Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-19 / 192. szám

Békéscsaba, 1920. november 19. Péntek /. évfolyam 192. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. száai A szerkesztőség teiefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: 5gy hóra 25 K, r.egyedevre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára ! korona 50 fillér Bupert nevétől hangos az ország napok óta. Ez az eddig jelentéktelen ügyvéd keresztény kisgazda alapon jutott be a parlamentbe és hamarosan zászlóvivője lett a „liberalizmus"-nak, ami alatt a mi különleges helyzetünkben a zsidóság destruktivitásának szabadságát és a keresztény világnézet, a keresztény etika elgáncsol ásának kísérletét kell érteni. A nemzetgyűlés házában, az egész világ füle hallatára tálalhat ki Rupert ur mende-mondákat, fujhat föl kicsiny, jelentőségtelen eseteket országos ügyekké, a szabadkőmüveszsidó lapokban szabadon gázolhat intakt keresztény politikusok és feddhetlen jellemű hazafiak becsületében, nyiltan rágalmazhatja meg a sorok között a magyar igazságszolgáltatást, s összegezve: szóval és Írásban lehet bántatlanul a nemzetrontó és országveszejtő szabadkőműves-zsidóságnak szócsöve. És ez az ur mindezt azért teszi, hogy a jogrend, a sajtószabadság helyreálljon! Azért ágál, azért lármázik, azért gyalázza, piszkolja mindazt, ami a kereszténységgel, a magyar fajisággal összefügg, mert a keresztény magyarság is mer lélekzeni, mer élni és még mindig nem hajlandó átengedni természetes helyét a vezetésben a zsidóságnak, tehát: nincs jogrend! Mert szerinte a jogrend felborult Magyarországon és a sajtó gúzsba van kötve. Csodálatos a zsidóság és az álkereszténység felfogása. Amikor az apró kis eseteket felfújva, tendenciózusan beállítva, a nemzetgyűlésen mint az ország szennyesét kiteregeti a világ elé, akkor tulajdonképpen az fáj neki, hogy elmúlt a zsidóság egyeduralma és mikor jogrendért kiabál, olyan jogrendet kiván, ahol nekik van joguk s a keresztény magyar társadalomnak csak kötelessége. — Sajtószabadság alatt nem a gondolat szabadságáéért!, hanem a destrukció szabad terjedésének lehetőségét. Magyarországon rend van. A jog, a törvények uralma teljes. Az igazságszolgáltatás egyforma mértékkel mér és az államhatalom birtokosainak minden eszköz rendelkezésükre áll, hogy ezt a ren

rdet fenn is tartsák. Nekik azonban ez a rend nem tetszik; ők azt a rendet óhajtják vissza, amelyik az október 30-ikát szülte, azt a szabadsajtót, amelyik a március 21-ét előkészítette. Ez azonban többé be nem következhet. Magyarország a kereszténység jelében kelt uj életre és azon az egyenes uton halad tovább, amelyen elindult, mert ez az ut az, amely elvezet bennünket mindannak visszaszerzéséhez, amit a ruppertizmus veszített el. cb. Wrangel hadseregét elárulták Wrangel hajóra szállt — Amerikai segítség Varsó, nov. 18. Wrangel csapatainak katasztrófája nagy meglepetés, mert tegnap még kedvezőnek tartották a hadsereg helyzetét. A bolsevisták propagandája azonban felbomlasztotta a hadsereg balszárnyát, mely megnyitotta a frontot. A Wrangel hadsereg veresége végleges és egész hadi anyaga a vörösek kezébe került. Konstantinápoly, nov. 18. A Havas-ügynökség jelenti: Wrangel tábornok egy orosz cirkálóra szállt és három szállitóhajóval, melyeken 20.000 főnyi katonaság van, a nyilt tengerre futott. Páris, nov. 18. Rz Egyesült-Államok párisi katonai attaséja kormányától utasítást kapott, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a Wrangel-hadsereg megmentése érdekében. R krimi-félszigetről visszavonuló 'íadsereget nemcsak hadihajókra, de kereskedelmi gőzösökre is felveszik. Szünet a L Házban Nem dolgoznak a bizottságok. A nemzetgyűlés ma! ülése Budapest, nov. 18.' R nemzetgyűlés pihenőre ment és ezen a héten már nem tart ülést. Ez a mai ülés legérdekesebb eseménye. Kivételesen személyeskedés nem volt s igy vihar sem. Felpanaszolták, hogy az igazságügyi bizottság nem dolgozik, de ezen is hamar keresztülsiklottak. Részletes tudósításunk egyébként a következő: Fél 11 órakor nyitja meg az ütést Rakovszky István elnök. Harmadszori olvasásban elfogadják a statáriális eljárás alá vonható cselekmények kiterjesztéséről és a bírósági tisztviselőknek az Igazságügyminiszteriumba való berendeléséről szóió törvényjavaslatokat. Mátéffy Viktor a kérvényi-bizottság előadója beterjeszti a kérvények III. sorjegyzékét, összesen 54 kérvényt, köztük a győri ker. szocialistáknak a panaszbizottságok felállitasa, Csanádmegyének az orosz foglyok hazaszállítása, a szegedi ker. szocialista-pártnak a zsidókérdés megadása, a MOVEnak a zsidóknak a Nemzeti Hadseregből való kizárása tárgyában benyújtott kérvényeit. Wéber János az igazságügyi bizottság előadója beterjeszti az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről szóló törvényjavaslatot. Bernolák Nándor bejelenti, hogy ?z igazságügyi bizottságot ötször hivták össze és csak egyszer volt határozatképes. Elnök kéri, hogy a jövőben a távol levő bizottsági tagok névsorát mutassa be a bizottság elnöke. Elnök javasolja, hogy a legközelebbi ülés 26-án, hétfőn délelőtt 10 órakor legyen. Tomory Jenő kéri, hogy ezen az ülésen töltsék be az alelnöki állást. Kovács J. István indítványozza, hogy a legközelebbi ülést 30-án tartsák. Tomcsányi Pál igazságüguminiszter sokalja a szünetet, mert a nemzetgyűlés munkája ugy is lassan halad s azt a személyeskedések is bénítják. R legközelebbi ülést 24-én kéri megtartani. R Ház végül az elnök napirend indítványát fogadja el. E szerint a legközelebbi ülés 29-én lesz, 30-án pedig a legfőbb állami Számszék elnöki állására ejtik meg a jelölést. Hencz Károly ezt ellenzi, mert a főrendiház szerinte jelölési jogát nem ruházta rá a nemzetgyűlésre. Tomcsányi V. Pál igazságügy miniszter felvilágosításai után Orbók Attilát interpellál a románok áítal elvitt 21 milliárd értékű vasúti anyagok ügyében, mely miatt egész gazdasági helyzetünk súlyos válságba jutott. R jóvátételi bizottság utasította a románokat, hogy 14.000 waggontadjanak vissza; ezt szorgalmazni kell. Angliában ugy a hivatalos körök, mint általában a közhangulat magyarbarát irányba fordult és hajlandóság van gazdasági téren való segítésünkre. Reméli, hogy az angol orientálódás sikeresebb lesz, mint a francia volt. Ha az entente tényleg a kis nemzetek protektora, talán kényszeríteni fogja Jugoszláviát és Romániát, hogy az elvitt közlekedési eszközöket viszszaadja. Az ülés vége fél 1 órakor. * Itt említjük meg, hogy a szünet alatt a kormányzópárt egy része munkaprogrammot akar kidolgozni, mely kötelezze a párttagokat, egy frakció pedig „agrárdemokrata« irányban a régi függetlenségi elvek szerint próbál érvényesülni. Érettségizett iiiosoii Évek óta olvassuk különböző szaklapokban, halljuk a legkülönbözőbb gyűléseken lelkes iparos barátoktól, hogy ideje volna már intelligensebb iparos gárdát nevelni. Sajnos, mindezideig csak hatástalanul elhangzott szó maradt a legmegszivlelendőbb buzdítás is, mert mi még mindig ott tartottunk, hogy ipari pályára csak azokat a gyermekeket küldtük, akik nem váltak be a tudomány berkeiben. Végzetes hiba volt ez. Ezért nem fejlődhetett agy iparunk, mint ahogyan annak a kedvező körülmények mellett fejlődnie kellett volna. A mi szerencsétlen, nagyzoló közfelfogásunk mindig többre értékelte a legkisebb, legnyomorultabb fizetésű dijnokot is mint egy szépen kereső, ügyes iparost. A szülők egyenesen ijesztgették gyermekeiket: „suszternek, szabónak, vagy lakatosnak adunk, ha nem tanulsz." .Igy aztán még az ipari érzékkel biró ifjak is vergődtek, kínlódtak az iskolákban, keresztül bukdácsolták az osztályokat, csakhogy hivatalnokok lehessenek, Kedvük sohasem volt az irodákhoz, de a munkászubbonyt meg szégyen volt felvenni — hát inkább elmentek dijnoknak s végig nyomorogták az életet egy füstös irodában, ahelyett, hogy kitűnő, produktív munkát végző, gazdag eredményt felmutató iparosok lettek volna. Csak a legutóbbi esztendők sok nyomorúsága vezette a magyar embert arra- a helyes gondolatra, hogy nem szégyen, ellenkezőleg, nagyon okos dolog ipari pályára lépni, mert mig a latainerosztály teljesen tönkrement, addig a szorgalmas iparosok vagyont szereztek. Ez a vagyon meghozta az ipari pályák becsületét is. (Szomorú, hogy csak a pénz szerezte meg tekintélyét). Ma már örömmel látjuk, hogy a műveltebb ifjúság is elmegy iparosnak. Igaz, ínég mindig kevesen, de legalább már vannak derék úttörők. A csabai iparos tanonciskolába az 1920—21. évre 2 gimnáziumi érettségit, 3 felsőkereskedelmi érettségit, egy hét gimnáziumot, egy II. felsőkereskedelmit s több mint 50 négy középiskolát végzett iparos tanonc iratkozott be, Nem lehet eléggé értékelni müveit ifjuságunk eme lépéseit. Csak ugy teremthetünk jó, intelligens iparos nemzedéket, ha sok-sok követője akad mindenütt e hazában a csabai érettségizett inasoknak. Ezek az ifjak komoly munkásai akarnak lenni az uj Magyarországnak. Nem azt nézik, hogy mi az „uri" munka, hanem azt, hogy hol lehet dolgozni eredményesen. Ezek már megértették, hogy csak' egy ut vezet a megújhodás felé: az öntudatos, szorgalmas munka. Csonka Magyarország — nem ország,