Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-30 / 201. szám

Békéscsaba, 1920no vember 30. Kedd tKiaa&m

ssí

m&jg

im

/. /. évfolyam 201. szám. * Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 koron* 50 fillér Holdusoh A háború szinte hihetetlenül megnövesztette a koldusok számát. Nyomorúságait milliók hordozzák s egész nemzetek sinylik. Szerencse (?), hogy meglazította az erkölcsöket és hősihalottai közé eltemette a szemérmet is. Igy a koldusok közt kevés a felkopott álla szemérmetes. Láttam egy menekültet, aki Erdélyben azt mondta, hogy inkább lesz magyar földön favágó, mint sem hogy az oláh államot szolgálja — s aki tényleg favágó lett Csonkamagyarországon, visszautasítva mindennemű könyöradományt. De hány, meg hány nagyhangú peregrinussal találkozunk uton-utfélen akik nem fogják fel tragikusan semmilyen állapotukat, hanem — mint messziről jött nagylegények — visszaélnek környezetük jóindulatu hiszékenységével és miden lelkiismereti furdalás nélkül kalózkodnak, mig meg nem égetik körmüket. Akkor odább állnak s újra kezdik játékaikat. Így van ez a koldussá lett nemzetek között is. Amelyiknek tiszta a múltja, amelyik becsülettel szerzett hírnevét becsülettel Őrizté hosszú évszázadokon át, amelyiknek büszkén, féltve ápolt hagyományai vannak, az nyomoruságában is elüt a minden helyzettel könnyen megalkuvóktól s szemérmetesen hordozza — üres tarisznyáját. Mibe kerül ma Ausztriának, — mely egy szerencsés véletlennek köszönhette, hogy azzá lett, ami volt s amig birodalmi nagysága élt, csak a legalávalóbb fondorlatoknak köszönhette létezését — a lelkiismeretlen valutaspekuláció a mi rovásunkra, vagy a fedezetnélküli kölcsönök kijárása és a nulláslisztnek hozomra való összegyűjtése, mig mi félve, remegve, szinte lélegzetvisszafojtva kopogtatjuk végig az összes antant-hatalmasságok ajtait s minden jószóért hálálkodunk, de nem tudjuk kieszközölni a legszükségesebb szénmennyiséget sem eleiakadozó vasutaink számára?! . . . Mert nehéz a koldusbot az ezeréves dicsőséget aratott ősi kard után a magyar maroknak. M. Fejetlenség o szovjethadseregben Egy bolsevihi tuzérparancsnoh súlyos „tévedése" Varsó, nov. 29. A lengyel—orosz tárgyalások még a mult hét folyamán megszakadtak, aminek következtében a megállapított demarkációs vonalakon a hangulat nagyon feszültté vált. összetűzésekre azonban még eddig csak egyes eltévedt járőrök között került a sor. Az orosz hadseregben a fejetlenség ma is oly nagy mint a béketárgyalások felvételekor. A parancsnokok csapattestük felett önhatalmúlag akarnak rendelkezni, ugy hogy az egész hadsereg központi vezetésének lehetősége, egy ujabb — előrelátható — háború esetén igen kétséges. Jellemzi ezt az állapotot az alábbi eset. Az egyik orosz tüzércsoport parancsot kapott tegnapra virradó éjjel, hogy az előtte elterülő frontszakaszt vegye tüz alá. Az igy elkezdődött heves ágyúzásnak többek között Keletgalicia Podmolocyska nevü városa is csaknem teljesen áldozatául esett. Rombadölt házai között több halottat és számos sebesültet találtak a mai napon. A lengyel kormány azonnal megtette a szükséges ellenintézkedéseket a további veszedelmek elhárítására. Érdekes, hogy a harcias tüzércsoport parancsnoka kihallgatásakor azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy az általa tüz alá vett vidék jelenleg a iengyeleké. < átszervezik Hrangel hadseregének maradványait Páris, nov. 29. Azokat a csapatrészeket, melyeket tyrangelnek hadseregéből sikerült megmentenie, a franciák összegyűjtik és teljesen átszervezik, hogy újra harcképessé váljanak. Az átszervezés előreláthatólag Gallipoliban és Lemnos szigetén fog megtörténni. Viharos ütés a nemzetgyűlésen Rassay Károly interpellációja Ballát - Prágába küldik Budapest, nov. 29. A nemzetgyűlés mai ülését, bár formális ülésnek indult, az elhangzott interpelláció és a nyomában támadt viharok izgalmassá tették. Rassay Károly az alkotmányjogi kérdések elintézését sürgette és a legitimistákat támadta. A királykérdésnél Balla Aladár egyik közbeszólása izgatott szócsatára adott okot. Részletes tudósításunk a következő : Rakovszky István elnök fél bórakor nyitja meg az ülést. