini a vásárnak, csak azt állapítjuk meg jóleső örömmel, hogy mindaz, amit a Move-vásár nyújt, szemet-lelket gyönyörködtető. Leg­közelebb azonban módját ejtjük, hogy részletesen Írjunk a karácsonyi vásárról. Tizenegy órakor érkezett meg Gömbös Gyula a Move elnöke a budapesti vendégek társaságában. Megérkezése után a helyi nőiosztály elnöke, dr. Remenár Elekné kedves, közvetlen szavakban üdvözölte a vendégeket s felkérte a polgármes­tert, nyissa meg a vásárt. Dr. Berthóty István polgármester nagyon szép, lelkes beszédben mél­tatván azt a nemzeti munkát, melyet a Move végez, köszönetét fejezte ki a buzgólkodó hölgyeknek s a vásárt megnyitottnak nyilvánította. Ezután Gömbös Gyula szólott. Nagy elismerését nyilvánította a bé­késcsabai Move-hölgyeknek munkája iránt. Hangsúlyozta, hogy csak ez a munka teremtheti meg azt a kívá­natos lelki egységet a dolgozó nép és az értelmiség közt, amely egyedül állithatja talpra Magyarországot. — Örömét fejezte ki afelett, hogy ez a vásár is bizonysága annak, hogy tisztán keresztény munkával is lehet szépet, nagyot alkotni. A csabai női osztálynak meleg köszönetet mondott az egyesület központi veze­tősége nevében. A felemelő megnyitó ünnep után egészen a déli órákon tul ott tolon­gott még a közönség a látványos­ságnak is nagyszerű vásárban, nem vetvén meg a pazar büffét sem, amellyel a csabai hölgyek ügyessége és áldozatkészsége kedveskedett a megnyitás vendégeinek. A tea-délután Délután 6 órára hirdették a tea­délután kezdetét, de már öt órára zsúfolásig megtelt a Vigadó nagy­terme és a környező kisebb helyi­ségek. A Move hölgyei fáradságot nem ismerve, szeretetremélíóan igye­keztek, hogy mindenki jól érezze magát. Panaszra ok nem is lehetett, pedig igazán mindenki ott volt, aki csak tehette és igy a nagytömeg ellátása emberfeletti munkát rótt a lelkes hölgyekre. A díszes vendég­sereg a késő esti órákig együtt­maradt. A tegnapi nap bevétele — amint halljuk — 15,000 korona volt. Békéscsobo r. t. város rendes decemberi közgyűlése Békéscsaba r. t. város képviselő­testülete hétfőn délelőtt tartotta de­cember havi rendes közgyűlését, mely a hosszú tárgysorozatnál s az abban foglalt nagy fontosságú pon­toknál fogva a késő délutáni órá­kig tartott el. A polgármester megnyitó szavai után jelentését tette meg, mely ok­tóber óta a következőkben vázolja a közállapotokat. A közegészségügy október és no­vember hóban kielégítő volt. Össze­sen 319 elhalálozás történt. A ti­fuszmegbetegedések száma lénye­gesen csökkent, ezzel szemben azonban megnövekedett a difteri­tisz és vörheny megbetegedéseké. A közbiztonság is kielégítő volt. Személybiztonság ellenes esemé­nyek egyáltalában nem fordultak elő. Közgazdasági téren az időjárás kisebb-nagyobb károkat okozott, minthogy egyes mezőgazdasági mun­kálatok elintézését hátráltatta. Az ipari és kereskedelmi élet erősen lanyhult az anyag és árubeszerzési lehetőségek súlyosbodása miatt. A közellátás terén nagy nehéz­ségeket okoztak a különböző uj rendelkezések. Az ellátatlanok név­sorának felülvizsgálása során meg­állapítást nyert, hogy Békéscsaba ellátatlanainak száma 5800. A tüzifabeszerzés óriási gondokat okozott, eredményt azonban a vá­rosi hatóságok a legnagyobb után­járás árán sem tudták elérni e té­ren. Petroleum és külföldi cukor be­szerzése csak igen kis mértékben sikerült, ugy, hogy a jegyre való kiosztás nem volt lehetséges. A különböző ügyosztályok a foly­ton érkező sürgős rendeletek kö­vetkeztében tul vannak terhelve munkával. A közpénztár helyzete jelentéke­nyen javult, a kórház anyagi hely­zete azonban súlyosbodott. A közpénztár 1919. évi számadá­sát tudomásul veszi a képviselőtes­tület. A városi alkalmazottak rendkí­vüli segély iránti kérelmét több tá­mogató hozzászólás után (Könyves T. Kálmán, Varga Elek, Kiszely Pál, Griecs T., Angyalos Kocziszky, Lázár Pál) megszavazták. Boknert József indítványára azt is kimondják, hogy ez a határozat csakis birtokon kivül fellebbezhető meg. Korosy László nyugalmazott vá­rosi főjegyző nyugdiját teljes fize­tése összegében állapítják meg s visszamenőleg folyósittatják a több­letet 1919. évi február 1-től. Polgármester hálás köszönetet mond a képviselőtestületnek a tiszt­viselők segélyének megszavazáért. Az 1921. évi közpénztári költség­előirányzatot elfogadják. A városi pótadó kulcsét 90 