Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-11-14 / 188. szám

Békéscsaba,!920. november 14. Vasárnap 1. évfolyam 188. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Elvégeztetett I T\ magyar nemzet elérkezett kálváriájának utolsó állomásához: halálos Ítéletét, a trianoni békének nevezett égbekiáltó igazságtalanságot szentesítenie kellett. Soha nemzet nem bünhöáte' meg ugy a multat, mint a magyar most s ha valami vigasztaló lehet ebben a szomorú órában, ugy az a hit az, hogy talán megváltjuk a jövendő Magyarországot fiainknak, unokáinknak — szenvedéseinkkél. Véres csataterek magyar dicsőségtől voltak hangosak, bár a magyar igazán nem harcolt hódításokért, csak a becsületért. Ellenség bennünket le nem győzött s a belső ellenségokozta összeomláskor a magyar nemzet büszke öntudattal várta a nemzetek igazságos ítéletét. Közben álnok férgek támadták meg az évezredes tölgyet s büszke lombkoronája porba hullott. Alattomos szomszédok csonka törzsének estek és a kultura nevében, az igazság álarca alatt feldarabolták. De gyökerei, a szerit magyar földbe kapaszkodó gyökerei éltek a tölgynek és kisarjadtak. T[m\t elraboltak, azt természetes életereje visszaszerzi és Magyaréország nagyobb lesz, mint valaha. Ezt az ezeresztendős országot törpe bosszú nem vetheti a megsemmisülésbe. Ez élni fog, ha papirrongyokon szét is szabdaljákMi, mai nemzedék, munkával, törhetetlen munkával próbáljuk Ievezekelni azt a bünt, ami reánk hull ebben a szörnyű pillanatban s ha Hazánkat, Csonkamagyarországot talpra tudjuk állítani a kereszt jelében, a Magyarok Istene meghallgatja forró imánkat s visszaadja ami a magyaré volt és a magyaré ma is. fí magyar nap a fogarasi havasok mögül kel föl és Pozsony mögött nyagézik, a Kárpátok fenyvesei között suttogó magyar szellő az Hdria szelíd kékjét fodrozza. írhatnak szerződést, festhetnek térképet a világ hatalmasai, ezt az országot, Magyarországot soha, soha szét nem téphetik- Erre esküszünk! RATIFIKÁLTUK A TRIANONI BÉKÉT Budapest, nov. 12, R mai gyászos napról, a nemzetgyűlésnek parlamentáris életünk történetében fájdalmas üléséről az alábbi tudósításunk számol be: Háromnegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést Rakovszky István elnök, zsúfolt padsorok előtt. Harmadszori olvasásban elfogadták a földbirtokreform javaslatot, mely után az Elnök 5 perc szünetet adott. Szünet után Huszár Károly beszéde Huszár Károly, a külügyi-bizottság előadója jelenik meg az előadói székben. R külügyi-bizottság megbízásából, mert a sors engem jelölt ki, — szomorú kötelességet kell teljesítenem, mikor a t. Háznak elfogadásra ajánlom a trianoni béke becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. R nemzetgyűlés, midőn a trianoni béke törvénybeiktatását elhatározza s annak ratifikálásához beleegyezését adja, az Isteni igazság szine előtt az emberiség lelkiismeretéhez fordulva kimondja, hogy ez a béke valóilan -adatokon alapszik, igazságtalan és emberteten és nem a tények kétoldatu, nyugodt megegyezésén alapszik, nem megegyezés eredménye, hanem egyoldalú akaratnak ránkerőszakolása s hogy a nemzetgyűlés csupán ellenállhatatlan kényszernek engedve járul hozzá a ratifikációhoz, hogy e ténnyel nem óhajt kötelezettséget róni azokra a területekre, amelyek igy képviselve nincsennek. Nem szűnünk meg azonban hangoztatni, hogy a ma uralkodó szenvedélyek lecsillapulásával beálló jobb belátás utat nyit a békekötés neve alatt elkövetett égbekiáltó igazságtalanságok jóvátételére. A javaslat mellett nem tudok ér1 veket felhozni. — Kényszerűségből ajánlom, hogy az ország érdekében járuljon hozzá a nemzetgyűlés a javaslathoz. (Huszár szemeit könyek borítják el és zokogva folytatja). Ebben a