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter beterjeszti a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot, valamint a világháborúban elesettek népszámláló lapokra való felvétele tárgyában alkotott törvényjavaslatot. Bernolák Nándor az igazságügyi bizottság előadója benyújtja az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentését és kéri erre vonatkozólag a sürgősség kimondását. Elnök javaslatára a Ház elhatározza, hogy a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Mentelmi sérelmek Szilágyi Lajos terjeszti elő mentelmi jogának megsértését. Tiltakozik az ellen, hogy a kormány figyelteti és a lakásán történteket nyomozóközegekcselédségétó' akarják megtudni. Az országban lopnak, rabolnak és gyilkolnak — mondja Szilágyi — és a kormány ilyeneket tesz. (Óriási zaj, sokan a padokat vérik.) Elnök Szilágyit rendreutasítja. Szilágyi : Ne leckéztessenek 1 Tiltakozom az ilyen müfelháborodás ellen, melynek háttere nagyon is átlátszó. Kérdi, mi az oka az ó figyeltetésének. Sréter István honvédelmi miniszter bejelenti, hogy Szilágyit a Britannia-ügyből folyólag tiszti küldöttségek keresték fel. Miután ezek a tisztek az ő megkerülésével fordultak Szilágyihoz, ő adta az utasítást a nyomozásra. Beterjeszti az erre vonatkozó jegyzőkönyvet. Teleky Pál gróf miniszterelnök kijelenti, hogy nem folyt bele abba, hogy erről az esetről hírlapi közlemény ne jelenjék meg. Elnök indítványára a mentelmi bizottsághoz utalják azzal, hogy három nap alatt tegyen jelentést. Friedrich István szintén mentelmi bejelentést tesz. Az Ébredők ügye Szmrecsányi György az Ébredő Magyarok Egyesülete autonómiájának felfüggesztése tárgyában szólal fel. Ismerteti az előzményeket és a vizsgálat eredményét, valamint a meghiusult választmányi ülésen történteket. Miután ugy tapasztalja, hogy a kormány részéről meg van a kellő jóindulat, hogy az egyesület nemzeti és keresztény céljaiért tovább dolgozhasson, nem tartja szükségesnek az interpellálást. Ez egyesület a törvényes keretek között mozgott a múltban és a jövőben is igy kiván működni. Rassay interpellál Rassay Károly: Konstatálja, hogy tervszerű aknamunka folyik a nemzetgyűlés ellen. A forradalom előtti idők vezetői és a sajtó egy része ellenszenvvel viseltetnek a nemzetgyűlés iránt. Kritizálni lehet, de az ilyen támadásokat vissza kell utasítani. A forradalom előtti vezetők panaszkodnak, hogy kiszorították őket a nemzetgyűlésből, bár módjuk van rá, hogy javaslatokat tegyenek, de a liberális idők alatt szerzett politikai tőkéjüket nem akarják kockáztatni. A Budapesti Hir'ap nov. 24-iki száma például egyenesen a régi országgyűlés összehívását kívánja. Felolvassa Kilrthy Lajos báró ismeretes nyilatkozatát. Ezeken nem vitatkozni kell, de tő-vényesen megtorolni az ilyen lázadásszerü jelenségeket. A főrendiház egyes tagjai a mentelmi jogra hivatkoznak. Eseteket sorol fel. Itt két szempont van. Az egyik a jogrend kérdése, mert az áliamélet minden vonatkozásában meg kell védeni a iogrendet. Meg kell indítani haladéktalanul a törvényes eljárást. A második szempont politikai. Kitör a vihar Rassay: Alaphiba, hogy az alkotmányjogi kérdésekkel nem mernek foglalkozni. Addig nem lesz rend és külpolitikai orientálódás sem, ameddig ez a kérdés nyugvópontra nem jut. Kérdi, meddig halogatja még ezt a kormány, félő, hogy a hosszas huza-vonának az lesz a vége, hogy majd alsó feszítő erők oldják meg a kérdést. Igy volt annak idején a választójoggal is és végül ez a veszedelmes törvény jött létre. (Óriási zaj 1 felkiáltások: Nem veszedelmes! Meg fog maradni I A zaj fokozódik:) Budaváry László: A zsidó sajtó aláássa az ország tekintélyét. (Zaj.) Rassay: Meg kell oldani a trónöröklés kérdését. Van-e király tulajdonképen ? Feikiáltások: Van ! Balla Aladár: Nincs ! Nincs I Nincs! óriási zaj támad erre. Csak egyes felkiáltásokat lehet hallani. A kép-