százalékban ál­lapítják meg. v Südy István a ligetek elhanyagolt volta ellen kér sürgős intézkedést. Kiszely a Kossuth-szobor és a közutak ügyében tesz hasonló elő­terjesztést. A polgármester válaszában han­goztatja, hogy minden lehetőt el­követnek a városi hatóságok a li­getek és kutak gondozása érdeké­ben. Sajnos, azonban ez utóbbiak karbantartása most évente tizszer annyiba kerül, mint annak idején megépítésük. A Kossuth-szobor be­kerítése annyira elő van készítve, hogy csupán az anyagbeszerzés le­hetővé vállasán múlik a keresztül­vitele. Darida Károly a városi ingatla­nok jövedelmét kevesli. Kívánatos­nak tartja a városi épületek béré­nek felemelését s a felemelés mér­vének megállapítására öttagú bizott­ság kiküldését indítványozza. Indítványát elfogadja a képviselő­testület. Soron kivül veszik tárgyalás alá a Lipták Galó-féle és a részvény­társasági fürdóépitési ajánlatot. Előadó ismerteti a két beadványt s megállapítja, hogy konkrét aján­latot tulajdonképen csak a Lipták Galó-féle tartalmaz. A szakbizottságok javaslata sze­rint azonban az sem elfogadható, részint, mert a város igényeit nem elégíti ki szük méreteinél fogva, másrészt pedig azért is, mert csak­nem kivihetetlennek látszik. Ne zár­kózzék el azonban a város attól, hogy Lipták Galóval további rész­letesebb tárgyalásokba bocsátkoz­zék. Ettől függetlenül konkrét aján­lat ellenében más igénylőknek is ajánljon fel megfelelő telket és szubvenciót. Kiszely a Lipták-féle ajánlatot azonnali elfogadásra ajánlja az ügy sürgős voltára való tekintettel. Varga nem hitte volna, hogy Lipták G. komolyan gondolja szub­venció iránti kérelmét. A részvény­társaság talpra segítését indítvá­nyozza nagy összegű városi jegy­zésekkel, minthogy véleménye sze­rint azon kell segíteni, akinek nincs, nem azon, akinek van. Könyves lehetetlennek tartja a részvénytársaság teltámasztását,mely mindössze 50 ezer koronás alap­tőkével akar neki vágni a több milliót igénylő vállalkozásnak. Hang­súlyozza ezzel szemben, hogy a Lipták-fé\e tervezet előnyöket biz­tosit a város számára és egyáltalá­ban nem kivihetetlen komoly ajánlat. Fábry indítványozza, hogy a vá­ros esetleg saját maga építse fel a fürdót, a mai közgyűlés minden­esetre mondja ki azonban, hogy akarja a fürdőt, hogy melyik terü­leten akarja és hogy szubvencionál-e beérkezett ajánlatot, vagy saját maga épiti meg. Fekete Géza sajnálja, hogy egye­sek, akiknek Lipták nem tetszik, minthogy nem göndör a haja, el­akarják odázni a fürdöügyet. Pedig a város nincsen abban a helyzet­ben, hogy 5—6 milliós fürdőt saját erejéből építhetne fel. A csecsemő részvénytársaságban nem bizik. Dr. Vértes szintén a Lipták-féle ajánlat érdekében szólal fel. Indít­ványozza az ülésnek 10 percre való felfüggesztését, hogy minden­kinek legyen alkalma az ajánlat közvetlen tanulmányozására. Az ellentábor hangos és nagy voltára való tekintettel Lipták G. Pál bejelenti, hogy visszavonja aján­latát. A visszavonást nem veszik tu­domásul. Fábry ismételten indítványozza : 1. bizottság kiküldését, 2. fürdő épí­tésre hivatalos pályázat meghirde­tését, 3. a felajánlásra szánt telek azonnali megjelölését. A polgármester indítványára a bizottság tagjai Fábry, Szondy, Ki­szely Pál, Bányai, Reisz Hermann, Réthy Béla és a szakközegek a polgármester elnökletével. A bizott­ság határozza el, hogy melyik aján­latot fogadja el a város. Gerendási orvosi lakás megvá­sárlására 150 ezer koronát szavaz­nak meg. Nóvák indítványát, mely szerint gyepmesteri ügyek ellenőrzésére és bejelentések átvételére állandóan esküdt álljon a városházán a kö­zönség rendelkezésére, elfogadják. Az éves kémények seprési diját a törvényhatósági határozatnak meg­felelően 18, a félévesekét 9 koro­nában állapítják meg. A háziezred sporttelepének cél­jaira a lövölde melletti területet ajánlja fel. Az esküdtek részére fejenként 3 mázsa búzát szavaznak meg és havi 100 koronát segélyképen. Vajnai Jánosnak természetbeni lakást engedélyeznek világítással és 200 korona lakbérrel. A zenede részére a folyó évre is 2000 korona segélyt szavaznak meg. A háztelek — és kisbérlet igény­lők névjegyzékének összeállításával a városi tanácsot bizzák meg; kü­lön bizottság kiküldését a miniszteri rendelet végrehajtására csak szük­ség esetén küldenek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents