Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-25 / 197. szám

Békéscsaba, 1920november 25. Csütörtök 1. évjolyam 197. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Minden háborúnak közvetlen következménye az erkölcsök megromlása. Minden háború melegágya a züllés bacillusainak s mennél hosszabb ideig, mennél nagyobb területen tombol ez az emberek felkavarta vihar, annál mélyebben behatolnak a társadalom lelkébe ezek a veszedelmes baktériumok ugy, hogy hosszú, ernyedetlen munka, türelmes, gyógyító szeretet teremthet csak egészséges, erkölcsös életet a feldúlt mezőkön. De vigasztaló és biztató az a tény, hogy a romlott korokat mindig erkölcsi újjászületés, lelki tisztulás követte. Ez a történelmi igazság, kell, hogy jó reménységgel töltsön el bennünket is, akik sokat kesergünk az emberi erkölcsök elfajulása miatt. Mert hogy most sokat panaszkodunk, az bizonyos, de az is szomorú valóság, hogy bőven van okunk a keserűségre. Nemcsak hazánk feldarabolása ejt kétségbe minden hű magyart, hanem az is, hogy kicsi megmaradt országunkban csak itt-ott leljük meg a tiszta erkölcsöt, a régi, magyar puritánságot. Az nem lehet vigasztalásunk, hogy másutt is igy van. Nekünk, ha élni akarunk, arra kell törekednünk, hogy nálunk másként legyen. A háború okozta züllésnek egyik legveszedelmesebb megnyilvánulása a korrupció — az emberek megvesztegethetősége. A magyar embernek ez sohasem volt természete. Ha volt valamelyes korrupció nálunk, az mindig idegen hatás alatt született, de a magyar lelkek nagy tömege ezt a szennyet mindig lerázta magáról. Az oláh megszállás alatt azonban olyan hihetetlen korrupciónak voltunk szemtanúi, olyan szemérmetlen vesztegetés folyt az egész vonalon, hogy ennek hatása alól nem tudta magát izolálni egészen a mi közéletünk sem, annál kevésbbé, mert a forradalmak irtóztatóan megnehezítették a polgárság megélhetését. Itt kell keresni annak a korrupciónak okát, mely fel-felüti fejét közéletünkben. Az államhatalomnak nem lehet fontosabb feladata, minthogy ezt a korrupciót minden eszközzel megfojtsa. Nem lehet elég kegyetlen, nem lehet eléggé könyörtelen ezzel szemben a kormányzóhatalom. Ezen a téren az elnézés, a szemethunyás irtóztató bün az egész nemzet ellen. Mert a korrupció ellen folytatott küzdelemben minden lagymatag lépés, hosszú idővel hátrahatja a teljes konszolidációt. E küzdelem igazán eredményes azonban csak ugy lehet, ha az állam gondoskodik arról, hogy a törvényt és rendet védő közegek: a tisztviselői kar nyugodt, anyagi gondtól független életet éljen. Legyen azért gondja a kormányzó köröknek arra, hogy a tisztviselők emberi sorsba jussanak, hogy azok ne nyomorogjanak s akkor a hivatalnoki karban olyan megbizható, erélyes elemet nyer, mely rövidesen kiirtja még a magját is minden korrupciónak. Ha ez megtörténik — de csak akkor 1 — bizton remélhetjük a rendet és nyugalmat mindenütt. Ha a tisztességesen ellátott tisztviselők kigyomlálják mind a gazt, melyet a háború, forradalmak és megszállás tul nagy tömegben ültettek el tiszta közéletünk mezején, akkor magától fog jönni az erkölcsi újjászületés, a krisztusi eszmék megvalósulása s ennek nyomában a nagy nemzeti feltámadás. Erre legyen hát legfőbb gondja az ország vezetőinek. Jól fizetett, megbizható tisztviselői kar az első, de legbiztosabb lépés az erkölcsi és nemzeti megújhodás felé. V. K. Anglia világbékét akar Az angol követ beszéde az amerikai kereskedelmi kamarában Newyork, november 23. Az „United Telegraph" jelentése szerint Geddes, a newyorki angol követ az amerikai kereskedelmi kamarában igen nagyfontosságú beszédet tartott Amerika és Anglia gazdasági békéjéről. Fejtegetései során kitért azokra a nemzetközi fontosságú irányelvekre i§, melyeket Anglia a világ békéje érdekében feltétlenül követni akar. Geddes szavai szerint a nagyhatalmak előtt ma két ut áll nyitva:. dolgozni vállvetve a legnagyobb szorgalommal a közös célnak, a világ békéjének és nyugalmának mentől hamarább leendő elérése érdekében; vagy tegyenek félre a riválisok megint minden emberi belátást és a német császár 1914-beli példáját kövessék: minden felelősséget másra hárítva, készítsék elő az uj világégést. Ma még senki sem ismerheti bizonyosan az egyes hatalmak titkos céljait s tervezett állásfoglalását e kérdésben. Anglia mindenesetre az első utat választja. Célja a világ uj békéjének megteremtését a háború okozta általános inség kiküszöbölése által elősegiteni. A politika eseménye! Megalakul az uj kormányzópárt Főbb programmpontok Budapest, nov. 24. Az uj kormányzópárt megalakulása küszöbön van. Minden ezzel kapcsolatos eggéni akció zátonyra jutott s a nagy többség ma már nagyatádi Szabó István körül csoportosul. Az uj kormányzópárt a reális politika alapjára helyezkedik. Programmjának főbb pontjai a következők : a pénzügyi kérdések sürgős megoldása, a földbirtokreformtervezet teljes végrehajtása, a munkáskérdésben a béke megteremtése, a kormányzásnak agrár-demokrata irányba terelése, a kereskedelem, ipar és a mezőgazdasági fe/me/es hathatós biztosítása, ezáltal főként az áruzsora letörése, a külfölddel szemben a kiengesztelödés politikájának érvényesítése, a köztisztviselő- és katonakérdés rendezése. A pénzügyi konszolidáció létrejötte érdekében a minisztériumuk számának redukálása. Hárolyi Mihály o „baranyai köztársaság" elnöke? Göndöréit „ellenhormánya" Pécsett. — Linder ¥000 embert szerelt fel Arad, nov. 24. Bécsi, valószínűleg „Göndör" forrásból eredő hírek szerint Pécsett megalakult az „ellenkormány" és kikiáltották a „baranyai köztársaság"-ot. A kormányelnök Linder elvtárs, az őszirózsás, antimilitarista hadügyminiszter, aki köré Hock, Jászi, Szende, Diener-Dénes csoportosulnak. A diszes bokréta feje, mint „köztársasági elnök" Károlyi Mihály. Ugyanez a hiradás közli, hogy Lindernek 4000 katonája van már Pécs védelmére. Természetesen ez a hír nem igaz, mit az is bizonyít, hogy az erdélyi lapok ugy tálalják fel, mint az entente és Magyarország közötti viszony elmérgesedésének következményét, amit az okozott — hogy nem ratifikáltunk (?) Ujabb fogolyszáilitmány érkezett Budapestre Budapest, nov. 24. Ma három hosszú kórházvonaton 2000 magyar hadifogoly érkezett meg Szibériából, akiket nagy ünnepséggel fogadtak. A foglyokkal érkezett meg Szmoliga Béla amerikai magyar pap is, aki a hazaszállításhoz szükséges pénz gyűjtését vezette. Az ünnepség keretében Horthy Miklós kormányzó is lelkes szavakkal üdvözölte a hazatért foglyokat. „Szivem egész melegével üdvözöllek benneteket, — mondta — kik annyit szenvedtetek a Hazáért. Azt hiszem, másként képzeltétek a hazatérést. Nem tehetünk róla, hogy igy történt. A fronton megtettük kötelességünket, reméljük, hogy itthon is megálljuk helyünket!" A kormányzó után Zadravetz tábori püspök beszélt, majd Patacsy Dénes államtitkár intézet* meleg szavakat a hazatért bajtársakhoz. Végezetül a hadifogoly tanitók dalárdája könyeket fakasztva énekelte el a „Hazám, szegény Magyarország'

1 kezdetű dalt. Az Ébredők iigye Budapest, nov. 24. Mint ismeretes, a minisztertanács szerdán délutánra Henfner Lajos dr. miniszteri biztos elnöklete alatt választmányi gyűlés megtartását engedélyezte a2' Ébredőknek. A központi választmány tagjai ezen a gyűlésen nem jelentek m^gt * Itt közöljük azt a hirt, hogy a kormány állítólag az Ébredők alapszabályainak olyan értelmű módosítását kivánja, amely biztősitaná, hogy az autonomia visszaadása esetén az egyéni kezdeményezéseknek tere nem lesz. Mit követeinek ai amerikai köztársasági képviselők? Washington, nov. 25. Az amerikai köztársasági képviselők egy csoportja jegyzéket nyújtott át Hardingnak, melyben a következő pontokba foglalja követeléseit : 1. A wersaillesi béke azonnali megsemmisítése. 2. Az Egyesült-Államok kilépése az antantból. 3. A békeállapot helyreállítása a volt ellenséges államokkal szemben. ág — nem ország, fl