gyászos pillanatban az egész nemzetgyűlés lelkéből kiáltom : Hiszek egy Istenben1 (A nemzetgyűlés tagjai felállanak és utána mondják); Hiszek egy Hazában Hiszek Magyarország feltámadámásában! Ámen ! Hiszek! Hiszek! Hiszek ! , Balla Aladár beszéde Balla Aladár a közjogi bizottság előadója: A külügyi bizottság előttem szóló előadójának ékes szavai és mindnyájunkat megható kijelentései után, kényszerűségből, mint a közjogi bizottság előadója, csatlakozom Huszár szavaihoz. Az én helyzetem kétszeresen nehéz, mert az ok és szükségnélküli háborúk elleni magatartásomat igazolja a mai nap. Jármy József, a közgazdasági bizottság előadója kényszerűségből ajánlja a javaslatot elfogadásra. Az ellenzék felszólalásai: Friedrich István: Konstatálja, hogy ebben az évben nem történt semmi a nemzeti hadsereg bevonulása óta, hogy ez a mai nap ne következzék be. A történelem fogja eldönteni, hogy elkerülhettük volna-e a ratifikálást. Ez a béke nem életet, hanem halált jelent, harcot, mig az ország területét vissza nem szerezzük. Ünnepélyesen tiltakozik a ratifikáció ellen, mert ennek a nemzetgyűlésnek ehez nincs joga s a nemzet ezt elismerni soha nem fogja. Windisgratz Lajos herceg: A kormány és a javaslatot támadó képviselők között az a különbség, hogy nem mérlegelik a szerződést, mint annak ellenzői teszik. (A kisgazdapárt elhagyja az üléstermet). Papirrongyok a nemzetek közti szerződések. Nem a mai politikusok hibásak, hogy ez a szerződés létrejött. Addig a világon nem lesz rend, mig vissza nem kapunk minden elrablott földet. Dovcsák Győző a tótság nevében tiltakozik a ratifikáció ellen. Lingauer Albin a nyugatmagyarországi és elszakitásra itélt németek, horvátok és vendek nevében tiltakozik a békeszerződés ellen. — Ez át tol bennünket ellenségeinkhez, de ott leszünk és küzdünk mig vissza nem térhetünk. , Kutkafalvy Miklós a ruthén nép nevében tiltakozik. A javaslatot nem fogadja el. Klebelsberg Kunó gróf, mint Sopron képviselője tiltakozik a ratifikáció ellen. Czettler Jenő: Ez a szerződés nem teremt békét. Népszavazás nem volt, sőt még nemzetgyűlési választások sem, az elszakadásra itélt területeken. Csonkamagyarország nem hozhat érvényes határozatot I (A Friedrich-párt, a demokraták és az elszakadásra itélt területek képviselői kivonulnak). A miniszterelnök beszéde Teleki Pál gróf miniszterelnök : Engedjék mep — mondja, — hogy ebben a pillanatban, amikor hazánk balsorsa beteljesedett, erről a helyről őszinte legyek. — Amikor a. frontok összeomlottak és helyzetünk kétségbeejtő volt már, a magyar nemzet, még az utolsó pillanatban is egy jellemző tulajdonságának adott kifejezést: bizott és hitt az ígéretek igazságában. Sajnos, a bekövetkezett béke a legkevésbbé őszinte szerződések egyike. Hiába dolgoztunk, hiába gyűjtöttük össze minden bizonyítékunkat, hiába mutattuk meg napnál világosabban igazunkat, biráink hajthatatlanok- maradtak. A kormány mindvégig abban a meggyőződésben folytatta mégis tovább a védelmi munkát, hogy igazunk bizonyítékait a történelem ítélőszéke számára gyűjti, nem azoknak a bíráknak akiktől elvakultságukban nem várhattunk igazságot. Nem akar számadatok felolvasása által visszaélni a Ház türelmével, hisz úgyis mindenki tudja, hogy Magyarországot a világháborúban rendkívül súlyos veszteségek érték. R béke ezzel szemben csak ígéretekét hozott, melyek beváltását jórészt a jövőtől kell várnunk. Ha ezek az ígéretek be ne nem teljesednek, a magyar nemzet bizalma meg kellene hogy rendüljön minden emberi jogban és igazságban. Közismert az a rágalmazási hadjárat, melyet a külföld folytat ellenünk. Ellenségeink ugy akarnak bennünket a világ elé állítani, mint Európa rendbontó elemét. Ennek a lehetővé tételében a